DR. BRENNER KOLOMAN,
DR. BRENNER KOLOMAN,
DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az államtitkári expozéban is elhangzott, az előttünk fekvő T/13660. számú törvényjavaslat egy koncepciót vázol fel.
Ezzel a koncepcióval, az abban lefektetett célokkal messzemenőkig egyet tudok érteni, sőt továbbmegyek, államtitkár úr is, illetve előttem Pósán képviselőtársam is a közép-európai régióról mint egy kiemelten támogatandó régióról beszélt. Mint volt egyetemi vezető és mint a Közép-Európa mesterszak akkreditora és szakfelelőse is meg szeretném erősíteni azt, hogy ez mind a magyar küldiplomácia, mind a Kárpát-medencei régió szempontjából egy kiemelten fontos cél.
Ráadásul azzal is egyetértek, hogy nagyon keveset tudunk egymásról a közép-európai régióban, és ezt a hiányosságot az oktatási rendszerünkben is pótolni kéne.
Az első és legfontosabb kérdés persze ebből a szempontból is az, hogy ez az alapítványi forma mit fog takarni. Tehát a tartalmi kérdésekről én, azt hiszem, elmondtam azt, hogy teljes mértékben támogatandónak tartom az elképzelést, már csak azért is, mert az államtitkár úr expozéjában is voltak a felsőoktatás nemzetköziesítésére vonatkozó összehasonlító és ezt a kezdeményezést támogató mondatok, amelyeket én 100 százalékban támogatni tudok; ahogy említettem, az egész nemzetköziesítési projektben jómagam is egyetemi vezetőként az első sorban ugyanezekért a célokért harcoltam, és teljes mértékben tudom őket támogatni.
Ahogy említettem, itt azért van egy kicsit nehéz dolgunk szerintem, ellenzéki képviselőtársaimmal egyetemben, mert látjuk azt, hogy mi történt a felsőoktatásban az alapítványi formába átforgatott egyetemekkel. És engedje meg, államtitkár úr, hogy ugyanazzal a tradicionális kitétellel kezdjem akkor ezt a kritikai részét a felszólalásomnak, amit Bódis államtitkár úrnak, professzor úrnak is mondtam, hogy félek én a görögöktől, hogyha ajándékot is hoznak, mert látjuk ugyanis, hogy mi történt az egyetemi világban azokkal az egyetemekkel, ma is még tárgyalunk hasonló jellegű előterjesztéseket, amelyeket alapítványi formára alakított át a fideszes kormány. Leszögezném: nem az alapítványi formával van szakmai problémám. Az alapítványi forma kiválóan tud működni akkor, hogyha a kuratórium nem vonja el a megválasztott egyetemi polgárok jogait, a szenátus jogait, a hallgatók jogait, az oktatók jogait, a saját szervezeti és működési rend részleteinek a kidolgozását, röviden összefoglalva, az egyetemi autonómiának az alapvető és a középkor óta az európai kultúrkörben elfogadott módszerét.
De sajnos azt láttuk az elmúlt hónapokban és hetekben, hogy a Fidesz kinevezési gyakorlata minden előzetes félelmünket beigazolta. A legeklatánsabb módon a Színművészeti Egyetem példája az, ami továbbra sincs nyugvópontra hozva, holott az Országgyűlés alelnökeként egyébként több hónappal ezelőtt letettem az asztalra egy olyan kompromisszumos megoldást, amely szerint két párhuzamos karban kellene folytatni az oktatást a Színművészeti Egyetemen, hogy azok a hallgatók, akik ezekkel az oktatókkal kívánják ebben a curriculumban végezni a maguk tanulmányait, azt folytathassák, és az újonnan kinevezett kuratórium pedig alakítson ki egy újabb kart az ő elképzeléseik szerint. Egy hároméves átmeneti időszakot javasoltam, amely alapján itt azok a reményeim szerint kialakuló szinergiák aztán valamilyenfajta nyugvópontra hozhatnák ezt a nagyon elmérgesedett helyzetet, ahol ideológiai vonalon nagyon kiérdemesült és kiemelkedő tehetségű művészek kerültek teljesen méltatlan helyzetbe, ismételten leszögezném.
Tehát én azt gondolom, hogy ugyanez a kitétel vonatkozik erre az előterjesztésre is. Ebben a formában és ebben a kidolgozottsági státuszban azokkal a célokkal és azokkal a részletekkel - és nyilvánvalóan azzal, hogy itt a különböző régiós nyelveket megerősítjük - messzemenőkig egyet tudok érteni. Ráadásul, gondolom, német is lesz ezek között a nyelvek között, hiszen a Mitteleuropa-gondolat azért nagyrészt a német kultúrkörből származó fogalom.
Tehát én azt gondolom, hogy ezeket a nemes célokat teljes mértékben tudnánk támogatni, ha nem lenne előttünk az egyetemi világ teljesen negatív példája arra, hogy az alapítványi formában a Fidesz egypárti túlhatalmat kiépítő egyetemi és oktatáspolitikai munkássága mit okozna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
