KÁLLÓ GERGELY,
KÁLLÓ GERGELY,
KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, nekem nem szóltak, hogy az emelvényre kell mennem. A törvény valóban azt láttatja egyelőre, hogy itt az átláthatóság és az egyszerűbb elszámolás van, ami fontos a magyar filmgyártás kapcsán. De még mielőtt belekezdek, én is hadd dicsérjem meg, és tiszteletemet szeretném azon szakembereknek kifejezni, akik az elmúlt időszakban a magyar filmet mint olyat sikerre vitték. Valóban meg kell említeni Andy Vajna nevét is, elévülhetetlen érdemei vannak ebben.
A törvény maga az átláthatóságot szolgálja. Ezeket nem is célunk vitatni, ugyanakkor 2010 óta mi folyamatosan fenntartunk egy témát a magyar filmgyártással kapcsolatban, amit itt feltétlenül újra elő szeretnék szedni, ez pedig a magyar történelmi filmek gyártása. Én nem vagyok egy nagyon idős ember, de emlékszem, hogy az 1966-os Honfoglalás című film, amelynek Koltay Gábor volt a rendezője, és Nemeskürty István volt a forgatókönyvírója, az én történelmi tudatomat igenis javította, illetve igenis fejlesztette. Utána az első Orbán-kormánynak is volt egy nagyon jó gyakorlata, az, hogy igyekezett évről évre olyan történelmi filmeket gyártani, amelyek mind szakmailag, mind technikában, mind tartalmilag megállták a helyüket. Nagy örömömre szolgált, hogy az akkori iskolaigazgatók ezekre rendre elvittek minket. Voltak, akiket ezek a filmek vittek rá arra, hogy a magyar történelem iránt érdeklődjenek. Ilyen volt a Sacra Corona című film, vagy maga a Hídember című film, amely szerintem a magyar filmgyártás egy-egy kiemelkedő példája volt.
Ha magyar filmről van szó, illetve a magyar filmek szabályozásáról van szó, ne haragudjanak, tovább fogom azt az álláspontunkat képviselni, amit a Jobbik 2010 óta, a parlamentbe kerülése óta képvisel, hogy a magyar történelmi filmeknek nagyobb hangsúlyt, nagyobb támogatást kell biztosítani, akár azért, hogy évről évre olyan filmek születhessenek, amelyek a fiatalok számára emészthetővé és élvezhetővé teszik a magyar történelmet. Valljuk be, a száraz tanítás néha egy kicsit kisiklatja a fiatalokat ebben, de ugye, a modern kor könyvei a filmek, tehát ezek tudnák segíteni a fiatalok történelemfelfogását.
Hogy micsoda témák vannak, amelyek mind a mai napig várnak a feldolgozásra! ’56-ról ugyan született már sok film, de szerintem nem lehet eleget beszélni ’56-ról, és nem lehet elég aspektusból bemutatni, vagy akár a Rongyos Gárda hősi küzdelmeiről remek filmeket lehetne forgatni. Ha megnézzük Hollywoodot, a filmgyártás eposzát, akkor láthatjuk, hogy ők nem fukarkodnak az amerikai történelem feldolgozásával. Micsoda filmeket tudnak ebben forgatni évről évre! (Nacsa Lőrinc közbeszól. - Arató Gergely Nacsa Lőrinc felé fordulva: Nem a kormány csinálja!) Ezt én értem, képviselőtársam, de azért ebben tudunk segítséget nyújtani. Ha lehetséges, akkor tegyük meg. Olyan embernek nem emelnek szobrot a múzeumban, aki meg se próbálja.
A másik dolog, ami egy kicsit visszás volt számomra a törvényjavaslatban, az pedig az artmozik, illetve az artfilmek kategorizálása. Megértem a kormányzatot, és ezt különben igazolom is, aláírom, hogy néhány artmozi kicsit néha túllép a művészeti szerepvállaláson, és politikailag is szerepet vállalhatnak, csak ez pró és kontra is működik. Tehát én nagyon emlékszem, tisztán emlékszem arra, hogy a mainstream mozik sem a Lovasíjászt nem akarták bemutatni anno, sem pedig a Trianon című filmet, amit szintén Koltay Gábor rendezett. Nagyon sok esetben akár én magam is meg tudtam szervezni a barátainkkal, civil szervezetekkel azt, hogy ezekben az artmozikban kerüljenek lejátszásra ezek a filmek. Én egy kicsit ezért azt mondom, hogy értem én a szándékot, hogy a politika egy kicsit bele akar szólni az artmoziba, de azért ezt pró és kontra vonatkoztassuk el. Nem tartom szerencsésnek, sem a baloldalról nem tartottam szerencsésnek, sem most a jobboldalról nem tartom szerencsésnek azt, hogy artbesorolású mozikat évente minisztériumi szinten döntünk el. Szerintem - ha már ennyit méltattuk a magyar filmes szakmát - tudunk létrehozni olyan bizottságot, amely függetlenül vizsgálja, akár évente, ezeknek a besorolását.
A másik dolog, hogy a képviselőtársaim elég gyakran mondták, hogy igen, a turizmus és a filmgyártás kéz a kézben jár. Hoznak ide embereket, turistákat, illetve amikor hírünket viszik, Budapest szépségének a hírét viszik a világban egy-egy hollywoodi produkcióval kapcsolatban, azok mind öregbítik és mind segítik a magyar turizmus fejlesztését. Sokkal komolyabban gondolnám azt az állami szerepvállalást, amely a külföldi produkcióknak megkönnyíti a Magyarországon való elhelyezését. Hadd mondjak egy példát! Itt van a Dunai Vasmű. A Dunai Vasmű épületének megvan a romantikája. Nagyon sok filmet lehetne forgatni, sőt forgattak is ott bent filmet, de lehet, hogy egy hollywoodi produkciónak elkerüli a figyelmét az, hogy ott micsoda lehetőségek vannak, micsoda korszakokat lehet ott bemutatni. Ebben az államnak szerintem szerepet kel tudnia vállalnia, hogy ha idejön egy külföldi produkció, akkor a lehető legszélesebb körben be tudja mutatni nekik Magyarországot.
A másik pedig, lehet, hogy ez egy kicsit, hogy mondjam, visszás lesz, de én azt gondolom, a magyar filmeket igenis megérdemelné a külföldi produkciókkal kapcsolatban egy pozitív diszkrimináció. Ha megnézzük azt, hogy egy amerikai blockbustert vagy egy szuperfilmet mennyi költséggel, milyen költségvetéssel forgatnak, hát akkor hüledezünk itt magyar szemmel is, hogy milyen bevételt generál, illetve milyen kiadásokkal jár egy ilyen szuperprodukció. Nem biztos, hogy méltónak tartom azt a helyzetet, hogy ha Magyarországra jön egy amerikai forgatócsoport, akkor a bérleti díjak körülbelül ugyanolyan szinten vonatkoznak rá, mintha, mondjuk, egy száz százalékig magyar produkciót forgatnánk Budapesten. Ezt én nem tartom arányosnak.
(12.30)
Tehát ha megnézzük, hogy egy amerikai filmnek milyen költségvetése van és milyen anyagi források állnak rendelkezésre, és a magyar filmgyártásnak milyen anyagi források állnak rendelkezésére, akkor ezt nem biztos, hogy szerencsésnek tartom. Lehetséges, hogy egy kettős tarifát illene bevezetni kelet-közép-európai és nyugati vagy akár amerikai filmes produkciók kapcsán. Egyelőre ennyit szerettem volna hozzászólni. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
