NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem is érdemes, úgyhogy nem is reagálok.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi bányászat történetében száz évvel ezelőtt egy jelentős fordulópont következett be, amikor hatalmas veszteség érte az országot és ezt a szektort. Száz évvel ezelőtt Magyarország vasérctermelésének 89 százaléka, lignittermelésének harmada, valamint réz- és sóbányászatának teljes egésze idegen országok fennhatósága alá került. A magyar bányászati szakigazgatást 2017 óta a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat látja el. Az MBFSZ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amely az érintett megyei kormányhivatalokkal együtt látja el az állam bányászati és földtani feladatait. Az MBFSZ irányítását az innovációs és technológiai miniszter felügyeli.
Ez a szolgálat olyan ügyfélközpontú, modern bányászati és földtani szolgálat, amely biztosítja a szakterületén belül a kiegyensúlyozottságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot, elősegíti ezáltal az ellátásbiztonságot, valamint gazdálkodik a természeti erőforrásokkal, az állami érdekekkel és a társadalom igényeivel összhangban. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. Mindezen természeti kincsek hazánk természeti erőforrásainak és nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és jogelődjei végzik 1953 óta.
Napjainkban az állami ásványinyersanyag- és geotermikusenergia-vagyon nyilvántartása 4108 nyilvántartott bányaterületet foglal magában.
(12.30)
Hazánk összes széntermelése - feketeszén, barnaszén vagy lignit - az utóbbi években 8 millió tonna körül mozog. A feketekőszén-termelésünk jelentéktelen mennyiségű, a barnakőszéné évek óta 100 ezer tonna alatt van, lignittermelésben a 2010-es években bekövetkezett csökkenést követően most stagnálás tapasztalható. Magyarország ércbányászata jelentéktelen mennyiségű, mangánérctermelése a 2010-es években megszűnt, valamint a bauxittermelés is jelentősen visszaesett. Szintén nem jelentős hazánk kőolaj- és földgáztermelése sem, mindezek az említett okokhoz, a száz évvel ezelőtti nemzeti traumához is vezethetők vissza.
A hétköznapi élethez, például az építkezésekhez szükséges az úgynevezett nemfémes ásványi nyersanyagok termelése, melyek nem tartoznak sem az energiahordozók, sem pedig az ércek közé, idetartozik az építési kavics, az építési homok, az építő- és díszkőipari nyersanyagok, a cement- és mészipari nyersanyagok, a kerámiaipari nyersanyagok, a tőzeg, lápföld, lápi mész, valamint az ásványbányászati nyersanyagok termelése. Ezen nemfémes ásványi nyersanyagok termelése 2018-ban 37,8 millió köbmétert jelentett, ami 4,9 millió köbméterrel nagyobb, mint az egy évvel korábbi mennyiség.
A nemzetgazdaságnak, például az építőiparnak egyre nagyobb mennyiségű nemfémes ásványi nyersanyagra van szüksége. Az elmúlt időszakban készült felmérések kimutatták, hogy ezekből, az ilyen, építkezésekhez, beruházásokhoz létfontosságú alapanyagokból még évtizedekre elegendő mennyiség áll rendelkezésre, ugyanakkor az ásványinyersanyag-hozzáférést befolyásoló jogi és más természeti erőforrás esetében egyéb, például örökségvédelmi tényezők miatt drasztikusan lecsökkenhet az ellátásra tervezhető mennyiség. A rendelkezésre álló ásványinyersanyag-mennyiséget nagy részben a területhasználati jogi, környezetvédelmi, társadalmi korlátok miatt nem lehet kihasználni, sőt az utóbbi években alapanyag-ellátási problémák is felléptek az építőipari ágazatban, erről államtitkár úr bővebben beszélt.
Magyarország és Európa egyaránt ásványi nyersanyagok szempontjából súlyos importfüggőségben szenved. Ez a nemzetközi kitettség a járványhelyzet miatt előforduló nemzetközi ellátási láncok zavarai esetében jelentős gazdasági károkat is tudna okozni, de egy felkiáltójel felhívja arra a figyelmünket, hogy szükséges az önellátás megszervezése, illetve a kitettség csökkentése. Ennek ellensúlyozásaként elengedhetetlen a hazai erőforrások erőteljesebb bevonása a gazdasági folyamatokba a működőképesség fenntartása érdekében, csökkentve ezzel Magyarország gazdaságának nemzetközi kitettségét.
Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat, amit a szaktárca, az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bevonásával dolgozott ki. A törvényjavaslat célja, hogy az olyan nyersanyagok esetén, ahol az ország természeti adottságai ezt eleve lehetővé teszik, a szigorú természetvédelmi szempontok betartása mellett - és erre szeretném külön fölhívni a figyelmet, tehát a szigorú természetvédelmi szempontok betartása - mellett növelni tudjuk a hazai termelést, és csökkentsük ezáltal Magyarország és a magyar építőipar importkitettségét. Ezáltal növekedni fog tehát a magyar gazdaság nyersanyag-ellátottságának a biztonsága.
Ez a törvényjavaslat tehát a megfelelő garanciák mellett a magyar nemzetgazdaság érdekét szolgálja, így a KDNP-frakció azt támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
