GIRICZ VERA,
GIRICZ VERA,
GIRICZ VERA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Честованый пан Предсїдатель! Честованї депутаты! Честованый пан и панї Обудсман! Уд имени русинськуй сполности Мадярщины из честованём привітствую Вас!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr és Biztoshelyettes Asszony! A hazai ruszin nemzetiségi közösség nevében tisztelettel köszöntöm önöket.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2020. június 29-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása alapján - vitához kapcsolódó bizottságként - megvitatta „Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2019” címmel B/8769. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.
A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes a beszámolási időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését. Tevékenységével jelentős mértékben elősegítette a szükséges nemzetiségi jogszabályi módosítások előkészítését és azok indokoltságának szakmai alátámasztását, parlamenti elfogadtatását. A bizottság elismeréssel nyugtázza és köszöni dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonynak az elmúlt közel hét év alatt végzett eredményes munkáját.
Az Alaptörvény rendelkezése szerint a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
A 2019. év a nemzetiségi jogterület szempontjából a számvetés és újratervezés időszaka volt, így elsősorban stratégiai döntésekről és az azokat kísérő folyamatokról szólt. 2019-ben emlékeztünk meg arról, hogy 25 évvel ezelőtt a hazánkban élő nemzetiségek először lehetőséget kaptak a helyi kisebbségi önkormányzatok megalakítására. A beszámoló 6. része áttekintést ad a nemzetiségi jogok magyarországi helyzetéről, különös tekintettel a fent említett évfordulóra.
A beszámoló fókuszában három különböző, de a jogérvényesítési rendszert alapjaiban meghatározó területet érintő változás áll: az ombudsmani jogvédelem, a nemzetiségi önkormányzati rendszer és a törvényi szabályozás. Mindhárom említett esemény szakmai kihívás elé állította a nemzetiségi biztoshelyettest és stábját is, hiszen folyamatos alkalmazkodást, egyben stabilitást kívánt meg az intenzív külső változások ellenére is. A programok száma a biztoshelyettesi intézmény megalakulása óta, vagyis 2012-től egészen 2018-ig töretlenül emelkedett, a vizsgált évben azonban visszaesés következett be. Ennek okai az ombudsmani hivatal költözésével, a lejáró biztoshelyettesi mandátummal összefüggő intenzív, összegző záróidőszak és az újraválasztással kapcsolatos feladatok.
Fontos azonban kiemelni, hogy a korábbi választások tapasztalatai szerint a beadványok mennyisége az átmeneti időszakokban legjobb esetben stagnált, de általában csökkent, 2019-ben viszont 6 százalékkal még bővült is a panaszügyek száma, és elérte a 409-et.
A biztoshelyettes munkáját 2019-ben is két különálló szervezeti egység segítette: a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága, amelynek vezetője dr. Török Tamás, és a Nemzetiségi Jogi Osztály, dr. Varjú Gabriella osztályvezetővel az élen.
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet hatéves biztoshelyettesi mandátuma 2019. október 21-én járt le, így az Alaptörvény és az ombudsmantörvény alapján az ombudsmannak új személyt kellett jelölnie a pozícióra. A kötelező egyeztetési eljárás folyamán az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangú támogatásáról biztosította a korábbi biztoshelyettest. Az Országgyűlés 2019. november 4-én 153 szavazattal ismételten dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választotta a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessé.
Tekintettel arra, hogy a 2019. év cikluszáró év is volt, helyénvalónak tartjuk tehát a visszatekintést. 2013 és 2019 között 1966 panaszügyben járt el a biztoshelyettes, ezek közül 2020. január 1-jére 1866 ügyet már lezárt, 1515 esetben érdemi intézkedésre is sor került.
(9.40)
Üdvözöljük a biztoshelyettes által kiválasztott szerkesztési módszert, amelynek alkalmazásával a beadványokat az ügyek száma és típusa szerint, valamint a nemzetiség és a beadványozó lakhelye szerinti bontásban mutatja be színes ábrák segítségével, ami számos átfogó következtetésre nyújt lehetőséget, különösen az adatsorok többévnyi változásának összehasonlításában.
Általánosságban megállapítható, hogy a biztoshelyettes gyakorlata alapján a nemzetiségek jogait érintő alapvető szabályozás jogi háttere és szövege is kidolgozott, magas védelmi szintet biztosít, így megfelel a hazai adottságoknak és a nemzetközi vállalásainkból származó követelményeknek is. A részletszabályokkal kapcsolatban azonban gyakoriak a jogalkalmazási anomáliák, egyes területeken - így például a nemzetiségi önkormányzati igazgatás, nevelés-oktatás, finanszírozás, kulturális és nyelvi jogok gyakorlása körében - strukturális problémák is megfigyelhetők.
Tovább árnyalja az összképet az a körülmény, hogy míg 12 közösség esetében elsősorban a klasszikus nemzetiségi jogokkal kapcsolatos beadványok érkeztek, a roma közösség esetében a szociális, lakhatási és a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő ügyek domináltak.
A beszámoló fontosnak tartja kiemelni, hogy a beadványok többségében csak általánosságban - konkrét diszkriminatív eljárás kifogásolása nélkül - utaltak a roma származásukból adódó, hivatali ügyintézés során tapasztalt hátrányokra.
A beszámolás évében 70 panasz érkezett, amelyek a nemzetiségi nevelés-oktatás területét érintik, jellemzően a pedagógushiányt, az eszköz és felszerelés hiányosságait és a tankönyvek nemzetiségi tartalmát kifogásoló beadványok. De megjelent a gyermekekkel szembeni iskolai bánásmód tárgyköre is, a tankötelezettség teljesítésének akadályozásával és a magántanulói jogviszony engedélyezésével, valamint a tanodák 2019. évi működési költségeinek állami támogatását érintő problémákkal kapcsolatban. Külön problémakörként jelentkezett a fenntartói jogok helyes gyakorlása.
A biztoshelyetteshez a vizsgált évben a nemzetiségi önkormányzatok működését érintően 25 panasz érkezett, amelyeknek visszatérő kritikus témái voltak az összeférhetetlenségi kérdések, a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozása, a működési és feladatalapú támogatások, a pályázatok finanszírozási környezete, valamint a helyi és települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést érintő kérdések.
Az egyéni és közösségi névhasználat többéves létező probléma a nemzetiségi közösségek számára. E témában több jelzés és egyedi panasz is érkezett a biztoshelyettesi titkársághoz, amelyekre alapozva hivatalból hét vizsgálat indult. A vizsgálatok a beszámolási időszak lezárásakor még folyamatban voltak.
A biztoshelyettesi beszámoló kiemeli, hogy 2019-ben kettős jubileumot ünnepeltünk: a nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 éves fennállását és az aktuális választások eseménydús időszakát. A folyamat léptékét jól jelzi, hogy 2019-ben 2200 helyi nemzetiségi - köztük 1200 roma - és 62 nemzetiségi területi szintű - ezek közül 20 roma - önkormányzatot választottak, és mind a 13 elismert magyarországi nemzetiség megalakította országos önkormányzatát.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kiírását megelőzően, majd azt követően is 20 beadvány érkezett a biztoshelyetteshez, amelyek egyrészt jogszabálykritikát fogalmaztak meg, másrészt a választási szervek gyakorlatát kifogásolták. A biztoshelyetteshez benyújtott panaszok természetére és rendszerszerűségére tekintettel a nemzetiségi önkormányzati választásokat követően átfogó vizsgálat indítása vált indokolttá.
A beszámoló évének harmadik kiemelkedő szakmai kihívása a nemzetiségi jogi törvény átfogó módosításának előkészítése volt. 2017-ben az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi jogi törvény módosítása tárgyában több tartalmi és technikai módosítást tartalmazó törvényjavaslat-tervezetet dolgozott ki, amelynek különböző változatai kapcsán a biztos és a biztoshelyettes több alkalommal is észrevételt tett, szakértelmével közreműködött a törvény módosításában.
A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által életre hívott, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága által kiemelten támogatott szakmai munkacsoport tagjaként a biztoshelyettes összesen 58 darab - 27 technikai és 31 tartalmi - szövegszerű módosítást javasolt, valamint 6 általános észrevételt fogalmazott meg a törvény vonatkozásában. A megfogalmazott és részletes indokolással alátámasztott javaslatok közel 90 százalékát a munkacsoport elfogadta.
A beszámoló behatóan foglalkozik a 2021. évi népszámlálás nemzetiségeket érintő tennivalóival. Az 1910. évi népszámláláskor a lakosság több mint 45 százaléka vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, az 1990-es népszámlálás során már csak 2 százaléka. Az Európában is egyedülálló jogi szabályozás és az erre épülő finanszírozási, valamint intézményrendszer lehetővé tette a közösségek lehetőségeinek kibontakoztatását és az identitás megerősödését. Ennek eredményeként a 2011. évi népszámlálás adatai szerint már a lakosság 6,5 százaléka vallotta magát valamely hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak.
A biztoshelyetteshez 2019-ben több jelzés érkezett a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatának a népszámlálások során gyűjtött adatok feldolgozásával és a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatban. A felvetett problémák nem pusztán elvi vagy módszertani szinten eredményezhetik az eljárás anomáliáit, de tekintettel arra, hogy a népszámlálás adatsorai hatással vannak az önkormányzatok megalakíthatóságára, a közösségi nyelvhasználati lehetőségeken át a finanszírozási környezetig számtalan területen meghatározóak, hosszú távú hatással lehetnek a közösségek kollektív jogainak gyakorlására is. Ezért a 2021. évi népszámlálás előkészítését érintő nehézségek sokrétűsége és komplexitása okán a nemzetiségi biztoshelyettes álláspontja szerint szükségessé vált egy átfogó vizsgálat indítása.
A 2019. év sok szempontból speciális volt, ezért érdemes megfigyelni a 202 program típus szerinti bontását, amelyeket színes diagramok szemléltetnek.
Elismerést érdemel a biztoshelyettes által kifejtett tevékenység a V4-es országok ombudsmanjainak együttműködése terén, valamint a biztoshelyettes és munkatársainak részvétele az európai szintű regionális együttműködésben, az emberi és nemzetiségi jogokkal kapcsolatos tudatosság növelésében.
A beszámoló alapján és az elmúlt év gyakorlata szerint a bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködését, valamint bízik a közös, eredményes munka folytatásában.
A fentiek alapján az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását.
Дякуву за позур! Kцszцnцm a figyelmet. (Taps.)
