BODÓ SÁNDOR
BODÓ SÁNDOR
BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni mindazon képviselőtársaimnak, akik a napirend tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatosan véleményt formáltak, legyen az támogató vagy esetlegesen kritikai észrevétel. A hozzászólásokból nyilvánvalóvá vált, még ha ezt esetleg a mai érdeklődés nem is bizonyítja, hogy ezt mindannyian egy igen fontos kérdésnek tekintjük, olyannak, amelyre pártállástól függetlenül mindenkinek volt valamilyen észrevétele, megfontolásra érdemes gondolata.
Örömmel tölt el, hogy képviselőtársaim a felszólalásaik során nem vitatták a törvényjavaslat időszerűségét, mindannyian jelezték, hogy ideje volt hozzányúlni, illetve jelezték azt is, hogy a törvényjavaslatban foglalt célokkal alapvetően egyet tudnak érteni, hiszen közös célunk, hogy minél több munkahelyet tudjunk megőrizni, újakat tudjunk teremteni, a koronavírus okozta járvány ellenére is a magyar munkaerőpiac minél hatékonyabb legyen.
Tisztelt Ház! Folyamatosan dolgozunk, ahogy említettem az előző gondolatokban, a munkaerőpiaci és a gazdasági kihívások kezelése érdekében azon, hogy ezek a kormányzati intézkedések minél inkább célba érjenek. Célunk a pandémiás helyzetben is a munkahelyek megmentése, a polgárok egzisztenciális biztonságának megtartása. Így többek között a veszélyhelyzeti foglalkoztatási intézkedések között a koronavírustól leginkább sújtott ágazatok terén is például jelentős bértámogatást indítottunk, lehetővé tettük azok igénybevételét. Jelen törvényjavaslat feladata ugyanakkor elsősorban nem a veszélyhelyzetekből fakadó nehézségek időszaki egyszerű kezelése, hanem a foglalkoztatásnak egy hosszú távú megerősítése, tulajdonképpen az állandóság igényével.
Tekintettel a törvényjavaslat kapcsán tapasztalható apróbb nézetkülönbségekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre az általános vitában elhangzottakon túl most is reagáljak. Általánosságban szükséges tisztázni, hogy a törvény a végrehajtási rendeleteivel együtt nagyobb rugalmasságot fog biztosítani a munkaerőpiac dinamikájának követésében. A törvény keretjellege egyben azt is jelenti, hogy a részletszabályok kidolgozása és a nyilvánosság előtti megvitatása csak a törvény elfogadása után, a következő időszakban, vagyis a végleges normaszöveg ismeretében válik lehetségessé.
(22.30)
A törvény végrehajtásához szükséges további rendeleti szabályok megalkotása a szociális partnerek, illetve a munkáltatói és a munkavállalói oldalt is képviselő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma bevonásával a kihirdetett törvény ismeretében fog megtörténni. Ez a munka egyébként minimum első körben ezen a héten el is fog kezdődni. Kellő idő és lehetőség lesz a szociális partnerek részére, hogy a folyamatba bekapcsolódjanak, hiszen a részletek és a kormányrendelet kimunkálása még csak most kezdődik. Ahogy említettem, a VKF erre külön szakmai részvétellel egy munkabizottságot alakított, amelynek feladata a részletszabályok kialakításának elősegítése. A bizottság munkáját a felek által írásban megküldött javaslatok egyeztetésével kezdi meg, majd a szakmai és politikai egyeztetések, nyilván eddig is megvoltak, ezt követően pedig, ahogy említettem, a részletszabályok beépítése, illetve megalkotása következik.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első fele a foglalkoztatási támogatások és szolgáltatások főbb szabályait határozza meg. A kormány munkaalapú szemléletet, munkaalapú társadalmat vezetett be, gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, és számos jelentős munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedést hozott. Ezen ösztönző intézkedések és támogatások hatékonyságának növelését tűzi ki célul a törvényjavaslat. A javaslat alapján a támogatások nyújtása, így az álláskeresők hatékony segítése a korábbiaknál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és átláthatóbb lesz.
A javaslat által célzott adminisztrációcsökkentés mind a támogatást, mind a szolgáltatást kérőknek, mind a közigazgatás számára nagy könnyebbséget fog jelenteni. A törvényjavaslat alapján az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott, foglalkoztatást elősegítő támogatások a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők, így többek között az álláskeresők új munkaviszonyának létrehozását vagy a már meglévő munkaviszony megtartását szolgálják. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások pedig szintén a munkaerőpiaci szempontból kiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára nyújtanak majd segítséget.
A foglalkoztatást elősegítő támogatások és szolgáltatások kapcsán az általános vitában felmerült aggályokat szeretném eloszlatni most. A támogatások és a szolgáltatások nyújtására az állami foglalkoztatási szerv jogosult; hangsúlyozom tehát, állami foglalkoztatási szerv. Ennek jelenleg is szigorú szabályai vannak egyébként. A javaslat alapján az állami foglalkoztatási szerv elősegíti a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások felhasználásával. Ennek megfelelően a hatályos szabályok szerint sem nyújtható támogatás a munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatáshoz, és ez a cél a jövőben sem szerepel.
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások, ahogy jelenleg sem, úgy a későbbiekben sem csak a munkavállalók közvetítését fogják jelenteni. A szolgáltatások egy olyan komplex tanácsadási segítő rendszert foglalnak magukban, amellyel az álláskereső a munkahely megszerzéséhez szükséges ismereteket megszerzi, fejleszti, segítséget nyújt az állami foglalkoztatási szerven keresztül az álláskeresőnek, és nyilván a cél teljesen egyértelmű: a munkaerőpiacra történő minél hatékonyabb visszatérés. Látható tehát, hogy a jelen törvényjavaslat nem vonatkozik sem a magán-munkaerőközvetítő, sem a munkaerő-kölcsönző cégekre, mivel teljesen más alanyi kört, elsősorban az álláskeresőket és egyéb, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket helyezi a középpontba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatásban és szolgáltatásban részesülő munkáltató, munkavállaló vagy álláskereső aktív módon vegyen részt a helyzetének a javításában. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen nagyon sok esetben az illető személy aktivitása vagy passzivitása egyébként mindennek a kulcsa. Így a korábbinál is hangsúlyosabban jelenik meg az a munkáltatói kötelezettség, hogy a munkaerőigényről, vagyis az üres álláshelyről és annak betöltés miatti megszűnéséről folyamatos tájékoztatást adjon az állami foglalkoztatási szervnek. Nem hiszem, hogy különösebben indokolnom kell, de ez az együttműködés tulajdonképpen elengedhetetlen. Ösztönző újdonság a tervezetben, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő munkáltató foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzése szélesebb körű lesz, mivel a támogatások foglalkoztatási feltételeinek érvényesülésére is kiterjed majd a hatóság ellenőrzési jogosultsága.
Az általános vita során azt tapasztaltuk, hogy nem mindenki számára volt egyértelmű az új foglalkoztatásfelügyeleti hatóság mibenléte. Ez a jelenlegi szervezethez képest tényleges átalakulást egyébként nem eredményez. A feladatok bővülése, a hangsúlyok megváltozása, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal való kapcsolat indokolja az átnevezést. Ezért is szükséges a hatóság megnevezését számos más törvényben is módosítani. A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság tekintetében úgy, mint jelenleg a munkaügyi hatóság kapcsán is, törvény mondja ki, hogy a szervezeti kereteket kormányrendelet szabályozza. A hatósági feladat továbbra is a kormányhivatalon belül, míg a szakmai irányítás változatlanul a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hatáskörében marad, tehát ő számol majd be a hatóság munkájáról az Országgyűlésnek.
A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság csupán a jog eszközével tud fellépni, és ez nem jelenthet mindenre orvosságot. Ehhez szükséges a foglalkoztatói tudatosság is. Ugyanakkor az ellenőrző tevékenység nyilván hozzájárulhat a foglalkoztatói tudatosság megerősítéséhez. A munkaügyi ellenőrzési szervezet a rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális lehetőségek hatékony kihasználásával évente tízezres nagyságrendben tart országszerte vizsgálatokat a munkáltatóknál. A 2019. évben a munkaügyi hatóság 15 509 munkáltatónál tartott ellenőrzést, amelyek 63 959 munkavállaló foglalkoztatási körülményeit érintették. Az elmúlt tíz év viszonylatában a munkaügyi hatóság összesen több mint egymillió munkavállaló esetében vizsgálta az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A hatósági ellenőrzés hatékony… - amely azt a működést nyilván a továbbiakban is fenn kívánja tartani, és teljesen egyértelmű, hogy a munkavállalók érdekeit kívánjuk elsősorban képviselni.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés során egy új szabállyal is él, amely azt tartalmazza, hogy akár egy nap bejelentés nélküli munkavégzés után is 30 napos, a társadalombiztosítási ellátást is eredményező jogviszony jöhet létre, vagyis egy automatikus bejelentés történik, és amennyiben megállapítottuk, hogy ez a foglalkoztatás hosszabb időtartamú, akkor nyilván ez a bejelentés is hosszabb időre vonatkozhat visszamenőleg. Mivel az ellenőrzések jellemzően pár napos vagy hetes feketefoglalkoztatást lepleznek le, így a bejelentett napok száma, ahogy említettem, tekintettel a 30 napos jogviszony hatósági létrehozására, nagyságrendekkel emelkedhet. Ezzel párhuzamosan nőni fog a munkavállalók szolgálati ideje és a jogosultsága a társadalombiztosítási ellátáshoz.
A munkaügyi hatóság mindenekelőtt arra törekszik, hogy olyan munkahelyeken tartson ellenőrzést, ahol a munkavállalók jogait a korábbi évek tapasztalatai alapján jellemzően megsértették. Az ellenőrzési célcsoport kiválasztásának hatékonyságát tükrözi, hogy tavaly a vizsgált munkáltatók 72,5 százalékánál tárt fel a munkaügyi hatóság szabálytalanságot, vagyis sajnos vannak visszaesők. A munkaügyi hatóság - a jövőben foglalkoztatásfelügyeleti hatóság - most is minden egyes panaszt kivizsgál, és ha a hatósághoz érkezik bejelentés, és az esetlegesen nem többéves bejelentés nélküli foglalkoztatás, mondjuk, akkor a munkavállaló panasza rövid időn belül kivizsgálásra kerülhet. A bejelentés nélküli foglalkoztatás egyebekben egész Európában probléma - ez nyilván nem ment fel ettől még bennünket -, de a jelenség visszaszorításának egyik eszköze a munkaügyi hatóság, amely Magyarországon, mint ahogy most is említettem, hatékonyan működik.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy az elmondottak alapján támogathatónak tartják a kormány álláspontját. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával segítsék munkánkat, segítsünk a munkaadóknak, segítsünk a munkavállalóknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
