DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, egészen szerteágazó bírálatokat fogalmaztak meg ellenzéki képviselőtársaim a törvényjavaslat kapcsán. Mondhatjuk, hogy a jóindulatútól az egészen, mondjuk, borúlátó stílusig hangoztak el felszólalások. Én nem vagyok ennyire rosszhiszemű, mondjuk úgy, vagy nem vagyok ennyire gyanakvó, ahogy DK-s képviselőtársam fogalmazott, de azért nekünk is számos problémánk van ezzel a törvényjavaslattal, azzal együtt, hogy a szövegében és az indoklásában deklarált célokkal természetesen mi is alapvetően egyetértünk.
Én egyáltalán nem bánom azt, hogy Nacsa képviselő úr viszonylag röviden szólt hozzá, és egyelőre még nem beszélt a 2015-ös időszakról. Gondolom, majd minimum egy kétperces felszólalás erejéig ez azért majd bekövetkezik. De volt egy-két gondolata, amire röviden szeretnék reagálni. Képviselő úr a hatékony közigazgatásról beszélt, hatékony államszervezésről, hatékony államról.
Néhány adatot engedjenek meg! Jelenleg, ha jók a számításaink, akkor 57 államtitkár, 113 helyettes államtitkár, 8 miniszterelnöki biztos, 16 miniszterelnöki megbízott, 19 kormánybiztos és 14 miniszteri biztos szolgál a rendszerben. Ezek alapján azt gondolom, hatékony közigazgatásról, hatékony államról, hatékony államszervezésről beszélni mindenképpen dőreség lenne. Sok kritikát szoktam megfogalmazni a 2010 előtti időszakra vonatkozóan, de ha csak a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számát tekintjük, akkor dupla a létszám. Tehát itt a hatékonyságról szerintem ilyen megközelítésben semmiképpen nem indokolt beszélni.
Gyüre Csaba képviselőtársam viszonylag részletesen szólt arról, hogy általában mi a véleménye az ellenzéki képviselőknek az ilyen jellegű salátatörvényekről. Ezt semmiképpen nem szeretném megismételni. Azt mindenképpen pozitívumként értékeltük mi is, hogy ez viszonylag koherens, tehát egymással erőteljesen összetartozó törvénymódosítások szerepelnek benne; talán az önkormányzati törvény módosítását leszámítva, ez picit kilóg belőle, de erről majd később talán részletesebben is szólok.
Összességében, ami ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb eleme, annak a bizonyos kormányzati személyügyi döntést támogató rendszernek a kialakítása, azt gondolom, ez így deklaráltan mindenképpen üdvözlendő cél. Kollégáim már részletesen elmondták, hogy a pontos és naprakész információk, gyorsabb döntéshozatal a cél, automatizált módon lehessen statisztikákhoz hozzájutni. Tehát eleve egy olyan adatbázissal rendelkezzen a kormány, hogy hatékonyan tudja ezeket a személyzeti, munkaszervezési döntéseket meghozni, ez mindenképpen indokolt, jó és üdvözlendő. Azt gondolom, természetesen mindig lehet adatvédelmi aggályokról beszélni, kiberbűnözésről meg minden egyébről, visszaélésekről természetesen. Visszaélésekről nemcsak a hazai politikában, hanem nemzetközi viszonylatban is lehet hallani folyamatosan, tehát azt gondolom, ilyen alapon is minimum az aggodalom és a gyanú megalapozott az ellenzéki kollégák részéről.
(13.30)
Ugyanakkor vannak konkrétan a törvény szövegéből is kiolvasható aggályok. A javaslat különbséget tesz az egyes jogállási törvények szerint foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatszolgáltatásokkal kapcsolatban. Elvileg garantálja, hogy a nyilvántartásokban személyes adatok azonosítására nem alkalmas módon lehessen a nyilvántartásokat statisztikai célokra felhasználni, ehhez képest nem teljesen érthető, hogy a 17. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy 2022. december 31-éig kell a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál létrehozni azt a rendszert, ami lehetővé teszi az adatgyűjtő és statisztikai modell működtetését, vagy azt, hogy az adatok felhasználása során ne legyen lehetőség a személyes azonosításra. A többi jogállásban foglalkoztatott esetében a javaslat nem tartalmaz ilyen rendelkezést, tehát ebből arra lehet következtetni, hogy a szétválasztás és a beazonosíthatóság nem biztosított a törvényjavaslat szövege alapján.
Szintén problémás lehet, és nekünk ez mindenképpen problémát okoz, a nyilvántartott adatok köre, amennyiben az egyes nyilvántartások a foglalkoztatottak és a volt foglalkoztatottak hozzátartozóinak, tehát nem csak a közeli hozzátartozói adatainak a kezelését tartalmazzák. A Ptk. alapján hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon, annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, testvér, házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Ezt biztos, hogy így akarta előterjeszteni az előterjesztő, hogy ilyen széles körben kell az adatokat gyűjteni? Ez nekünk mindenképpen aggályos és indokolatlan, hogy nem csak a közeli hozzátartozók szerepelnek.
Szintén problémás, hogy az egyes foglalkoztatottaknak a saját adataikhoz való hozzáférés lehetősége is ellentmondásokkal tűzdelt. Míg a legtöbb jogállás esetében ez elvi szinten biztosított a javaslatban, a hivatásos állományúak, a Hszt. hatálya alá tartozók esetében erről nincs rendelkezés.
Már említettem röviden az önkormányzati törvény módosítását. Itt említette már Gyüre Csaba képviselő úr, hogy mintha lenne némi ellentmondás a rendszerben. Az is egy jogos ellentmondás, amit mondott a képviselő úr az alkotmánybírósági rendelkezés alapján, hogy mintha nem abba az irányba mozdult volna a jogalkotó. Ugyanakkor itt van még egy ellentmondás: ugye, világossá teszi ez a törvényjavaslat, hogy akkor minősül méltatlannak és szűnik meg a megbízatása az érintettnek, ha a megbízatásának ideje alatt születik olyan jogerős ítélet, ami miatt szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik.
Egyfelől mondhatjuk, hogy ha ez a jogalkotó szándéka, az logikus olyan szempontból, hogy ha egy korábbi ítélet alapján, annak tudatában választották meg, akkor miért ne lehetne. Lehetne ezzel vitatkozni, én szívesen meg is tenném politikai alapon, de lehet ez egy jogalkotói szándék. Ugyanakkor ebből lehet probléma, hiszen az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztését tölti. Tehát elvileg ez garantálná, hogy ne legyen választott olyan személy, aki méltatlan. Ez probléma, hiszen ez azt feltételezi, azt mondja ki, hogy a letöltendő szabadságvesztésre ítéltekről beszél, ugyanakkor arról nem, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tehát itt előfordulhat olyan eset a jogszabály szerint, hogy felfüggesztettet kapó személy vagy polgármester méltatlanná válik, elveszíti a tisztségét, majd ezt követően a pótlására kiírt választáson elindulhat ugyanez a személy ezért a tisztségért. Ezt az ellentmondást kérem feloldani.
Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a deklarált célokkal egyetértünk, nyilván nem fogom elismételni azokat a szerintem jelentős részben jogos aggodalmakat, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim megfogalmaztak, de mi ezekkel a konkrét észrevételekkel vagy ezek alapján is azt tudjuk mondani, hogy a javaslat számunkra - az amúgy sok tekintetben üdvözlendő célok ellenére - nem lesz elfogadható, nem lesz támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
