DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy ebben a teremben 2020 júniusában a parlament elfogadta a 2020. évi XLIV. törvényt a klíma védelméről, amely leszögezte, hogy Magyarország 2050-re a teljes klímasemlegességet kívánja elérni. Ez a törvény tartalmazza Magyarország középtávú klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit is. Ennek értelmében 2030-ra Magyarország legalább 40 százalékkal kívánja csökkenteni 1990-es bázison az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra kívánja növelni a megújulóenergia-felhasználás arányát a végső energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság területén pedig azt kívánja garantálni, hogy dinamikus gazdasági növekedés mellett az energiafelhasználásunk nem növekszik, egyben olyan intézkedéseket is megfogalmaz, ami alapján az idén megalkotott új nemzeti energiastratégia és a nemzeti energia- és klímaterv előirányozta, hogy az energiahatékonyság területén jelentős lépésekre kerüljön sor mind a szabályozás, mind pedig a fejlesztési források felhasználása területén.
Az energiahatékonyság az a területe az energia- és klímapolitikának, amelybe invesztálni nagyon sokféle szempontból éri meg, nemcsak a klímavédelem céljait szolgáljuk az energiahatékonyság révén megvalósult beruházások és a megtakarított energia el nem fogyasztása révén, hanem a fogyasztáscsökkentés a fogyasztók rezsiköltségeiben is jelentős és fenntartható megtakarítást tud eredményezni. Magyarország energiaszuverenitását növeli, hiszen miközben Magyarország jelentősen importfüggő ország, ezt az importkitettséget tudjuk csökkenteni az energiahatékonyságba történő beruházás révén. Egyben azokat a forrásokat, amelyeket energiaimportra fordítanánk, a hazai vállalkozások, a hazai gazdaság fejlesztésére, energiahatékonysági beruházások megvalósítására lehet felszabadítani és arra lehet fordítani. Mindezért rendkívül fontos és kiemelt törvényjavaslat az, amelyet e napirend keretében a kormány a parlament asztalára helyezett.
Tisztelt Országgyűlés! 2021. január 1-jével új fejezet nyílik az Európai Unió és azon belül Magyarország energiahatékonysági célkitűzései tekintetében. A módosított energiahatékonysági európai uniós irányelv értelmében ugyanis a tagállamok 2021. január 1-jétől 2030. december 31-éig minden évben az éves végső energiafogyasztásuk 0,8 százalékának megfelelő új megtakarítást kötelesek elérni a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak fogyasztása átlagában.
Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását célzó javaslat az olyan bevált és jól működő energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések mellé, mint többek között a beruházástámogatást elősegítő pályázati programok, a vállalati normatív társaságiadó-kedvezmény vagy az „Otthon melege” program, vagy az energiahatékonysági hitelprogram, bevezeti Magyarországon az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert is. Ennek az a célja, hogy a hazai energiahatékonysági célkitűzések teljesítésébe a legnagyobb szennyezőket, a klímavédelmet legnegatívabban érintő nagyvállalatokat, ezen belül a villamos energiát, a földgázt és a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő szervezeteket is bevonja, új költséghatékony beruházások megvalósítása révén.
A kötelezettségi rendszer bevezetésével nagy lépést teszünk klímapolitikai céljaink elérése irányába, és erősödik Magyarország energiaszuverenitása is, emellett fenntartható rezsicsökkentés valósítható meg a fogyasztóknál, és a gazdaságfejlesztés is új támaszt kaphat. A törvényjavaslat előkészítését megalapozó tanulmányok becslései és a saját számításaink szerint a költséghatékony energiamegtakarítási beruházások révén a kötelezettségi rendszer javasolt végrehajtása esetén a következő tíz évben 2,7 milliárd köbméter földgázimport kiváltása valósulhat meg Magyarországon.
(15.30)
Ezzel párhuzamosan a lakossági és ipari fogyasztóknál 270 milliárd forint hosszú távon fenntartható fogyasztói rezsicsökkentés következik be, azaz ennyivel kisebb energiaszámlát kellene majd fizetni a végfogyasztóknak. A rendszer bevezetésével az energiahatékonyság hazai háttéripara, úgymint az építőipar, az épületgépészeti ipar, az úgynevezett okosmérés háttéripara, az energetikai berendezések gyártása nem kevesebb, mint tíz év alatt ezermilliárd forintnyi új beruházási kereslet révén kaphat lendületet. Az energiamegtakarítást eredményező beruházások legalább 520 milliárd forint hazai hozzáadott értéket hoznának létre, és segítenek a magyar munkahelyek megtartásában is. Mindezek mellett a rendszer megvalósítása tíz év alatt közel 5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével járulhat hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak az eléréséhez is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2018. évi módosításai tekintetében is rögzít új, immáron jogharmonizációs célú intézkedéseket. Az irányelv egyik új előírása egy olyan hosszú távú felújítási stratégia tagállami szintű kidolgozása, amelynek célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya a felújítások következtében 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve ezzel a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő költséghatékony átalakítását. A törvényjavaslat a hosszú távú felújítási stratégia jogszabályi alapjait és tartalmi elemeit, továbbá az azt megelőző egyeztetés szabályait is rögzíti.
Szintén az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv előírása, hogy a 70 kilowatt fölötti névleges teljesítményű fűtési és légkondicionáló rendszerek esetében időszakos energetikai felülvizsgálat lefolytatása szükséges. A tervezet szerint a felülvizsgálatot elsősorban a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő energetikai felülvizsgáló láthatja el, a felülvizsgálati jelentések adatbázisának kezeléséről pedig a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság gondoskodik. Az energetikai auditot négyévente kötelezően lefolytató nagyvállalatok kivételével a felülvizsgálatot nyolcévente kellene lefolytatni ilyen nagy teljesítményű gépészeti rendszerek üzemeltetése esetén. Az energetikai felülvizsgálat célja nem csupán egy irányelv hazai jogba történő átültetése, a helyszínen megvalósuló felülvizsgálat olyan javaslatokat fogalmaz majd meg, amivel energia- és költséghatékonyabbá tehető a vizsgált rendszerek üzemeltetése, mindez pedig összhangban áll hazánk klímavédelmi céljaival és a rezsicsökkentés eddig elért eredményeivel is.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat több kisebb módosítást is tartalmaz, így többek között az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével egyidejűleg pontosan meghatározza mind a kormány, mind az energiapolitikáért felelős miniszter, mind a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatkörét a megtakarítások ellenőrzésénél és irányításánál. Szintén jogharmonizációs céllal kiegészül a Magyar Mérnöki Kamara energiahatékonysággal összefüggő tájékoztatási kötelezettsége a ma még nehezen hozzáférhető energiahatékonysági tanúsítványokkal, ezek pontos rendeltetésével és céljával, továbbá a lakosság által megvalósítható költséghatékony intézkedésekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat emellett technikai kiegészítéseket is tartalmaz a központi kormányzati épületek fogalmának, valamint az energetikai szakreferens és auditor továbbképzését érintő szabályozás pontosításában.
Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat, azon túl, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével hozzájárul az Európai Unió és Magyarország klímapolitikai, ezen belül pedig energiahatékonysági célkitűzéseihez. Ez mindannyiunk közös érdeke. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
