DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a kellő felkészülési időt. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A koronavírus-járvány hatásaival szembeni fellépés, a 2021-től kezdődő új európai uniós fejlesztéspolitikai időszak kezdete ismét időszerűvé teszi, hogy a kormány a közbeszerzési szabályozás módosítása útján is biztosítsa a gazdaság élénkítése érdekében most különösen fontos beruházások hatékony és átlátható megvalósulását.
(15.50)
A közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás a gazdaság egy kulcsfontosságú ágazata, ugyanis az állami szféra közbeszerzési eljárások útján megvalósuló beruházásai, áru- és szolgáltatásbeszerzései az elmúlt években a hazai GDP majdnem 7 százalékát adták.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek okán számos, az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására vonatkozó intézkedést vezet be, a piaci szereplők számára könnyebbé és kiszámíthatóvá teszik az ajánlattétel folyamatát, valamint elősegítik a beruházásokat.
Azonban nem csak a gazdaságvédelem szempontjai jelennek meg az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Több módosítás az ajánlatkérői oldal adminisztratív terheinek csökkentésére, az ajánlatkérők jogalkalmazási gyakorlatának segítésére irányul.
Az előbbiek mellett a javaslat az Európai Unió Bíróságának közelmúltban kialakult, közbeszerzésekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatának átvételére is kiterjed. Egyes szabályok pontosításával szeretnénk azt biztosítani, hogy a hazai szabályozás megfelelően kövesse a közbeszerzésekre vonatkozó uniós jogfejlődést.
Tisztelt Ház! Az előterjesztés a gazdasági szereplők, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára könnyíti meg a közbeszerzésekben történő részvételt. Például a két hónapot meghaladó teljesítési időszakot lefedő építési beruházásoknál a kötelezően nyújtandó, biztosíték nélkül nyújtandó előleg mértéke 75 millió forintról 250 millió forintra emelkedik. Következésképpen a jelenlegi 1,7 milliárd forint helyett 5 milliárd forint szerződéses értékig biztosított legalább 5 százaléknyi előleg igénybevétele a vállalkozások számára, kötelező biztosíték nyújtása nélkül.
Az a célunk, hogy ezek a hazai vállalkozások, kisebb hazai vállalkozások az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartásával tudjanak részt venni a rendszerben, oly módon, hogy a finanszírozási nehézségek ne akadályozzák az eljárásokhoz való hozzáférésüket.
Az eljárások gyorsabb lefolytatását, az ajánlattevők számára kiszámíthatóbb ajánlattételi rendszert szolgálják azok a változások, amelyek a közbeszerzési eljárások bírálati szakaszát szorítják az eddigieknél szigorúbb időbeli korlátok közé.
A módosítási javaslat nyomán egyrészt az ajánlati kötöttség időtartama egy meghatározott határidőn túl - ez 90, illetőleg 120 nap - már csak olyan módon hosszabbítható, hogy az ajánlati biztosíték fenntartása nem lesz elvárható az ajánlattevőtől, egy pénzügyi tehertől szabadítja meg őket. Másik oldalról az ajánlatkérőket pedig a bírálat gyorsabb befejezésére ösztönzi.
Nos, ez, az ajánlatok bírálata a 180 napos időtartamot csak akkor haladhatja meg, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő továbbra is fenntartja ezt az ajánlatot. Tehát arra tennénk javaslatot, hogy azokban az esetekben, amikor az eljárás elhúzódása hátrányosan érintené az eredeti versenyfeltételeket, és a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatot, akkor is kötelezővé tegyük új közbeszerzési eljárás megindítását.
A törvényjavaslat által javasolt számos, egyszerűsítést szolgáló eljárási módosítás közül pedig talán az alábbi példákat mondanám el itt az expozémban, azért ezeket, mert ezekkel összefüggésben azt lehet mondani, hogy jelentős eredményeket várunk.
A kizáró okok hiányát és az alkalmassági feltételek teljesülését igazoló elektronikus adatbázisokat az ajánlatkérőnek a jövőben már nem kell az ajánlat benyújtásakor minden szereplő tekintetében ellenőriznie, hanem elegendő a későbbiekben csupán a nyertes vonatkozásában ezt megtenni.
A közbeszerzési eljárásban nem lesz szükség nyilatkozat benyújtására a szerződéses biztosítékok jövőbeli rendelkezésre bocsátásáról. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában a javaslat bizonyos körben lehetővé teszi a hiánypótlást, hozzájárul ahhoz, hogy több legyen az érvényes ajánlat. Ez is fontos célunk, az érvényes ajánlatok számának növelése.
Többszereplős keretmegállapodások alapján történő beszerzéskor rövidül a bírálat időtartama azzal, hogy az ajánlatkérő azt is megteheti, hogy nem minden, hanem csak a legkedvezőbb ajánlat érvényességét vizsgálja meg, az előző módosítás logikájához kapcsolódóan.
A jövőben az ajánlatkérő megítélésére lesz bízva, hogy szükségesnek tartja-e a nemzeti eljárásrend tekintetében az alkalmassági követelmény előírását. E módosítás a nemzeti eljárásrendnél tervezi bevezetni azt a könnyítést, hogy az ajánlatkérőnek elegendő csak a nyertes ajánlattevő vonatkozásában ellenőrizni a rendelkezésre álló adatbázisokat.
Az adminisztratív terhek csökkentésének egyik fontos eszköze az elektronikus közbeszerzés lehetőségeinek minél hatékonyabb kiaknázása. Ebbe az irányba is tennénk további lépéseket az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Eszerint a szerződés teljesítésére vonatkozó adatlapokat egykapus adatszolgáltatással, csak az EKR-ben, az elektronikus közbeszerzési rendszerben kell a jövőben feltölteni, a jelenlegi, úgynevezett kettős adatbevitel helyett.
Kizáró okok és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartásokat a Közbeszerzési Hatóság és a GVH fogja rögzíteni az EKR-ben. Ezen módosítással lehetővé válik, hogy informatikai fejlesztéssel az EKR képes legyen az ajánlat bírálatához szükséges információkat automatikusan kijelezni, ezeket nem kell külön begyűjteni, így ez jelentős tehercsökkentésnek minősül.
Azt gondoljuk, hogy az építési beruházások körében számottevő változást eredményezne a tervezet vagy a javaslat azon újdonsága, amely szerint az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél nem lesz alkalmazható a közbeszerzésekről szóló törvény 115. §-ában foglalt nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás.
Tehát uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél ezt a lehetőséget nem tennénk lehetővé. Ez, azt gondoljuk, jelentősen csökkenti az uniós forrásfelhasználás körében az esetleges pénzügyi korrekciók kockázatát. Bizonyos szerződések részekre bontásával kapcsolatos rossz gyakorlatnak is véget vet, és egyébként is az átláthatóság növelésével hozzájárul a kisebb értékű építési beruházások megfelelő és átlátható lefolytatásához.
Végezetül még arra térnék ki, hogyha megengedik, hogy több eleme a törvényjavaslatnak az uniós jogfejlődéssel összefüggésben érthető meg. A kizáró okok változása lényeges elem ezen pontok közül, amely az Európai Unió Bíróságának újabb gyakorlatát, az arányosság uniós jogi elvének való megfelelést vezeti át a közbeszerzésről szóló törvény szabályain. Azt reméljük, hogy ez lehetőséget kínál arra, hogy az Európai Unióval összefüggésben vagy az Európai Unióval szemben fennálló bizonyos jogvitáinkat le tudjuk zárni.
Összességében azt tudom önöknek mondani, hogy a közbeszerzési törvénynek ebben a módosításában olyan szabályokkal kívánjuk a jogalkalmazók munkáját segíteni, melyek egyrészt a beruházások mielőbbi megvalósulását, másrészt a közbeszerzési eljárások egyszerűsítését, adminisztratív kötelezettségek enyhítését, valamint az átlátható közpénzfelhasználás törvényi garanciáinak erősítését szolgálják.
Ebből következően arra szeretném kérni mindannyiukat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és ha kérdés vagy felvetés van a javaslattal kapcsolatban, akkor állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen.
