DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa! Tisztelt Helyettesek! Az ombudsman, mint mindannyian tudjuk, egy svéd kifejezés. Svédországból érkezett maga az ötlet is, és elég régi ahhoz képest, hogy ez Magyarországon mikor is került bevezetésre. Svédországban ezt már 1713-ban kitalálta XII. Károly svéd király, 1809-ben pedig már a svéd alkotmányba is beépítették, mert bizonyos szempontból ők már fontosnak érezték az állampolgárok jogainak a védelmét. Az eredeti tervekben ez bizonyos esetekben egy kicsit másként szerepelt, a király jobban rajta akarta tartani kezét a jogérvényesítésen az országában, ezért is jött létre.
Európában nem honosodott meg túl hamar, hiszen az Európai Unióba is csak az 1991-es maastrichti szerződés hozta be, egészítette ki a római szerződést, és hozta létre az európai ombudsmani intézményt. S Magyarországon sem lehetett szó arról a szocializmus idején, hogy védjék az állampolgári jogokat, és egészen a rendszerváltásig nem jöhetett létre ez az intézmény. Viszont nagyon fontos, hogy a rendszerváltás után rögtön téma lett, és az alaptörvénybe, illetve az akkori alkotmányba a módosítások során belekerült, és 1995-re gyakorlatilag már működött is ez az intézmény. Ezt egyébként az Országgyűlés 1993-ban építette be az alkotmányba, és azóta működik.
Jelenleg az Alaptörvény 30. cikke szabályozza. Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. A tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, kivizsgáltatja, és orvoslásának érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Már érte itt a jogalkotót olyanfajta kritika, hogy a visszásságok miért nincsenek megfogalmazva, és miért nem jelenik meg konkrétan törvényben szabályozva, hogy mik is azok a visszásságok, amiket ki kellene vizsgálni. Ez azonban nyilván jogalkotói probléma, nem pedig az alapvető jogok biztosának a problémája.
Azt is látjuk, hogy nagyon sok dolog van, amivel foglalkoznia kell az alapvető jogok biztosának. Elsősorban azok számára szükséges a segítség, akik önállóan nem képesek vagy nehezen képesek az igényeiket érvényesíteni, így elsősorban a gyermekek jogainak védelme, a gyermekek átadásával kapcsolatos végrehajtási ügyek, a gyermekotthonok intézményeinek vizsgálata, a gyermekbántalmazásokkal szembeni lehetőségek, a gyermekek jogai az oktatásban. A másik ilyen nagy csoport a fogyatékossággal élők, aztán a hajléktalanok problémái, az idősek jogainak védelme, a betegek jogainak védelme, a Magyarországon élő kisebbségek jogainak a védelme, valamint nagyon fontos a környezetvédelem és a jövő nemzedékének a védelme.
Ezenkívül jogalkotási javaslatokat is tehet az ombudsman Magyarországon. Kozma Ákos úr már utalt arra, hogy ezzel sajnos az a probléma, hogy nagyon rövidek a véleményezési határidők, és így gyakorlatilag nincs mindig lehetőség arra, hogy alaposan, megfelelő szakmai felkészültséggel támasszák alá azokat a javaslatokat, amiket esetleg tudnának tenni. Éppen ezért tartják fenn azt a jogot, hogy a későbbiek során hozzászóljanak vagy új javaslatokat tegyenek ehhez a törvényjavaslathoz. Egyébként úgy látom, hogy ez általános. Ezt most nem a kormány kritikájaként kívánom felróni, hiszen az ezt megelőző kormányok is általában hasonló módon rövid határidővel adták az ilyen lehetőséget a szakmai fórumoknak. Ez nemcsak az alapvető jogok biztosának az esetén van így, hanem ugyanígy van a bíróságok, az ügyészségek esetén és más szakmai szervezeteknél is. Amikor véleményezési lehetőség van, véleményezési határidő van, akkor általában nagyon rövid idő áll rendelkezésre.
Annak nagyon örülök, hogy a javaslatban szerepelnek azok az önálló gondolatok is, amelyek megfogalmazásra kerültek az elmúlt években az alapvető jogok biztosától, amelyekben javaslatot tettek az Országgyűlésnek a jogalkotásra. Ezekből szeretnék kiemelni néhányat.
Még 2016-ban az EMMI-hez érkezett javaslat volt, hogy jogszabályban meg kellene határozni a minimális kórházi élettér nagyságát. Ezt nagyon fontos témának tartom, és nagyon örülök, hogy bevette biztos úr is a jelenlegi jelentésébe, mint aktuális problémát. Azzal viszont nagyon nem értek egyet, hogy a miniszter úr nem értett egyet azzal, hogy ezzel foglalkozni kellene, és be kellene venni ezt a jogalkotási programba. Ebben az évben folyamatosan téma a parlamentben a börtönbiznisz kérdése, ahol a fogvatartottak elhelyezési körülményeit vizsgáljuk, ami nyilván ombudsmani feladat is egyben. Ott szükségesnek tartja a kormány azt, hogy határozzuk meg, mekkora élettérre van szüksége egy elítéltnek, hogy milyen körülményeket kell teremteni egy elítéltnek, azt viszont az ágazati miniszter nem tartja fontosnak, hogy milyenek legyenek az egészségügyben az elhelyezési körülmények, és hogy legyen minimális élettér a kórházban. Én azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, még akkor is, ha bizonyos rendkívüli helyzetek előfordulhatnak; például a mostani is az. Amikor nagyon súlyos a probléma, akkor ettől nyilván el lehet tekinteni, hiszen mindennél fontosabb a betegellátás biztosítása. De én azt gondolom, hogy ezen a területen nagyon fontos lenne a jogalkotás, és a Jobbik-frakció mindenképpen partner is lenne a jövőben abban, hogy ezt határozzuk meg.
Szintén nagyon fontos dolog, amit én is folyamatosan érzékelek problémaként, a végrehajtói letiltás problematikája.
Mint ahogy megállapításra is került, a végrehajtási eljárás során a törvényben meghatározott egyes szociális ellátások összege ugyan mentes a végrehajtási letiltás alól, de a bírósági végrehajtó munkája alapján ezek mégis inkasszó alá kerülnek, s ezek bizony letiltásra, elvételre is kerülnek. Magam is éppen most találkoztam egy ilyen problémával, melynek utána is jártam a végrehajtónál is. A végrehajtók azt mondták, nekik törvényi kötelezettségük az, hogy amennyiben például a családi pótlék a végrehajtás alá vont személy bankszámlájára megérkezik, ők abban a pillanatban kötelesek ezt inkasszóval levenni, akkor is, ha ezzel a gyermekek tartása súlyos veszélybe kerül. Ez a végrehajtót a jogszabályok alapján nem érinti. Sőt, még azt is elmondták, hogy amikor emberi okokból visszautalták ezt az összeget, akkor fegyelmi eljárást helyeztek ellenük kilátásba, hogyha ezt a jövőben nem fogják levonni. Azt gondolom, ez megint egy olyan feladat, amire nagyon örülök, hogy fel lett hívva az Országgyűlés figyelme. Azt gondolom, a mi feladatunk az, hogy megteremtsük annak a jogszabályi lehetőségét, hogy ilyenek a jövőben ne fordulhassanak elő, és a végrehajtói letiltás alól mentes szociális ellátásokat vegyük ki a végrehajtás alól, hogy valóban tudjanak érvényesülni azok a célok, amiért ezeket a szociális ellátási összegeket megállapították.
Bándi Gyula úrnak még 2016-ban volt egy olyan javaslata, ami még mindig nem teljesült, ez pedig a lignittel kapcsolatos. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az alacsony fűtőértékű és súlyosan légszennyező lignitet mielőbb ki kellene vonni a lakossági tüzelők köréből. S javaslatot is tesz arra Bándi Gyula úr, hogy tűzifával kellene helyettesíteni, hiszen annak a fűtőértéke is sokkal jobb, a környezetkárosító hatása pedig sokkal kisebb. Mi teljes mértékben, száz százalékban egyetértünk azzal, hogy ez is egy fontos lépés lenne a környezetünk kímélete szempontjából.
Még egy dolgot kiemelnék a felsőoktatási hallgatók hiteltartozásával kapcsolatosan. 2018-ban született arra vonatkozóan javaslat az alapvető jogok biztosától, hogy amikor egy hallgató hitelt vesz fel, akkor a visszafizetési kötelezettség alól az anya gyermekvállalás esetén mentesül. Itt szóvá tették azt, hogy ez miért csak az édesanyára terjed ki, hiszen amikor egy házaspár gyereket vállal, akkor nagyon sok esetben éppen az anyának nincs ilyen jellegű hiteltartozása, míg az apának van.
(10.10)
Ebben az esetben ezt a hiteltartozást nem tudják leírni, míg ha az anyának lenne, akkor bizony ezt le lehetne írni. Ez a közös családi költségvetésből megy, tehát ilyen szempontból teljesen mindegy lenne. Valóban, ez is egy olyan jó szakmai felvetés, amit érdemes lenne megfontolni és megfogadni. Hiszen mi itt a cél? Az, hogy a fiatalok mielőbb gyermeket tudjanak vállalni, a gyermeknevelésüket az állam mindenben segítse, és itt bizony nem lehetne különbséget tenni nő és férfi között, egy anya és egy apa között, hiszen mindannyian hasonlóan vállalnak részt a gyermekeknek a felneveléséből. Természetesen, amint mondtam, ezeken a területeken, minden területen számíthatnak a frakciónk segítségére, tehát támogatjuk ezeket a területeket.
A gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban nagyon egyetértünk, hogy a politikai kampány során ne lehessen gyermekeket felhasználni. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy bizony a kormánypártok sokszor nem fogadták meg ezt a fajta, ilyen jellegű ajánlást, és egy időben teljesen rendszeres volt, amikor gyermekintézményekben fotózkodtak együtt kampányfotó céljából.
Aztán nagyon fontosnak tartom azt, hogy folyamatos a gyermekotthoni intézmények ellenőrzése. Azt gondolom, hogy ez egy kicsit olyan terület, amire talán még nagyobb gondot kellene fordítani a jövőben. Ugyanis azt látjuk a jelentésből, hogy ahol megjelent az alapvető jogok biztosa, illetve a hivatal vizsgálatot folytatott, ott bizony súlyos hiányosságok merültek fel, és általában sokat hallunk a médiában is a gyermekek szexuális bántalmazásáról, kizsákmányolásáról, akár még gyermekotthonokban is.
A tornanádaskai vizsgált helyen, a lakóotthonokban a tárgyi feltételeknek szinte a teljes hiányát találták, és a személyi feltételek is csak nagyon kis részben voltak alkalmasak az otthonteremtésre. Azt tapasztalták, hogy verbális és fizikai bántalmazás alatt állnak a gyermekek, nem elsősorban a foglalkoztatottak részéről, hanem a gyermek-gyermek kapcsolatok terén. A gyermekek dohányzása, az utcai tartózkodás, az étkeztetésben való problémák, a létszámhiány, a súlyos kortárs agresszió, ezek azok, amiket megállapítottak.
Mint a zalaegerszegi utóvizsgálat eredménye is mutatja, több ilyen ellenőrzésre lenne szükség, hiszen az utóellenőrzések során azért megállapítást nyert, hogy sok esetben a hibák így kijavításra kerülnek, illetve törekszenek a hibáknak a kijavítására. Ez nagyon fontos a gyermekek érdekeinek védelmében, hogy ezek az egész országban folyamatosan ellenőrzés alatt legyenek, és mindenütt ki tudják küszöbölni azokat a hibákat, amelyek ma sorozatosan előfordulnak.
Egy érdekes utalás még, a gyermekétkeztetési normatíva, amit eléggé felháborítónak tartottam, hogy az ebédköltségen kívül 486 forint jut napi négyszeri étkezésre a gyerekek számára. Ha ezt leosztjuk a négy étkezésre, alig több egy forinttal, mint 120 forint/étkezés. Nagyon jól tudjuk a mai árak mellett, hogy mit lehet kihozni ebből. Gyakorlatilag a gyerekek vajas zsömlét vagy zsíros kenyeret kaphatnak csak ebből a pénzből, és ez semmiképpen sem szolgálja a testi előmenetelüket, illetve a vitamindús, gyümölcsös-zöldséges táplálkozást, ami egyébként elő lenne írva. Ebben is mindenféleképpen fontos lenne a javítás, reméljük, hogy lesz is a közeljövőben ezzel kapcsolatban, és megfogadják azokat az ajánlásokat, amit a biztos úr tett.
A gyermekotthonokkal kapcsolatban egy másik probléma a szomszédoknak a problémája. Nyilván erre is figyelemmel kell lenni, hiszen ezek a gyermekotthonok általában városi vagy falusi környezetben helyezkednek el. Bizony az ilyen gyermekotthonok szomszédainak a jogaira is figyelemmel kell lenni, akik számtalanszor jelezték, hogy a gyerekek nyolc-kilenc órát is az utcán tartózkodnak, dohányoznak, bandáznak, kurjongatnak, hangoskodnak, káromkodnak. Mindez a szakdolgozói hiányra is visszavezethető, illetve arra, hogy ebben a szférában rendkívül alacsonyak a munkabérek, és ezért is nem vonzó terület azok számára, akik ide jönnének dolgozni, a gyermekeknek az ügyeivel foglalkoznának, és így nagyon komoly szakdolgozói hiány alakult ki ezen a területen. Ezen a területen is nagyon fontos lenne a változás.
Egy másik nagy probléma az egészségügynek a problémája. Itt elsősorban a várólistákra hívnám fel a figyelmet, amely egy alapvető jog területén szűkíti le a betegeknek az érdekérvényesítési lehetőségét. Hiszen ezek a betegek azok, akik sok esetben viszonylag sürgős ellátást igényelnének, és ezzel szemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nagyon hosszú, sok esetben féléves várólistákon kell részt venniük. Ezen is változtatni kellene.
Majd talán még folytatom. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)
