SZUPERÁK BRIGITTA,
SZUPERÁK BRIGITTA,
SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Шановні Державні Збори! Tisztelt Elnцk Ъr! Tisztelt Kйpviselх Hцlgyek йs Urak! Tisztelt Szуszуlуtбrsaim! Tisztelt Hбz! Az Orszбggyыlйs Magyarorszбgi nemzetisйgek bizottsбga 2020. november 16-ai ьlйsйn tбrgyalta az Alaptцrvйny kilencedik mуdosнtбsбnak tervezetйt.
A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását azért kezdeményezte a bizottság, mert az Alaptörvény olyan általános alapvetése a hazai jogrendnek, amely egyrészről tartalmazza a valamennyi magyar állampolgárra vonatkozó jogok és kötelezettségek összességét, másodsorban - és ez a mi szempontunkból a legfontosabb - mind a Nemzeti hitvallás, mind pedig a jogszabály XXIX. cikke részletesen kitér a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira.
Az Alaptörvényből kerültek levezetésre azok a további jogszabályok, mint például a nemzetiségek jogairól szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a választójogi törvény, illetve most a tisztelt Ház előtt lévő módosítási kezdeményezésekben is megjelenő anyakönyvi törvény, amelyek azután részleteiben is kibontják a nemzetiségekre vonatkozó jogosultságokat.
A Nemzeti hitvallás szerint a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Magyarország vállalja egyebek mellett, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját ápolja és megóvja. A XXIX. cikk tartalmazza a nemzetiségi alapjogokat. Ezek a következők: minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelv-használatukhoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
A fent említett, a nemzetiségi jogok részletes kibontását tartalmazó sarkalatos törvény a nyári ülésszak utolsó ülésnapján módosította a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt. A bizottság álláspontja szerint az Alaptörvény és a sarkalatos nemzetiségi törvény szilárd jogi alapját biztosítja nemzetiségi létünknek.
Bizottságunkban az elmúlt ülésszak során a nemzetiségi törvény módosításának előkészítésekor az a vélemény alakult ki, hogy előfordulhat, hogy egy jogszabály első pillantásra akár az adott kornak megfelelő tartalommal bír, azonban ahogy részletesebben megvizsgáljuk, kiderül, hogy szükség van apróbb-nagyobb változtatások megtételére. Ez annál is inkább így van, mert egyrészt tudjuk, hogy a jogszabályokat emberek alkotják és hogy a változó körülmények nemegyszer hoznak korábban nem ismert eseményeket, és ezek miatt szükségessé válhat egy-egy jogszabály módosítása.
Tisztelt Ház! A mai vitában az Alaptörvény módosítása kapcsán kiemelem az Alaptörvénynek a keresztény kultúrára vonatkozó utalásait. A nemzetiségi identitás és kultúra megőrzésében és átörökítésében kiemelt szerepet töltenek be a történelmi egyházak. Több hazai nemzetiségi közösség saját nemzeti egyháza tagjaként juthat anyanyelvű oktatáshoz, az egyházi nyilvántartásoknak köszönhetően maradhat fenn a kapcsolat az ország különböző részein élő egyes nemzetiségi csoportok között.
(19.50)
A keresztény kulturális kötődés határozza meg ezen közösségek mindennapjait. Tekintettel arra a tényre, hogy közösségeink túlnyomórészt vidéki kistelepüléseken élnek, a helyi közéletben pótolhatatlan szerepet töltenek be az egyházi gyülekezetek, vallási felekezetek, amelyek bekapcsolódnak gyermekeink nevelésébe, oktatásába. Aktívak településeink kulturális életében, és nagyban segítik, részt vesznek nemzetségeink szociális ellátásában. Éppen ezért úgy gondolom, a fentiekben előadottak alapján helyes az Alaptörvényben is rögzíteni a keresztény gyökerek meglétét és fennmaradását.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosítási szándék részletes szabályokat tartalmaz a különleges jogrend kihirdetésére, fenntartására és megszüntetésére vonatkozóan. Álláspontunk szerint ezek a pontosítások a mai, korábban nem tapasztalt világjárvány kiváltotta helyzetben indokoltak és elfogadhatók. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága tagjaként kiemelt figyelemmel kísérjük ma is és a jövőben is azt, hogy adott esetben a különleges jogrend bevezetésével ne sérüljenek a nemzetiséghez tartozók jogai. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a különleges jogrend következtében a tavaszi ülésszakban bevezetett távoktatás több esetben is eredményezte azt, hogy a legszegényebb településeken élők csak nehezen, esetenként egyáltalán nem tudtak bekapcsolódni az online oktatásba. Fontosnak tartjuk megemlíteni jelen törvényjavaslat általános vitájában, hogy amennyiben újra szükségessé válna a távoktatás teljes köznevelési rendszerben történő megszervezése, nagyobb figyelmet kell biztosítani arra, hogy a leghátrányosabb helyzetű fiatalok oktatási-nevelési jogai ne sérüljenek.
A magyarországi nemzetiségek támogatásának tekintetében szükségesnek tartjuk, hogy a különleges jogrend bevezetésével további szabályozások szülessenek a költségvetési támogatások felhasználásának tekintetében, mivel a jelenlegi szabályozás mellett a nemzetiségi önkormányzatok a működésükre kapott állami támogatást nem használhatják fel a különleges jogrendben történő védekezésre, pedig erre szükség lenne.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/13647. számon benyújtott, a Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Дякую за увагу! (Taps a kormбnypбrtok padsoraibуl.)
