NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza, számos szükséges európai parlamenti és tanácsi irányelv magyar jogrendbe ültetésével. Egyetértek Balczó képviselőtársammal az irányelvvel kapcsolatban, hiszen sokszor félreértésre ad okot még itt a magyar parlamentben is: az irányelvek is kötelező érvényűek, azoknak meg kell felelnie a magyar jogrendnek, és a jogharmonizációt végre kell hajtani, most is éppen egy ilyen témával, egy ilyen törvényjavaslattal szembesülünk.
Az épületek energiahatékonyságáról, az energiahatékonyságról, a szakmai képesítések elismeréséről, valamint az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló európai uniós irányelvek átvezetésre kerülnek a magyar jogszabályokba. Magyarország számára rendkívül fontos az energiahatékonyság és a klímavédelem ügye, ebben a szellemben került kidolgozásra Magyarország nemzeti energia- és klímaterve is. A magyar klímaterv legfontosabb célkitűzése a minél nagyobb mértékű energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, ami csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges.
A hagyományos energiahordozókban szegény országoknak, mint amilyenné az elmúlt száz évben Magyarország vált, az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés is. Magyarország egyértelmű érdeke, hogy csökkentse energiaimport-szükségletét, és ezzel egyidejűleg biztosítsa minél szélesebb körű kapcsolódását a régiós áram- és földgázhálózatokhoz, ami az ellátásbiztonság és a hatékony importverseny garanciája is egyben.
A magyar kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem éppen ellenkezőleg, egymást támogató megoldások, mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A Paksi Atomerőmű fennállása óta több mint 400 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottunk meg, a magyarországi naperőművek pedig a nyári időszakokban a teljes energiatermelés negyedét is képesek biztosítani.
Magyarország célja, hogy energiafelhasználása során tovább csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és tovább növelje a megújuló energiaforrások használatát. Ennek érdekében Magyarországon 2030-ig két új, egyenként 1200 megawattos atomerőművi blokk épül, közkeletű nevén Paks II., erről már az előző napirendben is beszéltünk. További célkitűzés, hogy Magyarország a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát is folyamatosan növelje: 2030-ig meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását, amelyeknek teljesítménye így 6500 megawattra nő.
A gazdasági növekedés és a klímavédelmi, energiahatékonysági szempontok Magyarország számára is fontosak, és a kettő együtt fontos. Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkent; Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal. Magyarország 2030-as célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest.
Mi, kereszténydemokraták a természetvédelem, klímavédelem, teremtésvédelem ügyét kiemelt prioritásként kezeljük, számunkra a klímavédelem nem merül ki a kommunikáció szintjén, hanem a valódi tetteket, konkrét cselekvéseket jelenti. Mi támogatjuk a kormány klímavédelmi célkitűzéseit és az uniós energiahatékonysági irányelvek átültetését, ezért ezt a törvényjavaslatot a KDNP frakciója támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
