DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, itt vagyunk, a gránitszilárdságú Alaptörvény évi rendes felülvizsgálata vitája zajlik. Kilenc év, kilenc módosítás, tehát azt gondolom, hogy ismert ez az általános vita mindannyiunk számára. Minden évben gyakorlatilag módosítják ezt a jogszabályt, ezt az Alaptörvényt.
Különösen felháborító egyébként az idei, már a körülmények is. Hiszen aznap hozták be, aznap nyújtották be éjszaka ezt az alaptörvény-módosítást, amikor egyébként az Országgyűlés szinte egyhangúlag, minden ellenzéki frakció támogatásával 90 napra meghosszabbította a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet; akkor, amikor napi szinten 4-5 ezer újabb koronavírusos megbetegedést diagnosztizálnak az országban; akkor, amikor egyébként rengeteg egészségügyi dolgozó áldozatkész munkája során a hétköznapokban próbál küzdeni azzal a járvánnyal, ami a hétköznapok valósága Magyarországon. Százezrek pedig a társadalmi és a gazdasági hatásaival küzdenek ennek a járványnak.
Mivel államtitkár úr lelkesen jegyzetel, ezért hadd mondjam el, hogy az a fajta politikai konszenzus, ami ennek a 90 napos meghosszabbításnak a során kialakult, némi reménnyel töltött el, hogy talán nem fognak egyoldalú módon az időközben működő parlamenten diktátumjelleggel bizonyos jogszabályokat áterőltetni. Ez egy nagyfokú idealizmus volt. Már aznap este számtalan elfogadhatatlan jogszabályt nyújtottak be és szükségtelen jogszabálytervezeteket.
Ilyen volt egyébként előzőleg a választási törvény, amikor egyoldalúan ilyen módon megfogalmazni választási jogszabályok módosítását felháborító, és ilyen ez az alaptörvény-módosítás is. Azt meg, hogy ennek a környékén milyen ideológiai csaták vannak, egyébként önmaguknak köszönhetik ilyen értelemben. Hát, maguk tették ilyenné ezt a vitát. Vejkey képviselőtársam kiment vezérszónokként, és gyakorlatilag nem a szöveg szó szerinti értelméről vagy azt elemezve, a sötét oldal és az objektív igazság küzdelméről beszélt, az ellenzéket és az ellenzéki képviselőket a sötét oldal embereinek beállítva. Tényleg nonszensz volt ezeket a típusú kormánypárti megnyilatkozásokat hallgatni. Tehát szükségtelen ez a javaslat, egyoldalú diktátumjellegű ez a javaslat, nem szerencsés ilyen alaptörvény-módosításokat behozni, és akkor nagyon finoman fogalmaztam, mert ez valójában felháborító és elutasítandó.
Azt gondolom, hogy nem is kell ezeknek annyira már a mélyére menni itt egy többórás, este tízkor tartó vita során. Három csoportra oszthatóak a javaslataik. Az első csoport a kormánypártok közvetlen hatalmi érdekét szolgáló módosítások. Nagyon helyesen mutattak rá ellenzéki képviselőtársaim arra, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kapcsán ez miért stratégiai kérdés önöknek, milyen módon készülnek arra, hogy esetleg a választást elveszítve itt hatalmas vagyonok álljanak rendelkezésre ilyen alapítványokban az önök klientúrája számára; felháborító módon hogy definiálják a közpénz fogalmát, amit ért minden magyar ember, a hétköznapokban nagyon világos, hogy mi a közpénz. Önök a lehető legszűkebb definíciót fogalmazzák meg. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt évek küzdelmei átláthatósággal, nyilvánossággal kapcsolatban vagy a taopénzek felhasználásának átláthatósága kapcsán, ezek vannak emögött. Én ezt egy csoportba rendezném, ezek a Fidesz közvetlen hatalmi érdekét szolgáló módosítások csoportja. Hoztam két példát, nem meglepő, ellenzéki képviselőként azt tudom mondani, hogy őszintén felháborít, hogy ilyeneket beleraknak egy alaptörvény-módosítási csomagba.
Másodikként azt tudom mondani, hogy vannak igazából szükségtelen elemek. Itt sokan hozták példaként, hogy az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, és ennek a trivialitása teljesen világos minden képviselő számára és a teljes magyar társadalom számára. És nem az kirekesztő, hogy ez szó szerint értelmezésre kerül általunk, vagy megvizsgáljuk, ennek a banalitása vagy trivialitása, hanem az, amit az elmúlt hetekben eköré építettek; az önök megfogalmazásai a saját médiájukban, az önök versenye a Mi Hazánkkal ebben a történetben.
Nem tudom eldönteni, hogy ez egy verseny vagy egy szövetség ebben a sztoriban. Ezt majd eldönti az élet, hogy melyik, de azt látom, hogy gondolom, mértek, mindig szoktak, és ez a bizonyos könyvdarálás úgy tűnik, hogy eljutott egy olyan választói réteghez, ami most már önöknek is fáj, és valamifajta szimbolikus lépést tettek, és eköré egy kifejezetten kirekesztő médiakampányt építettek föl. És ami a legtragikusabb, és ezért, ha évek múlva vagy tíz-húsz év múlva gyerekeink vagy unokáink fogják olvasni ezeket a jegyzőkönyveket, én előre elnézést kérek tőlük, hogy ez így elhangozhatott itt néhány kormánypárti képviselő szájából, ami elhangzott.
Azt szeretném mondani, hogy nagyon világos, hogy az önök által felépített NER rendszere ellen akkor miért kell küzdeni 2022-ben az ellenzéki együttműködésnek. Nagyon világos, hogy ebből mindenféle szempontból elég volt, a közpénzekkel kapcsolatos történetekből és ebből a kirekesztő, elfogadhatatlan dologból, amit önök itt felépítenek, még akkor is, ha triviális mondatok mögé ágyazzák be ezt a kérdést. Nagyon világos, hogy miért teszik azt, de sejthető, hogy akkor valószínűleg a Mi Hazánk-képviselők szavazataival megerősítve gondolják elfogadni majd ezt a csomagot. Hát, el fog válni, hogy ki az ellenzéki, azt gondolom.
Van egy harmadik csomag, amire, ha mondjuk, próbálok nagyon igazságos lenni, akkor azt mondom, hogy időszerűtlen, bár ennek is vannak egyébként felháborító elemei. Azt gondolom, hogy a különleges jogrend szabályainak felülvizsgálata lehet indokolt, nem volt a gyakorlatban használva, tehát végig lehet gondolni, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban és különböző speciális tényállásokkal kapcsolatban milyen változtatásokra van szükség. De itt elmondanám, hogy ’23. július 1-jétől lépnek hatályba ezek a rendelkezések, tehát itt meg az időszerűtlenséget mondanám, hogy akkor meg ebben a helyzetben, amiben van az ország, biztos nem ez a legfontosabb, hogy ezt most azonnal döntsük el.
Ráadásul ide is sikerült egy felháborító módosítást becsempészni, mert a szükségállapot fogalmának felhígítása világosan veszélyes irány lehet, és erre utalt Harangozó képviselőtársam is, aki a vezérszónoka volt az MSZP-frakciónak ebben, hogy az erőszakos fellépés mint kritérium, a szükségállapot kapcsán a jelenlegi szabályozásban benne van. Tulajdonképpen ennek a kivétele azért a felhígításról szól és arról, hogy az önök kétharmada értelmezheti a későbbiek során akár további jogszabályok elfogadásán keresztül, hogy mit jelent a felforgatás, mi minősül felforgatásnak az önök értelmezése szerint. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ebben a csomagban a Fidesz hatalmi érdekét szolgáló, valójában szükségtelen és időszerűtlen javaslatok vannak.
(22.10)
Ezért ennek a javaslatnak a tárgyalása teljesen szükségtelen itt a Házban ebben a pillanatban. És egyébként tényleg felháborító, mert sokkal fontosabb dolgai is vannak, úgy ítélem meg, az Országgyűlésnek és minden országgyűlési képviselőnek is; sokkal fontosabb, a védekezés szempontjából fontos javaslatokat is tárgyalhatnánk most, de mégsem ezt tesszük, mert az önök Alaptörvényének, az önök által gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvénynek az évi rendes felülvizsgálatán kell hogy itt üljünk kilencedjére.
Azt mondom, önöknek, hogy ennek a javaslatnak a kapcsán egyetlen helyes magatartás lehet ebben a formában az önök részéről: vonják vissza ezt a javaslatot! Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
