DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Csak röviden szeretnék reagálni elsősorban azokkal a pontatlanságokkal összefüggésben, amik elhangzottak, és aztán pár mondatot beszélnék a törvényjavaslat céljáról.
Először is, a képviselő asszony említette, hogy az indokolásban fejlesztési források helytelen felhasználásával összefüggő utalás lenne. Most megnéztem még egyszer az indokolást, nincs ilyen utalás benne.
Azért csodálkoztam volna, hogyha így lenne, noha nem gondolom, hogy - hogy mondjam? - kolbászból van a kerítés, és minden tökéletesen történik Magyarországon, de a törvényjavaslat célja nem ez, és a törvényjavaslat célja pontosan le van írva az indokolásban, és akkor majd a későbbiekben fogok róla beszélni, az ön számára is teljesen egyértelmű, de ne mossuk össze a két dolgot. Az rendben van, hogy ön azt feltételezi, hogy ezzel van összefüggésben, de ez nincs benne az indokolásban.
A fejlesztési források kérdése: nem akarom megismételni a mai napirend előtti felszólalások kapcsán elhangzott általános vitát, számos mutatószámot lehetne itt hozni. Értem azt az ellenzéki képviselői, tulajdonképpen taktikát vagy retorikát, hogy bizonyos mutatószámokra koncentrálunk, és bizonyos mutatószámokkal összefüggésben mondunk általános véleményt fejlesztéspolitikával kapcsolatban. Akkor engedjék meg, hogy egy nagyobb scope-ú, egyébként a napirend előtti felszólalások során is elmondott idézetet hozzak ide!
Maga a német kancellár, Angela Merkel asszony mondja azt, hogy a közép-európai országok és ezen belül is Magyarország jól használja föl az uniós forrásokat, amelyek főleg területfejlesztéssel összefüggő források. Nem véletlenül mondja ezt, mert az a távolság, ahonnan ő ránéz ezekre a dolgokra, és az a horizontális látásmód, amivel ő kezeli ezt a kérdést, amiben a makrogazdasági számok az életmóddal összefüggő szoft- és hardadatok, azok az adatok, amelyeket önök is említettek, azok az adatok, amelyeket a kormánypárti képviselők említettek, azok összességében azt mondják, hogy azt a célt, amire az Európai Unió ezeket a forrásokat adja, azt a célt a közép-európai országok és azon belül is Magyarország teljesíti, tudniillik hogy az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez közelítsen.
Emellett az elmúlt években azért egy olyan üdítő fejleményt is tapasztalhatunk, ami különösen a 2010 előtti időszakban és kisebb részben a 2010-14 közötti pénzügyi konszolidációs időszakban sajnos nem volt jellemző vagy nem annyira, mint amennyire szerettük volna, hogy az uniós források felhasználása mellé a magyar költségvetés nemcsak a minimálisan szükséges önrészt tudja odatenni, hanem az uniós források fejlesztési prioritásain és logikáján túl, amik fontosak, de azért ott a nemzeti célok és az uniós célok között előfordul néha diszharmónia… - tehát az önrészen, az uniós forrásokhoz kapcsolódó önrészen túl saját költségvetési forrásból, saját költségvetési sorról több ezer milliárd forintos beruházásokat tud finanszírozni, mindenhol az országban.
Meg kell keresni, képviselő úr és képviselő asszony, azokat a sorokat a magyar költségvetésben, amelyek ezt mutatják. Bár úgy állt volna a helyzet, hogy 2010 előtt is lettek volna ilyen élettel és valódi pénzügyi forrásokkal megtölthető sorok az akkori magyar költségvetésekben! Akkor sokkal kevesebb munkát kellene most elvégeznünk, amelyek egy részére ön is utalt.
És ha a koronavírus-járvány összefüggésében az alapvetően nehéz gazdasági helyzetet nézi, akkor még azt szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy azon túl, hogy az uniós források rendelkezésre állnak, azon túl, hogy az uniós forrásokhoz rendelt magyar önrész rendelkezésre áll, azon túl, hogy saját logikával mennek azok a fejlesztési források, amelyek a válság előtt óta be vannak tervezve a magyar költségvetésbe, a magyar Országgyűlés döntésének következtében ilyen nehéz helyzetben még több forrást szánunk ezekre az infrastruktúra-fejlesztési és területfejlesztési projektekre.
(21.30)
Ha megnézi, a „Magyar falu” programra rendelkezésre álló számokat; ha megnézi a családtámogatásokra, ugye, ott leginkább pont az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó támogatások növekednek; ha megnézi a „Modern városok” program végrehajtásával kapcsolatos többletforrásokat; ha megnézi azokat az egyedi, területalapú támogatási rendszereket, amelyek sorban jönnek a nyilvánosság elé, mert a kormány sorban fogadja el az ezzel összefüggő stratégiákat, akkor azt látja, hogy még ebben a nehéz helyzetben is a kormánynak az a stratégiája, hogy ezen a területen nem szabad spórolni, a felzárkózást folytatni kell, és a lehető legtöbb költségvetési forrást ezekbe a területekbe oda kell adni. És ilyen értelemben tulajdonképpen szintén felülről nyitott előirányzattal dolgozunk.
Tehát az, amit önök állítanak, hogy ebben az időszakban kevés lenne fejlesztési forrásokra, hogy távolodnánk az európai magállamoktól, hogy visszafognánk ezeket a fejlesztéseket, ez egész egyszerűen nem igaz.
Ez a törvényjavaslat arról szól, hogy vannak olyan kiemelt fejlesztési tanácsok, amelyek egy adott régióval kapcsolatos koordinációs, tervezési feladatot látnak el. Ezek számos területet érintenek, számos, egyébként nagyon eltérő szociokulturális, gazdasági helyzetben lévő területet fognak össze. Ha a kormányzati feladat- és hatásköri leosztás alapján nézzük meg ezeket a területeket, akkor is azt látjuk, hogy az ezen térségekkel kapcsolatos problémák, lehetőségek, kihívások több miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak, ezért a kormány úgy döntött, hogy ezekhez a területekhez külön kormánybiztosokat rendelnek ki. Tehát amikor önök ezt kérdezték, hogy a kettő között van-e összefüggés, akkor nem rossz helyen kapiskáltak, mert van összefüggés, a kormány ezeknek a fejlesztéseknek a koordinálására kormánybiztost nevezett ki.
Azért szükséges kormánybiztos kinevezése, mert pontosan ez a tisztség alkalmas arra - minisztériumi bürokrácia kiépítése nélkül -, hogy a különböző miniszterek közötti feladatokban együtt tudjon működni, és koordinálni tudjon. Tehát én mint államtitkár, ha nekem ilyen feladatot adna bárki, akkor én egy másik minisztérium államtitkárának nem tudnék feladatot kiosztani és feladatot tőle számonkérni. Egyszerűen a belső kormányzati döntéshozatali mechanizmusok nem így néznek ki. Ha minisztériumok közötti ügyek - és a nagy fejlesztési ügyek tipikusan ilyenek - koordinációjáról van szó, akkor vagy tárcát hozunk létre, bürokráciát hozunk létre, vagy pedig ilyen kormánybiztosokat alkalmazunk, akik képesek arra a politikai súlyuknál fogva, a teherbíró képességüknél fogva, és megvan hozzá az a jogi felhatalmazásuk, hogy ezeket a koordinációs utasításadási feladatokat ellássák. Ezért kellenek kormánybiztosok, és pont ezeknek a területeknek. Tehát az, hogy ilyen kormánybiztosok vannak, és hogy a területfejlesztési tanácsokban ők meg tudnak jelenni, az a Közép-Duna mentének, a tokaji borvidéknek és Balatonnak válik a javára.
Úgyhogy én továbbra is azt szeretném kérni önöktől, hogy ezen megfontolások mentén ne ellenezzék ezt a törvényjavaslatot, különösen ne legyenek pápábbak a pápánál.
Tehát az furcsa, amikor ellenzéki képviselők kormánypárti képviselők szuverenitásáért (Z. Kárpát Dániel: Aggódunk értetek!) és önálló döntési kompetenciájáért aggódnak. Tehát ilyet ne tegyenek, hanem értsék meg, hogy ez a törvénymódosítás ebben az új területfejlesztési koordinációs logikában az ezen területen élők javát szolgálja. És kérem, hogy támogassák ezért a törvényjavaslatot. Akik pedig így tettek, vagy ez ügyben szólaltak meg itt ma az Országgyűlésben, azoknak szeretném megköszönni a támogatást. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
