DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Sok minden elhangzott ezen a mai estén, talán több, ami nem az Alaptörvényről szólt. Nagyon örültem, hogy néhány képviselőtársam azért higgadtan a törvényről is tudott tárgyilagosan beszélni. Köszönöm nemzetiségi szószóló asszonynak a felszólalását, aki a politikán kívüli mezőket is meg tudta érinteni.
Volner János képviselő úr az uniós összefüggéseket összefoglalta, úgyhogy ezzel nem fárasztom a jelenlévőket.
Bányai Gábor képviselőtársam fel tudta vonultatni azt a fajta elkötelezettséget, amely ennek a módosításnak a megalapozottságát alátámasztja, és azt az elkötelezettséget, hogy a kormánypártok mindenképpen szeretnék a hagyományos értékrendet megvédeni az új progresszívnek, haladónak és nem tudom, minek feltüntetett olyan törekvésekkel szemben, amelyek a hagyományos kultúrkör lerombolására törekednek. Tehát szó sincs arról, hogy a konzervatív értékrend megtámadná a különböző kisebbségeket.
Harangozó képviselőtársam említette, hogy homofób és rasszista az előterjesztés. Egy dologgal adós maradt, hogy hol homofób és hol rasszista.
Gyüre Csaba képviselőtársam is érintette az Alaptörvény főbb pontjait. A közcélokat ellátó közérdekű vagyonkezelő volt az egyik olyan téma, amit sarkalatos törvény fog szabályozni, amely körül kibontakozott egyfajta vita. Érdekes megközelítés volt egyébként az, amikor a baloldali képviselők kifogásolták, hogy éppenséggel MOL- és egyéb részvények adják a bázisát annak a függetlenségnek, amik ezeknek a lehetőleg autonóm oktatási intézményeknek a jövőjét biztosítják. Biztosan az fáj nekik, hogy ha a MOL-vagyon kikerül ebbe a körbe, akkor nem tudják ismét eladni azokat a részvényeket, mint korábban, amit aztán busás áron az oroszoktól kellett 2010 után visszavásárolnunk. Ezen azért el kellene gondolkodniuk.
A dolog másik része, amikor szintén a közpénzekkel kapcsolatos bánásmódról beszéltek, hogy abban a nyolc évben, amikor kormányoztak, vagy akár a megelőző négy évben, a Horn-kormány idején is, amikor az energiaszektort eladták, meg a szolgáltató ágazatokat, amelyek monopolhelyzetben voltak, a PPP-szerződésekkel sok száz milliárdos kötelezettségeket hagytak örökül, s emellett aztán az adósságállományt is emelték; el akarták adni a lábunk alól az ivóvizünket, a termőföldet, be akarták engedni a GMO-t, az egészségügyet privatizálni akarták. Ha pedig az erőszakról beszélnek, akkor 2006 mindig felvillog a szemünk előtt, hogy ők hogyan kezelték ezt a kérdést. A válságkezelésről papolnak nekünk, amikor 2008-2009-ben a válság idején éppen a legelesettebb nyugdíjasoktól és közalkalmazottaktól vették el a 13. havi juttatásukat. Nekik ez a válságkezelés, és keveslik, hogy 200 milliárd forint az, ami a tavaszi időszakban jutott bérkiegészítésekre. Összemossák a magyar vállalkozók által gyakorlatilag szerződéses alapon elvégzett munka ellenében kapott vállalkozói díjakat az ingyenes juttatásokkal. Tehát csúsztatások sorozatával találkozhattunk, akár anélkül, hogy érdemben érintették volna az Alaptörvénynek ezeket a fajta módosításait.
Arra nem is térnék ki, hogy a fogalmakkal is alapvető problémák vannak, hiszen az Alaptörvényt rendszeresen törvény néven emlegették, ami a törvényfolyamban lehet, hogy érthető, de azért egy kicsit nagyobb szakmaiságot kívánna meg az Alaptörvény tisztelete, amikor erről vitatkozunk.
Néhányan a miniszter asszony távollétét kifogásolták. Miniszter asszony az egész napi munkájából kiszakadva jött be, megadva a tiszteletet a Háznak, hogy legalább az expozét el tudja előttünk mondani. Szerintem a tények ismeretének a hiánya nem ment fel a rosszindulat vádja alól, az, ha nem is kérdeznek utána, hanem egyszerűen csak kijelentéseket tesznek.
Pandémia. Több képviselőtől elhangzott, hogy miért most van a Ház előtt. Mindig meg kell ismételnünk, mert ezek szerint nem tudják, mert ugyanannál a képviselőnél többször is előfordulnak ezek a felszólalások. Gyakorlatilag azzal, hogy a védekezés terhét a kormányra áttette a parlament a veszélyhelyzet kihirdetésével, az operatív intézkedések ott vannak. Elhangzott a kérdés, hogy a parlament hány ember életét mentette meg a mai napon, vagy mi, képviselők. Nem, az emberek életét az orvosok, az ott dolgozó ápolók, a mentőszolgálat dolgozói mentik meg. Tehát ne keverjük össze a fogalmakat! Nekünk az a dolgunk, hogy a kormánynak megadtuk a szükséges kereteket, a kormány biztosítja az anyagi erőforrásokat, védőeszközöket, a lélegeztetőgépeket, amelyeket annyira hiányoltak a tavasszal, majd utána kijelentették, hogy sok. Úgy látom, hogy ez a vita most egy kicsit áll, nem tudjuk, hogy most éppen mi az ellenzék véleménye ezekről.
Itt van Arató képviselőtársam, aki egyfajta vallási kötelezettségként akarta feltüntetni azt, hogy a keresztény kultúrkörnek megfelelő nevelést kell a fiatalságnak, a gyerekeknek biztosítani. Ez nem azt jelenti. Ez azt jelenti, hogy egy kultúrkörben élünk, és az ennek a kultúrkörnek megfelelő oktatást és nevelést az államnak biztosítania kell.
(23.10)
Ez nem a tilalma annak, hogy mások másképp neveljék a gyerekeiket; éppen, azt hiszem, talán a hindukat emlegette. Tehát senkit nem, egyszerűen nem egy térítésről van szó, egyszerűen arról, hogy mi ezt a kultúrkört meg akarjuk védeni.
Kaptunk onnan is kritikát a jelenlegi helyzet kezelésével kapcsolatban. Azért felhívnám arra a figyelmet, hogy a 2008-as válság után 3,6 millió ember dolgozott Magyarországon, most, a válság ellenére is 4,5 millióan dolgoznak. Elég markáns a különbség, csak ha összevetjük a 12 százalékos munkanélküliségi adatot a 4 százalékossal. Szerintem ezt a vitát addig, amíg nem érjük utol az önök negatív csúcsait, önöknek nem illene megkezdeni.
Az igazságügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatban tett megjegyzéseket Szabó Timea képviselő asszony, úgy, hogy nem is volt itt a tegnapi parlamenti vitán. Tehát ez nekem egy kicsit szintén furcsa, hogy ha annyira érdeklődik a dolog iránt, és ott kitárgyaltuk, akkor miért másnap hozza elő, egy másik javaslatnak a vitájánál.
Dúró Dóra képviselő asszonnyal nagyon sok dologban egyet lehet érteni azzal kapcsolatban, amikor itt a gyerekek védelméről, a családok védelméről beszélt. Bár ő is mondta, hogy az NKA-nak volt egy támogatott könyve, nyilván a szerzőt kifogásolta. Azért Magyarországon nincsen cenzúra és nincsen index, tehát azt azért tudomásul kell venni, hogy van egyfajta pluralizmus. Ebből is látszik, ha mondjuk, személy szerint képviselőtársaimtól is elhangzott, hogy ezt helytelenítik, hogy egy ilyen támogatás megszülethetett, de ez is igaz, hogy nem a politikusok döntenek ezeknek a kérdéseknek a tekintetében. Nyilvánvaló, hogy bár nem örülünk neki, de ugyanakkor ez igazolja azt, hogy önmaga a támogatási rendszer gyakorlatilag más hangokat is hagy megszólalni.
Z. Kárpát Dániel úr megint előjött az örök vesszőparipájával, a banki végrehajtásoknak a kérdésével. Korábban is említettük, hogy van önöknek Vácott egy jobbikos elnöke, akit Fehér Zsoltnak hívnak, aki az ottani önkormányzati bizottságnak az élén kilakoltatásokat vezényel az önkormányzati lakásokban lakó bérlők ellen. Talán egy kicsit meg kellene vele beszélni ezt a dolgot, mert jelenleg nem értjük ezt a jelenséget. Ugyanis nálunk nem a politikusok rendelik el a végrehajtásokat, azok az ügyek, amelyek zajlanak, a bíróságok döntése alapján vagy éppenséggel közjegyzői okiratok alapján, a bíróságok rendelkezésre folytán, jogorvoslati lehetőségekkel bővítve kerülnek abba a fázisba, hogy akkor esetleg az ingatlanok kiürítésére kerül sor.
És akkor még egy csúsztatás, ami talán Mesterházy Attila volt, de ha nem ő, akkor megkövetem, tehát négyezer kilakoltatásról beszélt, hogy azt rendőri segédlettel hajtják végre - nem, Szakács László lehetett, bocsánat, a kettőjük közül.
Tehát a kilakoltatásoknak a számáról külön statisztikát vezetünk, évente néhány darab fordul elő, amikor karhatalom igénybevételére kerül sor. Ezek általában lehet, hogy céges lakások, tehát a „lakás”-ban benne van minden, az is benne van, amibe gyakorlatilag még esetleg be sem költöztek, nem készült el, kiköltöztek belőle önként, cserelakást kaptak, van, akinek több lakása van, és úgy kerül végrehajtásra a dolog. Önök pedig mindig össze akarják mosni, minthogyha éppen a rendőrök állandóan a nagycsaládosokat vegzálnák, és kiraknák őket az utcára, megspékelve azzal, hogy nem vesznek tudomást arról a szociális hálóról, ami működik egyébként, hogy ezeknek a gyerekeknek adott esetben a védelme, lakhatása akkor is biztosított legyen, ha ilyen helyzetbe kerül a család.
Kifogásolták a 800 ezer eurós támogatást. Én a választókerületemben láttam, hogy gyakorlatilag azok a cégek, amelyek kapták, azok ott működő, komoly vállalkozások, amelyeknek az alkalmazottaikat így sikerül megtartani, beruházásokat végrehajtani, hogy amikor vége van a pandémiának, akkor még erősebben tudjanak jelen lenni a piacon. Hozzátenném, hogy a másik 50 százalékot ezeknek a cégeknek kell kitermelnie és befektetnie, tehát ez egy komoly gazdaságfejlesztési program.
Itt Bangóné Borbély Ildikó is az elmúlt tíz évnek a szörnyűségeiről beszélt, meg hogy hova jut a nemzet. Részben Nacsa Lőrinc képviselőtársam is válaszolt ezekre, tehát hogy a szegénységet az egyharmadára sikerült csökkenteni. De hogyha az ő ténykedését is nézzük, 2002 és 2010 között például a kettős állampolgárság kapcsán kifejtett intézkedéseiket, vagy éppen gyakorlatilag azt a gazdasági zuhanást, amibe taszították az országot, akkor én is csak azt mondom, hogy ezek a kritikák egy az egyben visszautasíthatók.
Mesterházy Attila a jelenlétet kifogásolta. Tegnap pont az ő részükről hangzott el az, hogy egyébként a parlamenti előírások is azt írják elő, hogy a felszólaló lehet a teremben, egyébként pedig minél ritkább jelenlétet biztosítsanak a frakciók, pontosan azért, merthogy járványhelyzet van.
Z. Kárpát Dániel szintén a migráció kérdéseiről beszélt, amit Varga-Damm Andrea is szóba hozott. Gyakorlatilag annál az alaptörvény-módosításnál, ahogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam is említette, a Jobbikkal leegyeztettünk egy szöveget, kitárgyaltuk, és az utolsó pillanatban kihátráltak belőle, amikor nem volt a kormánypártoknak kétharmada. 2018-ban, amikor ismét kétharmadunk lett, akkor pedig begörbültek és megszavazták, holott a helyzet semmit nem változott. Azért az elvszerűséget ne kérjék rajtunk számon, amikor ilyen esetekkel találkozunk!
Arról nem is beszélve, hogy mondjanak egyetlen esetet, amikor mondjuk, a Magyarországon letelepedési kötvénnyel beutazható emberek terrorcselekményt követtek el, bűncselekményt követtek el (Dr. Gyüre Csaba: Várjuk ki a végét!), vagy bármilyen olyan… És a másik pedig, hogy azt visszautasítjuk, tehát azoknak az elbírálásánál egyrészt van nemzetbiztonsági vizsgálat, ezt önök is nagyon jól tudják. A másik része a dolognak pedig az, hogy úgy állítják be, mintha valami muszlim tömegnek a befogadásáról lett volna szó, holott nem vallási alapon történt a kiválasztás, hanem gyakorlatilag tehetős emberek, akik itt fektették be a pénzüket, kaphattak ilyenfajta elbírálást.
Mesterházy Attilánál itt szintén a kormánypártok részéről legaktívabb tag, Nacsa Lőrinc mondta, hogy minden választás sokesélyes. Tehát mi mindig úgy megyünk neki, amikor itt az ellenzék egy olyan narratívát állít föl, hogy ha a kormánypártok nyernek, akkor csaltak, de ha az önkormányzati választásokon értek el eredményeket, akkor ez fel sem merült, hogy esetleg ők csaltak volna, hogy ők nyertek. Tehát ez kicsit furcsa megközelítése a dolgoknak.
Hogy mi minden kerülhet veszélybe, amiről beszélnek, hogy a választások után itt a normalitást és egyebeket követeli Mesterházy Attila. Gondoljunk csak bele, hogy 2002 után hogyan pörgették fel a privatizációt, hogyan szüntették meg a családtámogatási rendszert, az otthonteremtési támogatásokat. Tehát gyakorlatilag ezeken kellene nekik elgondolkodniuk, amikor a jelenlegi helyzetben kritizálnak bennünket.
Összességében ennyit szerettem volna elmondani, mert nagyon sok minden elhangzott a vitában. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az alaptörvény-módosítást. Köszönöm. (Nacsa Lőrinc tapsol.)
