VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezen a késői órán igen kínos témáról kell beszéljünk, hiszen miközben a kormányfő körömszakadtáig harcol látszólag az Európai Unióval, valójában a józan ésszel szemben a jogállamiság miatt, csupán azért, vélhetően, hogy tovább lophasson, a magyar kis- és közepes vállalkozások, az elégtelen válságkezelés, a kormány nemtörődömsége miatt lassan a tönk szélére kerülnek.
Minden kormányzati propaganda- és hazugságáradat ellenére mára a munkavállalók mellett a vállalkozók a saját bőrükön és a pénztárcájukon érzik, hogy magukra hagyta őket az Orbán-kurzus. Európában, tudjuk, hogy talán az egyik legrövidebb időtartamú és a legalacsonyabb összegű az álláskeresési támogatás, miközben melósok százezrei kerülnek katasztrofális helyzetbe, veszítik el a munkájukat és a jövedelmüket, addig még ezt a szánalmasan kevés támogatást sem kapják meg sok esetben időben.
A kormány elhibázott és elégtelen járványkezelésének következményeként lezárt az ország, komplett iparágak, a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés, a sportszervezés, és lehetne ezt sorolni napestig, hogy milyen érintett gazdasági szereplői, kárvallott szereplői vannak a jelenlegi helyzetnek; lába alól kihúzott talaj és a szinte nullára redukált bevételi forrás az érintett vállalkozások számára már önmagában is halálos sebet jelent. Persze, mondanom sem kell, hogy ez azonnal az érintett cégeknél dolgozó alkalmazott munkavállalók sorsát is megpecsételi.
(23.00)
Az amúgy is tönk szélére kerülő, bevétel, bármilyen jövőkép nélkül vegetáló vállalkozások javát azonban egy újabb veszély fenyegeti, tudniillik azok a vállalkozások, amelyek talán a jövőbe vetett hit, az adott cég lehetőségei, a válság berobbanásáig biztosnak tűnő bevételeik miatt olyan fejlesztéseket indítottak el, melyhez pályázati forrásokat is felhasználtak - nagyrészt természetesen az Uniótól -, azok számára fokozott terhet jelent a jelenlegi helyzet. Tudniillik a pályázatok egyik alapfeltétele az, legyenek azok már lezárt, a fenntartási időszakban lévő projektek vagy még folyamatban lévő fejlesztések, szinte száz százalékban az az egyik előírása, hogy nemcsak meg kell tartani a pályázat teljes időtartamára az alkalmazotti létszámot, de az is, hogy a munkavállalók létszámát a pályázati fejlesztés során meghatározott mértékben még növelni is szükséges számukra. Mindezt persze úgy, hogy az alkalmazotti béreket nemcsak szinten kell tartani, de azt valószínűleg a projekt végére még növelni is szükséges.
Természetesen a pályázó vállalkozások számára kalkulált, tervezett és elfogadott feltétel volt mindez, hiszen az üzleti tervek minderre biztos alapot jelentettek egészen a mai napig számukra. Azonban egyrészt a pandémia, másrészt az ebből kialakuló szociális-gazdasági válság és nyilván a kormány teszetoszasága átírta mindezeket. A kormány impotens válságkezelése pedig meg is pecsételte ezeket a pályázatokat, a pályázó fejlesztő vállalkozások sorát.
A néhány milliót vagy akár ennél magasabb összeget elnyert vállalkozások a pánikkormány döntése miatt manapság szinte nem üzemelhetnek, nem nyithatnak ki, vagy ha mégis, akkor az eddigi bevételük töredékét tudják csak megtermelni, miközben a pályázataiknál bizony-bizony tovább ketyeg az óra. A pályázatokat elnyert vállalkozásoknak úgynevezett havi jelentési kötelezettségük van ugyanis, ahol a projekt megvalósulása mellett, az alkalmazotti létszám mellett a bérekről is nyilatkozni szükséges számukra.
De jelen esetben azért, mert a pánikkormány a járvány második hullámára való felkészülés helyett a nyarat lopással, adriázással, jachtozással, kreált ellenséggel való hadakozással és az EU-val való háborúskodással töltötte, és ezért a vírus elszabadult, melynek következtében a fél országot és - ahogy már az előbb mondtam - az iparágak sorát kellett lezárni a járvány tombolásának megfékezésére, a pályázó vállalkozások többsége bizony megoldhatatlan katasztrófa felé sodródik. Bevételük a kormány miatt nincs, a pályázatban vállalt dolgozói létszámot, béreket viszont körömszakadtáig tartaniuk kellene, mert különben a pályázat létét veszélyeztetik, ha nem teszik meg mindezt. És tudjuk nagyon jól, hogy ez mivel jár: vissza kell nekik fizetni bizony kamatos kamattal a felvett összegeket.
Ebben az esetben is Orbánnak és a kormányának a felelőssége elvitathatatlan. Azonnali megoldást és intézkedést követelünk, mielőtt az érintett vállalkozások és azok alkalmazottjai számára visszafordíthatatlan tragédiát nem jelent a pánikkormány impotenciája. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
