BÁNYAI GÁBOR
BÁNYAI GÁBOR
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Késő van már, de mégiscsak olyan vita van közöttünk, amit ki kell beszélni, illetve ameddig lehet, beszéljünk róla, de mielőtt az alaptörvény-módosításhoz hozzászólnék, szeretném… - már nincs itt Z. Kárpát Dániel, de átkozta a beszédében sok minden mellett a Külügyminisztérium által dedikált 800 ezer eurós támogatások rendszerét.
Nemcsak a jegyzőkönyv kedvéért, de mindenkinek elmondanám, hogy ebből a támogatásból száz esetben több mint kilencvenszer hazai, magyar tulajdonú cégek részesültek. A saját választókerületemben csak magyar tulajdonú, helyi cégek részesültek, és máshol is ezt tapasztaltam, tehát nem a külföldi multikhoz kerül ez a hazai, 800 ezer eurós, durván 250-260-270 millió forintos támogatás. Tehát kérem, hogy ne ilyen híreket terjesszenek róla, hisz ez nagyon nagy segítség a munkahelymegtartásban, a munkahelyvédelemben és új munkahely teremtésében, és abban is, hogy a válságból, a pandémia okozta válságból visszapattanhasson a magyar gazdaság, amihez jó hír az, hogy az utolsó negyedévi adatok szerint majdnem annyit nőtt a magyar gazdaság, amennyit csökkent a GDP is, illetve a gazdaság is a második negyedév utáni időszakban.
Tehát ahhoz képest, amit jósoltak nekünk itt sokan, hogy a világvége jön, ahhoz képest nem ott tartunk egyrészt, másrészt ez nem 2008, hanem egy sokkal erősebb legitimációjú, és mondjuk azt, hogy az országért többet tevő kormányzat van az ország élén, amely nem engedte, hogy az a válság, amit éppen itt több felszólaló is említett, hogy hogy hagytunk mi szegénységet, meg hátra emberek millióit, százezreit - ahogy mondotta talán Szabó Timea -, ez mind hazugság volt, de hát megszoktuk már ezt.
Azt is elhangzott talán Szakács képviselő úrtól, és itt van még: gyakorlatilag gyalázta a választóinkat. Én sosem vetemedtem arra sem a 2002-es vereségkor, de 2006-ban sem, hogy átkoztam volna a szocialista vagy liberális szavazókat, hogy megnyerték a választást az akkori kormányoknak. Ez távol álljon tőlem. Nem minősítem, elfogadom. Nehéz elfogadni, de az ember megemészti.
(Dr. Szakács Lászlóhoz:) De azt mondani, hogy a mi szavazóink egybites szavazók, kedves Laci, engedd meg, hogy így mondjam most, a jegyzőkönyvben is, ez durva. (Dr. Szakács László közbeszól.) Tehát így nem szabad ledegradálni egymás szavazóit. Szerintem ez politikushoz méltatlan, egy Facebook-bejegyzésben még elfér, ott is undorító. (Dr. Szakács László és Mesterházy Attila közbeszól.) De hogy a mi szavazóink általában nem olvasottak, nem annyira érdeklődnek a közélet iránt, nem igaz. Nagyon érdeklődnek. Ez az egybites dolog nekem fájt, és sok millió ember nevében mondom ezt. Úgyhogy ezt legyen szíves, ne alkalmazzuk egymással szemben, hogy a szavazóinkat minősítjük. Ez nem méltó. Próbálom én is így megélni a nehézséget, ha éppen olyan van egy választás alkalmából.
Meg egyébként azért azt se felejtsük el, hogy a múlt évi budapesti választást, a helyi önkormányzati választást, a fővárosi választás mindenesetre a 105 ezer külföldi szavazó hozta meg a jelenleg uralkodó főpolgármester úrnak.
Szóba jött az MNB, hogy hogy gazdálkodik, ezt is fölhozta a képviselő úr. Megnéztem: 2002-2010 között az MNB-nek nem volt nyeresége. A 2002-03. évre ki kellett pótolni, tőkeemelést kellett csinálni sok-sok száz milliárd forint értékben, mert az akkori szocialista kormány alatt olyan rosszul mentek már a dolgok, hiszen a forintnak a lebegtetett árfolyamsávja miatt veszteséget termelt a kormány az MNB-nek. Tehát ki kellett segíteni. Utána pedig nyereség sem volt, de már fellendülés idején voltunk 2006-ig, állítólag; ahhoz képest hova süllyedtünk, tudjuk.
A kiárusításról megint szó volt. A tegnap délutáni vitában is fölmerült már, talán Mesterházy Attila is fölhozta ezeket a témákat. Tényleg, 196 céget engedtek el potom pénzért, tizedértékén. Az a kiárusítás. Ha az, hogy mi partnereket találunk Keletről - szégyenszemre Keletről -, akik befektetnek (Mesterházy Attila és dr. Szakács László közbeszól.) Magyarországon… Jönnek nyugatiak, befektetnek Magyarországon. Ebben mi a baj? Miért baj az, hogy Korea most már a fő befektető Magyarországon Németország után? Ez miért bűn? A legtöbbünknek Samsung telefonja van, a tévénk is az, az autók nagy része koreai Magyarországon; jelentős része koreai. Az miért baj?
A kínaiak: nem veszem elő - elment Keresztes képviselő úr - a kínai vasútfejlesztést, mert elővehetnénk azt is, amiben benne vagyunk. Azt megkérdezhetnénk egyébként a francia barátainktól, hogy ők miért nem hoztak egy ilyen konstrukciót Magyarországnak. Volt róla szó, 2002-ben, annak idején még bejelentette Medgyessy Péter, hogy Párizstól Budapestig, majd Bukarestig fog érni a TGV. Azóta is szeretnék utazni rajta, mert az egy jó konstrukció lett volna. Nem érkezett meg, nem jöttek.
Az, hogy ez milyen lesz, önök azt mondják, hogy ez rossz üzlet lesz, majd meglátjuk. Egy biztos: maga a költség, az építés költségének közel 40 százaléka adók formájában vissza fog térülni a megépítés során, tehát ha így vesszük, ez egy másik konstrukció. De az miért nem zavarta sosem önöket, amikor itt mindig mészárosoznak, meg tiborczoznak: a hozzánk köthető vállalkozók mindösszesen a közbeszerzéseknek a 7 százalékát nyerik el.
A Strabag kit nem zavart eddig önök közül? Soha nem zavart. (Mesterházy Attila közbeszól.) Hát, megnyerik! De az önöket már nem zavarja! De bocsánat! Zavarja önöket? Hát, nem zavarja. A Swietelsky? Nem zavarja önöket. Csak mindig a magyar tulajdonú cégek zavarják önöket. Ez nekem…
Tudom én, értem, ez egy nagyon jól bevált formula, mészárosozni, tiborczozni, de mondjuk el a magyar embereknek, hogy a közbeszerzések nagyon nagy részét osztrák, német cégek viszik el. Ó, a szocialista kormányok alatt még több volt, úgyhogy hagyjuk ezt a kérdést, és zárjuk is le ezt a részét, mert ez így nem igaz.
A kiárusítás gyakorlatilag nem nálunk történt meg, ezt sose felejtsék el; és többségében 30-as telefonnal rohangálunk vagy telefonálgatunk, az akkor Matávot elég olcsón juttatták oda német állami telefontársaság javára. Az volt a kiárusítás, amikor odaadták ezek a baloldali kormányok, az összes magyar állami infrastruktúrát lényegében odaadták.
Vissza kell menni, de csak a kiárusításról volt szó. Vissza kell menni. Menjünk vissza! Odaadták külföldi, francia, német, olasz állami cégek részére. (Mesterházy Attila közbeszól.) Ez a kiárusítás! (Mesterházy Attila: Vissza kell venni!) Vásároljuk is vissza, jól mondja a képviselő úr, vissza kell vásárolni. Kicsit drágábban, mint ahogy eladták sajnos nekik, de ez a sorsunk.
De térjünk vissza egy kicsit az alaptörvény-módosításra! Az első része, miután Arató képviselő úr bennünket homofóbnak meg fajgyűlölőnek, rasszistának is nevezett, azért ezt tisztázzuk, hogy ki micsoda. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) Kérem szépen, az emberiség történetének az a része, ami a mediterrán térségben és Európában lezajlott - levezető elnök úr ehhez jobban ért -, az a kultúrkör, ami itt kialakult az elmúlt 5-6 ezer évben, amióta írva vagyon a történelme ezen népeknek - még akkor messze voltunk -, mindenki tudja, hogy ennek a kultúrkörnek a fő írásának a legelején még az van benne a teremtés adott napján, hogy a Jóisten megteremté az embert saját képmására, férfivá és nővé teremtette.
Az a vád ért bennünket korábban az alkotmányozáskor külföldről, hogy hogy merjük beletenni Isten nevét az alkotmányba. A magyar alkotmányban - keresztény, katolikus, református, bármilyen alkotmányt csináltunk, bár az lett volna -, csak annyi volt benne, amit nem tudtak a külföldiek, egy külföldi konferenciára vittem magammal három-négy nyelven kinyomtatva; a parlamenttől kaptam az alkotmány kis, kemény kötésű füzeteit; megmutattam a franciáknak, hogy itt az van benne - reklamáltak, de reklamáltak az olaszok is, a németek is -, tény és való, hogy benne volt az Isten neve.
(22.20)
Mert úgy kezdődik az alkotmány, hogy Isten, áldd meg a magyart. És ebből olyan hecckampányt csináltak az önök európai képviselői meg az ellenfeleink, hogy erre alapozva gyakorlatilag szinte csak atomtámadást nem vizionáltak a fejünkre, hogy mi bele mertük tenni az Isten nevét.
Ne felejtsük el, Giscard d’Estaing volt francia elnök ezért bukott ki az alkotmányozás egy részéből, mert ő a kereszténységre utaló szövegeket akart betenni, hogy Európa múltja honnan is származik.
De ez nem egy keresztény kérdés alapvetően, amikor azt mondjuk, hogy az Alaptörvény ezen módosításával megmondjuk, hogy ki az anya és az apa. De miért mondjuk meg? Tehát ez nem evidencia, ahogy elmondotta egyébként Varga-Damm képviselő asszony is, lehetne ezt más törvénybe is beleírni így, de, ha hiszik, ha nem - és elmondta Nacsa képviselő úr is, önök is tudják ezt jól, nem tagadják, önöket is zavarja egyébként, mert önök sem ilyen fából vannak faragva, ezt tudom - olyan lobbi indult el először a tengerentúlról, aztán visszakozva, és most Európában úgy megragadt ez a genderlobbi. És ez nem LMBTQ-lobbi, mert a legtöbb, saját nemét szerető honfitársunk nem exhibicionista beállítottságú, nem szereti magát mutogatni, a Budapest Pride-on nem ők vannak többségben, hanem nagyrésze külföldi. Van ilyen barátom nekem is, nem jó erről beszélni, de ők nem szeretik ezt a nyilvánosságot. Tehát nem róluk szól ez az alaptörvény-módosítás, nem az azonos neműek kapcsolatairól, hanem arról, hogy ez a lobbi, amely szét fogja zúzni Európa közösségeit, és lehet, hogy persze bennünket majd a szokásnak megfelelően letámadnak külföldről, Nyugat-Európából elsősorban, de ez a genderlobbi megállításának első lépcsőfoka.
Azt én sem engedném a legkisebb gyerekem miatt sem, a nagyok már szerencsére tudják, hogy mi fán terem az ember, hogy elkezdjük érzékenyíteni akár egy ledarált könyvvel, sajnos sokan megvették, vagy bármilyen más írással, hogy ennek természetesen így kell lenni. Mert ennek a következménye nem az lesz, hogy tegyük föl, lesz több saját nemét szerető nő vagy férfi képviselő a parlamentben, lesz egy ilyen kvóta előbb-utóbb, hanem amit ez magával hoz. És nem a homoszexuálisokról van szó, ez egy módszeres leépítése lesz az európai kultúrának. Ez megtörtént már az elmúlt évezredekben, hogy szétverték az európai kultúrnépeket, ennek van nyoma.
Ez egy lépcső, ez egy próba. Nyugat-Európában bukásra vannak ítélve, hiszen már a nemváltó műtétek engedélyezése, a Svédországban élő unokahúgom is mesél az ottani toalettek elrendezéséről, meg milyen őrület van ott is. De az összes országban ez szinte kötelezővé vált, hogy meg kell lépni ezeket a genderlobbi által sugallt és kierőszakolt, nem adminisztrációs, most már életvitelt befolyásoló döntéseket. Ránk fogják kényszeríteni, ebben biztos vagyok.
Ezek a döntések, amellyel most önök teleszajkózták az európai sajtót, pontosabban inkább az európai parlamenti képviselőjük, árulással megvádolva Magyarország miniszterelnökét meg bennünket - de persze a lengyeleket ugyanígy támadják -, ez a vétó miről szól? Épp arról szól, hogy ne lehessen ránk kényszeríteni. Nincs más lehetőség a kezünkben, mint megvédeni magunkat az ilyen eszközökkel.
És higgyék el, ez a genderlobbik, és nem az LMBTQ-lobbi, mert az szerintem csak elszenvedője lesz a későbbiekben, mert sokkal rosszabb dolgok fognak történni Európában, ez szinte már biztos, ha így haladunk tovább, tehát nagy a valószínűsége annak, hogy ez így fog történni, szét fogják verni Európa összes régi eresztékét, kötelékét.
A keresztény Európa, amit mi mondunk, önök ettől rettegnek, ez nem azt jelenti, hogy kereszténnyé kell válni egy ateistának, egy baloldalinak vagy egy liberálisnak, ez nem erről szól, egyszerűen a gyökerek, hogy miből származott, Platóntól Jézus Krisztuson keresztül bármelyik nagy európai gondolkodó, aki ezt a világot megalkotta, ennek a halálát nézzük, ha ezt mi nem kezdjük megállítani.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De amit talán mondanék zárszóként, hiszen mindenki, aki felszólalt a túloldalról, azzal vádolt bennünket, hogy a pandémia idején, amikor ezrek fertőződnek meg és százak betegszenek meg, és átlagban százan meghalnak a honfitársaink közül a kórházainkban - nekünk is barátaink édesanyjai, édesapjai fekszenek lélegeztetőgépen, úgy, hogy nem is találkoztak egyébként senkivel sem az elmúlt hetekben, tehát a franc tudja, hogy kaptak fertőzést -, hogy ezek a törvények, amit behozott a kormány a múlt héten meg előtte, hogy ekkor nem kell tárgyalni. De ha a parlament nem ülésezne, mert nem lenne miről tárgyalni, mivel lenne tele a nyugat-európai sajtó? Azzal, hogy a magyar parlament nem működik, hogy Orbán Viktor elérte, amit akart, kihirdette a diktatúráját. Ha behozunk törvényeket, persze a vitában mindenki számára itt a lehetőség, hogy hozzászóljon most is, holnap is, holnapután is. Ezekkel a vitákkal egy baj van csak, és engedje meg, Szilágyi képviselő úr, a stílus, szokták mondani, maga az ember. Én nem szoktam olyan hangon beszélni sem önnel, sem más képviselőtársammal, ahogy önök szoktak beszélni velünk, ön is, a pártelnöke is. Szerintem az a fröcsögés. Figyeltem, amit Nacsa képviselő úr mondott, egyszer sem volt önre nézve sértő, olyan hangnemben, ahogy ön beszélt. Az más, hogy a Jobbikot sértegette, megmondta a magáét, abban még volt is igazság, de nem önnek szólt, ön meg személyes vitának veszi ezt.
A lényege az - zárszóképpen - a pandémia idején is kell dolgozni. Ha viszont önök azt mondják, hogy nem kell dolgoznunk bármilyen törvényekkel, akkor menjünk el önkéntesként bármelyik covidos kórházba, öltözzünk be rendes öltözékbe, és önkéntesként segítsük a munkát. (Szilágyi György: Rig Lajos képviselőtársam! - Az elnök csenget.) Jó, Rig Lajos bemehet, mert neki megvan a lehetősége mint egészségügyi dolgozó, nem adta fel ezt az állását, neki egyszerűbb.
Zárszóként, megköszönve a figyelmüket, én csak azt kérem önöktől, hogy jól gondolják át, főleg a gender esetében hogy gondolnak a jövőnkre, mert ezen fog múlni szerintem, és nem nemzeti vagyon meg a közpénz, illetve az alapítványi vagyonok átadása, a jövőnkre ez sokkal fontosabb lesz a végén. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
