KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárok számára az eredményorientált közigazgatás a bizalom kialakulásának egyik legfontosabb tényezője. Nemzeti érdek, hogy az állam folyamatosan érdemelje ki a polgárok elismerését úgy, hogy az védelmet és biztonságot szolgáltat számukra, ezért a javaslat kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának a növelése.
A törvényjavaslat alapvető célja a XXI. század kihívásainak megfelelő, korszerű informatikai alapokon álló kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer létrehozása. Bevezetésével a közszolgálatban működő emberierőforrás-gazdálkodás hatékonyabbá és szakszerűbbé válhat, és ezzel hozzájárulhat az adott szervezet eredményes működéséhez.
Az állami foglalkoztatottak adatai jelenleg statisztikai céllal nem összevethetők, kizárólag eseti kimutatásokra támaszkodhatunk. Ha újabb kérdés merül fel, újra össze kell gyűjteni az adatokat, ami jelentős adminisztrációs terhet jelent, úgy, hogy az egyéb közszolgálati feladatok is megnövekednek.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tervezet társadalmi és szakmai egyeztetése megtörtént, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság észrevételei alapján a törvényjavaslat megfelel az adatvédelmi előírásoknak.
Az új rendszer a jövőben teljes körű információt adhat a hatálya alá tartozó állami szervek szervezeti és létszámviszonyairól és az állami szervek álláshelyeiről, státuszairól. E célból a törvényjavaslat meghatározza a KSZDR rendszerelemeit. Két elem kerül rögzítésre valamennyi jogállási törvény vonatkozásában: a személyes adatokat tartalmazó adatgyűjtő modul és a statisztikai lekérdezéseket biztosító statisztikai modul.
Két további elem pedig specifikusan, kizárólag egyes jogállások tekintetében kerülhet alkalmazásra. Ezen elemek közül az egyik az álláshely-nyilvántartó rendszer, amely csak a kormányzati igazgatási szerveknél értelmezhető. A másik pedig a személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer, amely a központi kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél lesz bevezethető a személyügyi nyilvántartások kezelésére.
Tisztelt Országgyűlés! Az új rendszer működése több ütemben valósulhat meg. A javaslat elfogadása esetén a tervek szerint 2021. január 1-jéig kezdi meg a működését azon szervezetek foglalkoztatottjainál, ahol az új személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer nem kerül alkalmazásra, 2021. április 1-jén azon szervezetek vonatkozásában, ahol a személyügyi alapnyilvántartó és ügyviteli rendszer is bevezetésre kerül, majd 2021. július 1-jén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi igazgatási alkalmazottai számára a kormány által 2021 januárjára előirányzott 5 százalékos illetményemelést is. A kormány 2018. novemberi döntése az volt, hogy 2019-ben 20 százalékos, majd azt követően három éven keresztül évenként további 5-5 százalékos béremelésre kerüljön sor.
Ennek megfelelően a törvényben rögzített illetményhatárok emelését is tartalmazza a módosítás akként, hogy a garantált bérminimum időközbeni növekedésére tekintettel az alsó illetményhatárok is emelkednek. Ezenfelül az egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszer részeként hatályba lépteti azt a rendelkezést, amely bizonyos szabályok megalkotását közjogi szervezetszabályozó eszköz tárgykörébe utalja.
A rendvédelmi hivatásos állomány elhunyt tagjainak árvái, illetve özvegyei számára biztosítható ellátás szabályozása jelenleg nem teljes körű. A honvédek mintájára a jövőben törvényi szinten jelenik meg, hogy az árvák kiegészítő támogatásra, míg az özvegyek vagy szülők nyugellátásra jogosultak, kiegészítő hozzátartozói ellátást kaphatnak. Az ellátás mértékének megállapításánál a szabályozás figyelembe veszi, hogy hősi halottnak, szolgálat halottjának vagy minősítésre nem került elhunytnak a hozzátartozójáról van-e szó.
Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslatban a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény módosítására is javaslatot teszünk. A Covid-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehet belépni. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé.
A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre, ami a veszélyhelyzet megszüntetését követően 2020. december 31-éig meghosszabbításra került. Ennek értelmében a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a kormányrendeletben meghatározott diplomáciai képviseleteken lehet benyújtani.
Tisztelt Országgyűlés! A 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezésének megfelelő átültetése érdekében szükséges a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítása. Jelenleg a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője üzleti titokra hivatkozva kezdeményezheti az általa készített biztonsági jelentés egyes részeinek, adatainak védetté nyilvánítását. Az irányelv alapján a hatóságot is megilleti ez a jogosultság. A módosítás azért fontos, mert a biztonsági jelentés adatokat tartalmaz például az üzemben tárolt veszélyes anyagok típusára, mennyiségére, tárolási helyére és védelmére vonatkozóan. Az üzem biztonsága, a honvédelem, valamint a terrorfenyegetettség elkerülése érdekében az iparbiztonsági hatóság dönthet úgy, hogy ezeket az adatokat nem hozza nyilvánosságra.
Tisztelt Országgyűlés! A rendőrségről szóló törvény megbízhatósági vizsgálattal érintett védett állományra vonatkozó szabályai is változtatásra szorulnak. Kiterjesztésre kerül a javaslat szerint a megbízhatósági vizsgálat lehetősége minden hatósági tevékenységet ellátó kormánytisztviselőre. Ennek megfelelően eddig kizárólag csak a meghatározott hatósági feladatot ellátó kormánytisztviselők esetében volt lehetőség megbízhatósági vizsgálat végzésére, a javaslat elfogadásával erre minden, hatósági tevékenységet ellátó kormánytisztviselő esetében lehetőség lesz.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összefüggésben az Alkotmánybíróság 23/2020. (VIII. 4.) határozata mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg. Az Alkotmánybíróság két megoldást javasolt: a passzív választójog korlátozását vagy a méltatlanságra vonatkozó szabályozás módosítását.
Jelen törvényjavaslat a méltatlanságra vonatkozó szabályozás pontosítását tartalmazza. A törvénymódosítással nem történik változás a végrehajtandó szabadságvesztésre vagy kényszergyógykezelésre ítélt képviselők, polgármesterek tekintetében. Amíg az ítélet hatálya alatt áll, nem lehet megválasztani az adott személyt, illetve megszűnik a megbízatása.
A felfüggesztett ítélet esetében történik módosítás - erről szól a jelen javaslat -, pontosításra kerülnek a hatályos szabályok. A módosítással egyértelművé válik, hogy az önkormányzati képviselő és a polgármester méltatlanságát csak abban az esetben kell kimondani a képviselő-testületnek, ha a megbízatás időtartama alatt születik meg a jogerős ítélet. A módosítás alapján a törvényben meghatározott körülmény bekövetkezése a tisztség megszűnését eredményezi, és visszaadja a választópolgárok kezébe a döntés jogát, hogy a tisztség megszűnésének okát megismerve dönthessenek a következő választás során.
Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakra tekintettel nagy tisztelettel kérem önöket, hogy a jelen javaslatot tárgyalják meg és azt támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
