NUNKOVICS TIBOR,
NUNKOVICS TIBOR,
NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megmondom őszintén, hogy kicsit értetlenkedve állok egyrészről az előttünk fekvő javaslat előtt, mert valóban vannak benne olyan pontok, amelyek bizonyos problémákra megoldást jelenthetnek, és ezekben tényleg tennie is kell az államnak, viszont a fő mondanivalójában igazából pont ön cáfolta meg az előbb. És elnézést, nem akarok beleállni Bánki Erik képviselőtársamba, de ön arról beszélt, hogy hiány lehet ezen a téren, ön pedig arról beszélt, államtitkár úr, hogy itt még exportra is jut. S mi föltúrjuk igazából az országot különböző helyeken.
Tehát az én választókerületemben például pont most van ebből egy elég nagy balhé Pilismaróton, ahol egy korábban üdülőövezetnek tervezett helyszínen szeretnének egy sóderbányát létrehozni, és emellett egyébként már most is van egy meglévő üdülőövezet, ahol nagyon sokan laknak kint, és nyilvánvaló, hogy ezt a helyiek nem szeretnék. Ott el is indult egy népszavazás-kezdeményezés, le is mondott a helyi képviselő-testület teljes egészében, úgyhogy új választások is lesznek majd a pandémiás időszak, illetve a második hullám enyhülése után, amint ez lehetővé válik.
De visszakanyarodva: tehát fel akarjuk túrni az országot, miközben államtitkár úr expozéja alapján igazából erre nincs is jelenleg szükség. Tehát azért ne túrjuk fel a tájainkat meg a folyamainkat, mert külföldön szeretnének építkezni a magyar sóderből meg a magyar kavicsból! Tehát ennek én azért akkora szükségét így magyarként, megmondom őszintén, nem látom. Persze tudom azt, hogy ebben nagy biznisz van, meg vannak azért akár Orbán Viktor környékén is olyan vállalkozások, akik élvezik ennek a gyümölcsözését, de azt gondolom, hogy azért nem ez kellene elsősorban a legfontosabb legyen. De akkor vegyük sorra, hogy mit is tartalmaz maga a javaslat!
Az 1. § tulajdonképpen - ha jól értelmezem, de cáfoljon meg államtitkár úr, ha nem így van - a bányajáradékot fogja eltörölni, amit tulajdonképpen akkor kell megfizetni, ha valaki a kotrásnál kitermelt kavicsot hasznosítja. Én nem látom, hogy hova fog kerülni ez az összeg - tehát megy a nagy kalapba az államháztartás részére? -, mert nincs efféle kitétel. Jó lenne, ha erről tudna nekem pár szót mondani. Lehet, hogy csak én nem vettem észre, és benne van tulajdonképpen, csak elbújtatva, vagy majd a részletszabályozásokból fog kiderülni, hogy ez tulajdonképpen hova kerül. Ha pedig nem, akkor nyilván ehhez mindenféleképpen szeretnék majd egy módosító indítványt benyújtani, annál is inkább, mert az utolsó, a 2016-os adat alapján 15 millió köbméter, kotrásból eredő építőanyag került felhasználásra Magyarországon - itt a kavicsról beszélek elsősorban.
A 3. §-t azért környezetvédelmi szempontból egy kicsit aggályosnak érzem. Tehát itt „a talaj megbontása nélküli” kitétel kikerül ebből a javaslatrészből. Én nem vagyok benne biztos, hogy ez feltétlenül fontos, és jó lenne, ha esetleg ez megmaradhatna.
A 4. §-ban látszik az, hogy tulajdonképpen mi is a javaslat legfontosabb célja. Én ezt valahol meg is értem, hogy van egy kisvállalkozás, amely évekig ül ezen a bányanyitási jogon, és nem történik semmi, miközben lehet, hogy az építőiparban számítanának az itt kitermelt anyagokra, és erre az állam úgymond lecsapna, és majd újra kiadja az idevonatkozó koncessziós jogot. De arra azért legyünk figyelemmel, hogy ha már azt mondjuk, meg önök is azt mondják, hogy elvileg vigyázni kell a kis- és középvállalkozásokra, pont most, egy pandémiás időszakban szorul meg ezeknek a vállalkozásoknak a nagy része. Akkor lehet, hogy inkább támogatni kellene őket, hogy ezt a folyamatot meg tudják kezdeni, ahelyett, hogy mondjuk, államosítanánk. Nacsa Lőrinc képviselőtársam volt az, aki itt dobálózott tegnap mindenféle badarságokkal, meg kommunizmust, kommunistákat emlegetett, ahelyett, hogy a saját soraiban nézne körül. Tehát akkoriban volt ilyen utoljára egyébként. Ön még akkor nem élt, mert nálam is fiatalabb, csak ez nem látszik.
Az 5. §-t egy kicsit magyarosítani kellene, úgy éreztem, de lehet, hogy csak én nem tudtam megérteni. A 9. § pedig konkrétan igazából bebetonozza ezt az államosítási kezdeményezést. Mondom, értem a problémát, tehát én is látom, hogy ezen a piacon, főleg a kis- és középvállalkozások tekintetében vannak financiális problémákból eredő késések, és azt orvosolni kell, csak nem látom a garanciát arra, hogy egy újbóli kiadás során majd megint kis- és középvállalkozásokhoz kerülnének ezek a koncessziós jogok.
Végezetül visszatérve tényleg arra az ellentmondásra, amit én önök között észleltem, oldják fel, ha ez nem így volt. Tehát egyik részről az, hogy szükség van ezekre a kitermelésekre, másik részről pedig, hogy többlettel is rendelkezünk. Én már kétszer is benyújtottam egy olyan javaslatot, aminek az lett volna a célkitűzése, hogy ha egy bizonyos kilométeres határon belül bányát akarnak nyitni, külszínit vagy felszín alattit, akkor ott az érintett lakosságot kérdezzék meg. Sajnos, a fideszes többség mind a kétszer leszavazta ezt a Fenntartható fejlődés bizottságában. Tehát ha valóban nincs annyira szükség ezekre, akkor ez a javaslat is átmehetett volna valamelyik alkalommal. Sajnálom, hogy nem így történt, de várom a kérdéseimre a megnyugtató választ. Köszönöm.
