HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik T/13469. számon a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszerről, a KSZDR-ről szóló törvényjavaslat, melynek célja, hogy megteremtse a XXI. század adta kihívásokra megfelelően reagálni képes, korszerű informatikai alapokon álló, moduláris szerkezetű döntéstámogató rendszer törvényi alapjait.
(12.50)
A szükséges szabályozási környezet kialakításához nélkülözhetetlennek bizonyul több közszolgálati jogállási törvény módosítása. Az előterjesztés ismeretében alapvetően azt kell tehát látnunk, hogy a KSZDR szabályozási környezetét egyrészt a törvényi szabályozás, másrészt a felhatalmazás alapján megalkotandó kormányrendeleti szabályozás fogja biztosítani.
Tisztelt Ház! A KSZDR létrehozásának alapvető célja a közszolgálatban működő humánerőforrás-gazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a teljes közszolgálati szférát átfogó kormányzati információs rendszer kidolgozása és befejezése. A törvényjavaslat 1. §-a rögzíti, hogy a KSZDR a kormány személyügyi információs rendszere, majd ugyanezen szakasz (2) bekezdése felsorolja a KSZDR céljait, amelyek között szerepel többek között a kormány személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges adatok és elemek biztosítása, a létszám- és illetményadatok elemzéséhez, valamint az ezeket érintő döntések megalapozásához szükséges adatok biztosítása, a személyügyi témájú nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint statisztikai lekérdezések biztosítása. A KSZDR tehát pontos és naprakész információkat lesz képes szolgáltatni a tágabb közszolgálat, értve ezalatt a közigazgatás, a rendvédelem személyi állományának, az állam működésének és fejlesztésének szempontjából releváns adatairól, teljes körű információt ad a hatálya alá tartozó állami szervek szervezeti és létszámviszonyairól, továbbá olyan monitoringrendszert működtet, amely kielégíti a felső vezetők aktuális információs, illetve az államtudományi és közszolgálati tudományterületek kutatási célú igényeit is.
Mindenképpen hangsúlyoznunk kell azt, hogy a KSZDR bevezetésével a kormány a mostaninál nagyságrendileg gyorsabban és automatizált módon férhet majd hozzá a közszolgálati szervek ellenőrzött személyügyi alapadataiból származó statisztikákhoz, valamint más államiforrás-rendszerek, adatbázisok kiegészítő adatainak felhasználásával készített elemzésekhez. Mindennek eredményeképpen a kormányzati személypolitikai döntés-előkészítés a korábbinál megalapozottabbá válhat.
A javaslat szerint a KSZDR a működését több ütemben fogja megkezdeni, ahogy azt az államtitkár úr is mondta. Fontos megjegyezni, hogy a KSZDR működtetése a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, tehát a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe fog tartozni, üzemeltetését pedig a kormány rendeletében meghatározott szervezet látja majd el.
A törvényjavaslat 2. §-ában olvashatjuk, hogy mely jogállások tartoznak majd a törvény hatálya alá. Nem kívánom felsorolni valamennyit az e paragrafus alá tartozó közszolgálati jogállásból, csak példaként hoznám fel a Kit. szerinti központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél foglalkoztatottakat, a Kit. szerinti területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatottakat vagy éppen a NAV személyi állományába tartozókat.
Ahhoz, hogy a KSZDR céljai megvalósuljanak, természetesen szükség van szervezeti és személyes adatokra egyaránt, hiszen ezek alapján készíthetők az elemzések és a kormányzati döntéseket előkészítő anyagok is. A KSZDR rendszerelemeit érintően viszont két elem rögzítésre kerül valamennyi jogállási törvény vonatkozásában: az adatgyűjtő modul és a statisztikai modul. Megjegyzendő, hogy a személyes adatok egyrészt a KSZDR szempontjából releváns adatokat tartalmazó nyilvántartásból kerülnek majd az adatgyűjtő modulba, másrészt azonban a statisztikai adatok beazonosításra nem képes módon kerülnek majd rögzítésre. Két további elem pedig specifikusan, csupán egyes jogállások tekintetében kerül majd alkalmazásra, az egyik a Kit. speciális jogintézményeként bevezetendő álláshely-nyilvántartó rendszer, amely csak a kormányzati igazgatási szervek esetében értelmezhető, a másik pedig a személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer, amely egyrészt a központi kormányzati igazgatási szerveknél, másrészt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél kerül bevezetésre a személyügyi nyilvántartások kezelése céljából.
Tisztelt Országgyűlés! A módosítások kapcsán ki kell emelni, hogy a Kit. szerinti közszolgálati személyügyi nyilvántartás fogalma megszűnik, ugyanis a jövőben csak az elektronikus rendszerben vezetendő közszolgálati alapnyilvántartás jogintézménye fog fennmaradni, amely a kormányhivatalok kivételével a kormányzati igazgatási szervek vonatkozásában az új alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer lesz. A Kttv. rendelkezései is módosulnak, hiszen az alapnyilvántartásba betekintésre a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter mint a KSZDR-t működtető miniszter lesz jogosult - egyébként statisztikai célokból eddig is jogosult volt a betekintésre.
Ha már az adatok témakörénél tartok, röviden megemlíteném, hogy az államháztartásról szóló törvény módosítására is sor kerül, mégpedig oly módon, hogy a Kincstár egyedi azonosítóhoz kötötten ad át létszám-, kereseti, illetve illetményadatokat, továbbá szervezeti adatokat a KSZDR részére. Ezen kötelezettségek törvényi jogalapja is megteremtődik a módosítás következtében a kincstári adatkezelésre vonatkozó alcímben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy kiemeljem a javaslat két fontos rendelkezését, amelyről már az államtitkár úr is szólt. Elsőként arról szólnék, hogy a törvényjavaslat elvégzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, a Seveso III.-irányelv nemzeti jogba történő átültetése érdekében szükséges módosításokat. Éppen ezért szükséges a katasztrófavédelemről szóló törvény hiányosságainak orvoslása is, ugyanis az Európai Bizottság megállapította, hogy az átültető nemzeti jogszabály nem jogosítja fel kifejezetten a hatóságot arra, hogy az üzem biztonságával kapcsolatos egyes adatokat védendő adatnak minősítse. A védendő adat fogalmát ugyan tartalmazza a katasztrófavédelmi törvény, ám az nem jogosítja fel a hatóságot adat védetté nyilvánítására, ezen okból kifolyólag szükségessé válik a nemzeti szabályozás kiegészítése.
Másodsorban pedig megjegyezném, hogy a Ház asztalán fekvő törvényjavaslat végzi el az Alkotmánybíróság 23/2020. (VIII. 4.) számú határozatában megállapított mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetéséhez szükséges törvénymódosításokat is. Ily módon módosításra kerül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, amelynek következtében világossá és egyértelművé válik, hogy az önkormányzati képviselő és a polgármester méltatlanságát csak abban az esetben kell kimondania a képviselő-testületnek, ha a megbízatás időtartama alatt születik meg a jogerős ítélet; elhanyagolhatatlan azonban azt is hozzátenni, hogy a méltatlanság kimondásával egyidejűleg a passzív választójog nem kerül szűkítésre, azaz a polgármester vagy az önkormányzati képviselő a következő választáson akár újra megválasztható lesz. Tekintettel arra, hogy a jogrendszer koherenciája biztosított legyen, és hogy e kérdésben a szabályozás is egységessé váljon, a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítását is el kell végezni.
Tisztelt Országgyűlés! Nem óhajtom tovább szaporítani a szót. Úgy vélem, az államtitkár úr az expozéjában már kimerítően ismertette a javaslat lényegi elemeit. Még egyszer csak annyit talán röviden, hogy a XXI. század igényeihez igazodva a benyújtott javaslat kellő mértékben szolgálja a kormányzati szervezeti és személyzetpolitikai döntések megalapozásának hatékonyabbá tételét.
A benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
