MOLNÁR GYULA,
MOLNÁR GYULA,
MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már Nacsa képviselő sem a régi, ebbe nem tudott belefűzni semmilyen 2010 előtti mondatot. (Derültség.) Úgyhogy mindenképpen érdemes ezeket a kommunikációs dolgokat újra gondolni.
(13.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni a célokkal kapcsolatban, amiket most lehet, hogy gyorsan fel fogok itt olvasni, az a cél, hogy: a kormány személyzetpolitikájának kialakításához, megvalósításához szükséges adatok, elemzések biztosítása, a létszám- és illetményadatok elemzése, az előmeneteli illetményrendszer működtetése - nem mondom végig mégsem -, statisztikai lekérdezések biztosítása. Most azt mondanám, hogy akkor ezen a ponton vissza is ülhetnék, és azt mondom, hogy hajrá, Magyarország, sok sikert, jó munkát kívánunk önöknek ehhez. De mégsem teszem meg, nem ülök le, merthogy az a probléma, hogy mindig van valami, amikor egy ilyet látunk, és nem tudom, hogyan sikerült ezt önöknek elérni az elmúlt években, de az ember mindig elkezd gondolkodni, elkezd kutakodni és törni a fejét, hogy valójában mi is lehet a háttérben, mi fog most történni, mire számíthatunk, mire kell figyelnünk, amikor önök valami ilyet beterjesztenek. Tehát amikor a hamiskártyások zsugáznak, és mi nézzük, akkor óhatatlanul azt gondoljuk, hogy ez már megint valami olyan trükk, amiről észre kéne vennünk, hogy mi az, ami ennek a hátterében van.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok vagy voltam, hogy szintén vezérszónoka lehettem annak a törvényjavaslatnak, amikor a szállodákban, a vendéglátásban bevezették azt, hogy mindenkinek, aki bemegy a szállodába, az adószámától kezdve különböző adatait rögzíteni kell, és akkor ott hosszasan elemeztük azt a dolgot, hogy miért van erre szükség, hogy erről tényleg biztosan úgy gondoljuk-e, hogy a gazdaságkifehérítés legfontosabb dolga. És akkor is elmondtam, és ezt most szeretném még egyszer röviden megismételni, hogy önök a keleti nyitás politikáját elkezdték nemcsak gazdaságpolitikára értelmezni, hanem egyre szélesebben értelmezik, és lehet, hogy olyan sokat jár oda külügyminiszter úr - akinek jobbulást kívánok innen a Ház üléséről is -, olyan sokat járnak oda, olyan sokat tanulnak tőlük, hogy megirigyelték azt, hogy gyakorlatilag minden embert nyomon lehet követni, és egy pontrendszert ki lehet alakítani. Biztos olvastak róla, hogy az a kínai terv, hogy mindenkinek lesz egy pontszáma, és aszerint a skálán mozoghat le-föl. És aki egy bizonyos pontszám alá megy, tehát nem felel meg a kommunista párt erkölcseinek, az akár még a szüleihez sem utazhat el a szomszéd tartományba. Tehát ezen pontrendszer alapján mindenki nyilván lesz tartva, figyelni fogják azt, hogy hol vásárol, mit csinál és milyen módon él.
Most az a probléma, és ezt tényleg komolyan problémának gondolom, tehát higgyék el, hogy most nem akarok csak viccelődni meg ironikusan fogalmazni, hogy tényleg probléma az, hogy amikor önök egy ilyet benyújtanak, és minden szónok elmondja önöktől, hogy ez XXI. századi megoldás, és tényleg őszintén mondom, hogy nekem ezt el kéne hinnem, de óhatatlanul azon töröm a fejem, hogy lesz egy adatbázis önöknél, ami gyakorlatilag olyan adatokat tartalmaz, és olyan adatokat tud keresztben is látni, az egészségi állapottól az elmúlt években történt különböző fegyelmi eljárásokig, bármi egyéb olyan dolgot, ami annak a munkavállalónak - még egyszer mondom, széles értelemben tekintve a munkavállalót - teljes egészében áttekinti az életét.
Amikor egy átlagbeszélgetésben barátok közt füstölgünk, és elmondjuk, hogy miért nem szeretjük, mondjuk, a közösségi média valamelyik szereplőjét - nem akarok reklámot csinálni egyiknek sem -, akkor mindig azt a példát szoktuk mondani, hogy ülünk a feleségemmel, és beszélgetünk arról, mondjuk, hogy a gyereknek kéne venni új táskát az iskolába, meg milyen jó lenne megnézni hétvégén a sümegi várat, és egy óra múlva a keresőprogramunkon, vagy azon a közösségi médiaoldalon iskolatáska-webshopok jelennek meg, és a sümegi vár környékéről szállodaajánlatok, pedig tényleg csak ültünk a telefonunk mellett, beszélgettünk valamiről, és gyakorlatilag egy perc, és megjelenik.
Azért mondom ezt itt el, mert amit én ebből a szempontból picit belelátok vagy beleérzek, hogy itt majd egy olyan adatbázist is lehet majd látni, hogy ki, az élete melyik szakaszában, kivel milyen alá-fölé rendeltségi viszonyban volt, tehát egy olyan karakterképet kap ezáltal a kormány, ami nemcsak arról szól, amit önök célként megfogalmaznak, hanem azt gondolom, hogy picit többről is. Ez a mi félelmünk, és még egyszer mondom, elnézést kérek, de minden egyes pillanatban kénytelenek vagyunk ezt megfogalmazni.
Azt már természetesen csak nagyon halkan teszem hozzá, hogy ismételten azt látjuk, hogy „az ördög a részletekben” van című mondat alapján megint számtalan olyan passzus van ebben, amit majd külön rendeletben fognak szabályozni. El kell ezt mondanom: nem bízunk önökben ebből a szempontból. Nem tartjuk helyesnek azt, hogy van egy törvény, amiben adott esetben vannak nyitott kérdések, és utána pedig külön kormányrendeletek szabályozzák ezt.
Azt sajnálom, hogy egyikőjük sem mondta el, sem az expozé kapcsán, sem pedig a két kormánypárti felszólaló, hogy ezáltal például a papíralapú adminisztratív dolgok jelentősen csökkenhetnek a kormányzaton belül, ami egyébként egy nagyon-nagyon fontos cél.
Én örülök annak, hogy államtitkár úr az expozéjában említette az Adatvédelmi Hatóság dolgát. Megmondom őszintén, mikor még a törvényt néztük, ez nekem nem derült ki, de én készséggel elfogadom államtitkár úrnak, hogy ez az egyeztetés megtörtént, nyilván akkor hasonló módon az érdekvédelmi szervezetekkel is.
Egyetlenegy pozitívumot szeretnék önöknek mondani, és én sem rabolom tovább az időt, úgy látom, az előző vita mindenkit kifárasztott, tehát egy nagyon nagy előnye van ennek, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, hogy ’22-ben a kormányváltásnál lényegesen könnyebben fogjuk tudni majd áttekinteni azt, hogy hogyan is állunk, és nem kell böngészni külön titkos kormányhatározatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
