DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedben lezajlott gazdasági fellendülés fenntarthatóságának az igénye, továbbá az idei év elején kialakult nemzetközi pandémiás helyzet okozta negatív gazdasági hatások kezelése is szükségessé tette a hazai ásványinyersanyag-kitermelési lehetőségek kormányzati szintű áttekintését és bővítését.
Egy 2019. év júliusi kormányhatározat feladatmeghatározása nyomán 2020 tavaszán a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat az egész országra kiterjedő áttekintő értékelést készített az építőipar szempontjából fontos nyersanyagok, mint homok, kavics, cementipari nyersanyag földtani és kitermelhető mennyiségeire vonatkozóan. Az elemzés kimutatta, hogy Magyarország még a közelmúltbeli évi 25-30 millió köbméter termelés mellett is évtizedekre képes lenne biztosítani a hazai építőipari nyersanyag ellátását.
A tanulmány kimutatja, hogy a bányatelkekhez kapcsolódó 1,3 milliárd köbméter kitermelhető kavicsvagyon a korábbi évek 14-17 millió köbméteres termelése mellett, de akár a növekvő mértékű 20-25 millió köbméter kitermelése esetén is elvileg évtizedekig jelenthet alapanyagforrást a hazai építőipar számára. A bányatelkekhez köthető 309 millió köbméter kitermelhető homokvagyon a korábbi évek 7,5 millió köbméteres termelése mellett, de akár a növekvő mértékű, évi 10 millió köbméteres kitermelés mellett is elvileg évtizedekig biztosíthat megbízható alapanyagforrást. A bányatelek-fektetéssel összefüggő 283 millió köbméter kitermelhető cement- és mészipari nyersanyagvagyon, ideértve a mészkő, agyag, agyagmárga, márga nyersanyagokat a korábbi években történt 1-1,5 millió köbméter, de akár a növekvő mértékű 2 millió köbméteres kitermelés mellett is elvileg akár 200-300 évre elegendő hazai alapanyagforrást jelenthet a hazai gazdaságfejlesztés számára. Ugyanakkor az ásványinyersanyag-hozzáférést befolyásoló jogi természetű, természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, örökségvédelmi, termőföldvédelmi előírások miatt jelentős korlátozások szűkítik az alapanyag-ellátást, ami természetes, hiszen adott erőforrások esetében ilyenkor potenciálisan versenyző használatokról beszélünk, de ezek a korlátok jelenleg a kitermelői oldal előtt effektívek, valóságosak.
Tisztelt Országgyűlés! A valamennyi nemzetgazdasági területet érintő infrastrukturális beruházások, lásd útépítés, vasútfejlesztés, és lakásépítési tevékenységek tartósan két számjegyű növekedése kihívás elé állítja az építőipar kitermelő ágazatát, és abban bízunk, hogy ez a dinamikus növekedés a pandémia múltával egy felpattanás után tovább fog folytatódni. Az igénynövekedés mellett azonban az ellátási zavarok is jelentkeztek, jelentkeznek. Így lehetséges az, hogy főleg a betonkavics esetén jelentős távolságról kell a keverőüzemekbe az alapanyagot ma már beszállítani, a vállalkozói kapacitásokhoz képest csak Pest megyében 800 ezer köbméter/év kavicshiány prognosztizálható. Az ország területén kitermelt kavics és homokos kavics nemcsak a hazai építkezési igényeket szolgálja ki egyébként, hanem ahol a szállítási költségek azt rentábilissá teszik, exportra is jut belőle.
Az építőipari konjunktúra növekedésének és kedvező hatásainak fenntarthatósága érdekében különösen fontos az építőipari nyers- és alapanyag-termelés ellátásbiztonságának a garantálása. A növekvő kereslet mellett a termelés növelésével és az ellátás folyamatosságával elkerülhető az építőipari alapanyagok területén a drasztikus árnövekedés, amely a hazai növekedés egyik motorjának számító építőiparra is jelentősen hatna, és természetesen ezen keresztül a hazai polgárok által fizetendő árakra jelentős felfelé irányuló hatást gyakorolna, amelyet szeretnénk elkerülni.
Tisztelt Ház! Bár a koronavírus-járvány elleni harcban Magyarország jól teljesít, a világjárvány rávilágított arra, hogy a járványhelyzet miatt előforduló nemzetközi ellátási láncok zavarai esetén a működőképességünk fenntartása érdekében elengedhetetlen a hazai erőforrások erőteljesebb bevonása a gazdasági folyamatokba. Ezzel csökkenteni lehet Magyarország gazdaságának túlzott nemzetközi kitettségét.
Tisztelt Képviselők! Az építőipar működésének és a korábbi növekedés mértékének elérése azonnali állami beavatkozásokat igényel. Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja az, hogy jogszabály-módosítási javaslatot tegyen a hazai építőipari alapanyag kutatásának és kitermelésének támogatása érdekében. A bő egyéves munka eredményeként előállott törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási javaslatok előkészítésében a 43 hazai építőipari alapanyagbányát is tömörítő Magyar Bányászati Szövetség is folyamatosan részt vett. Szakmai javaslataikat szakmai indokok alapján maximálisan befogadtuk annak érdekében, hogy valóban előremutató szabályozás készüljön, amelyre a piac is kedvezően reagál. A szövetség támogatásáról levélben is tájékoztatta Palkovics miniszter urat. Az ügy fontosságát jól mutatja, hogy a legnagyobb hazai bányák, csak hogy egypárat említsek, a Basalt-Középkő Kőbányák Kft., a Colas Északkő Bányászati Kft., a Duna-Dráva Cement Kft., a Kő- és Kavicsbányászati Kft, az Omya Hungaria Mészkőfeldolgozó Kft, a PERLIT-92 Bányászati és Feldolgozó Kft., a Readymix-Lesence Kft. és a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezetői külön-külön is támogatásukról biztosították az előterjesztést.
(12.10)
A bányatörvényben javasolt módosítások lehetővé teszik a hazai építőipari ásványinyersanyag-ellátás hatékony és azonnali biztosítását, így garantálható az importszükséglet kiváltása és az ellátásbiztonság növelése azon nyersanyagok esetében, amelyeknél az ország természeti adottságai ezt eleve lehetővé teszik.
A rendkívüli helyzet során előállt kritikus gazdasági és társadalmi helyzet indokolja a víz, a termőföld, az erdők gazdálkodásában meglévő megkülönböztetett állami szerepvállalás kiterjesztését a hazai építőipari ásványvagyonra is. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy minden olyan esetben, amikor a járványhelyzet következtében a hazai bányák nem képesek kielégíteni a keresletet, az állam megkapja azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyekkel a probléma azonnali kezelhetősége garantálható.
A módosítások megadják a felhatalmazást az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet számára, hogy katalizálja a kutatási és a termelési folyamatokat új lelőhelyek megtalálásával, valamint arra, hogy a gazdasági okokból történő bányabezárásoknak vagy a termelés szüneteltetésének a megakadályozásával javítsa az alapanyag-ellátást, elhárítva ezzel az egyik jelentős akadályt a járványveszély szempontjából is fontos stratégiai beruházások elindítása és a gazdaság újraindítása elől.
Ahhoz, hogy az állam a bányászati úton elérhető természeti erőforrásait jó gazda gondosságával hasznosítsa, szükség van az indokolatlan területfoglalások megszüntetésére és az egyes bányászati tevékenységgel érintett ingatlanokon az állam elővásárlási jogának biztosítására, ennek értelmében az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ásványi nyersanyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogát átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illesse meg.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlés! A tavaszi vészhelyzet során a jelenlegi törvényjavaslat előzményeként alkalmazott intézkedések már éreztetik pozitív hatásukat, az építőipari ásványi nyersanyagokra bevezetett bejelentéses előkutatás alkalmazása ugyanis a bányatelkek alapítása iránti kérelmek számának jelentős növekedéséhez vezetett az elmúlt hónapokban. A 2019. évben, azaz tavaly 15 bányatelket állapítottak meg egész évben Magyarországon, ezzel szemben csak 2020. augusztus elejétől, azaz mindössze bő két hónap leforgása alatt az érintett nyersanyagokkal összefüggésben mintegy 19 új bányatelek megállapítására vagy módosítására nyújtottak be a vállalkozók kérelmet. Ez azt jelenti, hogy éves szintre vetítve a korábbi időszakban létesült bányatelkek számának többszörösét értük el már az idei évben.
Ahhoz, hogy a fenti kedvező trend folytatódjon, szükség van az indokolatlan területfoglalások megszüntetésére, és egyes bányászati tevékenységgel érintett ingatlanokon az állam elővásárlási jogának a biztosítására. Így a vészhelyzettel bevezetett szabályokat 2020. december 31-ét követően is indokoltnak látjuk fenntartani. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
