DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon is, illetve tegnap is folytattunk már rövid, néhány perces, mondhatjuk úgy, hogy napirenden kívüli vitát arról, hogy az Országgyűlésnek kell-e működni vagy nem, illetve hogy hány és milyen törvényjavaslat beterjesztése indokolt.
Mi azon az elven vagyunk, hogy a parlamentnek természetesen működni kell, rengeteg olyan szerteágazó feladat van, a legfontosabb feladat, a védekezés konkrét feladatain túl, amit el kell látnia az Országgyűlésnek. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy valóban egy olyan törvénycunamit terjesztettek a Ház elé, aminek, mondhatjuk, hogy több mint felének semmi köze a védekezés konkrét feladataihoz. És egyébként ez is azok közé tartozik, amelyekről úgy gondolom, nem feltétlenül indokolt, hogy erről tárgyaljunk. De ezzel együtt is szerintem nem is ez a lényeg most. Nyilván a mai napon lesznek igazán olyan törvények, amelyekkel kapcsolatban szerintem hosszú politikai vitát leszünk kénytelenek folytatni.
Én nem kívánom megismételni azokat a gondolatokat, amivel alapvetően egyetértek, amit elmondtak egyébként ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaim is arról, hogy valóban büszkék lehetünk a magyar filmeseknek a történelmi távlatokban megjelenő és látható óriási sikereire, és arra a hírnévre, amire méltán szert tettek. És abban is tökéletesen egyetértek, hogy milyen óriási szerepe van a magyar filmes szakmának és a magyar, nagyon nagyszerű, tehetséges filmes szakembereknek abban, hogy az ország hírnevét és a nemzet hírnevét vitték a világban, ez rendkívül fontos. És nyilvánvalóan azzal is egyetértek, amiket elmondott Kálló képviselő úr, hogy mindent meg kell tenni kormányzati szinten is, hogy az ilyen lehetőségek, például a történelmi témák bemutatását, feldolgozását lehetővé tudjuk tenni, és nyilván ebben itt a kormány részéről az a feladat, hogy a különböző pályázatokon a finanszírozási feltételeket biztosítsa ahhoz, hogy akár politikai módon ezekben konkrétan részt vegyen.
Ugyanakkor azt viszont szomorúan látjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem feltétlenül arról szól, hogy ezt az irányt kövesse. Nekünk az a meggyőződésünk, és ez a, mondhatjuk úgy, hogy sommás véleményünk erről a javaslatról, hogy nem arra van szükség, hogy az itthon gyártott külföldi filmeket támogassuk, hanem arra, hogy a magyar filmgyártást támogassuk, hogy a magyar filmek itthon és külföldön egyaránt sikeresek lehessenek. Ezért egészen más szemléletet vallunk e tekintetben.
Az artmozik kapcsán pedig egyetértek az előttem szóló képviselővel, én azt gondolom, hogy semmi keresnivalója szintén ebben a javaslatban.
(12.50)
Tehát ilyen módon nem is fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot.
És én már csak egyetlenegy dologra szeretnék utalni: Kálló Gergely felszólalását figyeltem, és néhány olyan történelmi eseményt is elmondott, amely kapcsán indokolt lehet még esetleg vagy lehetőség lenne újabb filmalkotásoknak támogatni, ezeknek a megjelenéséhez hozzájárulást adni. Hangsúlyozom, hogy ez nem a kormányzat, nem a politika feladata, itt a megfelelő támogatási hátteret, pályázati hátteret, intézményi hátteret kell tudni biztosítani.
Én szeretnék egyetlenegy dologra utalni, ami szűkebb hazámhoz, Pécshez, Baranyához és a Mecsekhez köthető. Már beszéltem itt nem oly rég 1956 kapcsán egy olyan történetről, egy olyan igazi példamutató cselekménysorozatról, amelyről sajnos nagyon kevesen, méltatlanul kevesen tudnak, ez a „mecseki láthatatlanok” története. Én azt gondolom, hogy még mindig nagyon kevesen hallottak arról, hogy ők voltak azok a szabadságharcos csoport, amely az országban a legtovább kitartott, és még a forradalom leverése, a szabadságharc leverése után is hetekig kitartottak, partizánharcot folytattak a Mecsek erdeiben.
Nem olyan rég Cs. Nagy Sándor dokumentumfilmes Sashegyi Zsófia újságíróval közösen elkezdtek egy munkát, megpróbálnak egy dokumentumfilmet készíteni erről a nagyon-nagyon fontos történelmi eseményről és egy olyan eseménysorozatról, amelyre mindannyian büszkék lehetünk, nem csak baranyaiak. Pályáztak a Nemzeti Filmalaphoz, a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a Nemzeti Filmintézethez, és mindenhol visszautasították őket, nem kaptak támogatást, hogy ezt a nagyon fontos, hiánypótló dokumentumfilmet elkészítsék. Majd próbálkoztak később, amikor olyan pályázati kiírást láttak, hogy egy ilyen történelmi játékfilm elkészítéséhez kapjanak támogatást. Ez sem sikerült. A munkát saját forrásból megkezdték, de nyilvánvaló, ahhoz, hogy egy ilyen alkotás elkészülhessen, kellenek támogatási források. Ezért egyfajta gyűjtést rendeztek. Én azt gondolom, ez is mutatja, van még mit tenni a tekintetben, hogy valóban az ilyen értékes alkotások, és azok a filmes alkotások, amelyek valóban be tudnák mutatni a történelmünknek egy-egy ilyen sajnos kevesek által ismert vagy feledésbe merülő epizódját, azok rendkívül fontosak.
Úgyhogy ezekben a kérdésekben, én azt gondolom, elmondhatom, hogy egyetértünk, más tekintetekben pedig inkább ellenzéki képviselőtársaimmal értek egyet, ezt a javaslatot ilyen módon, a már említett elvi véleménykülönbségek miatt nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.
