DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen a vitában elhangzott támogató, illetőleg kritikus, de konstruktív javaslatokat.
Volt egypár olyan politikai állásfoglalás, amire természetesen politikai típusú munkakörömnél fogva tudok reagálni, ezt röviden megteszem az elején, és utána a konstruktív hozzászólásokkal kapcsolatban szeretnék pár dolgot említeni.
Egyrészt a jogállamisági eljárás merült itt fel. Azért azt hadd tegyem hozzá, hogy az Európai Unióban és a Brüsszelben tárgyalt jogállamisági eljárás és a közbeszerzések átláthatósága között nagyon-nagyon-nagyon-nagyon távoli az összefüggés, sajnálatos módon távoli az összefüggés. Jelen pillanatban való igaz, hogy az a csata, ami több tagállami kormány és Brüsszel között zajlik a következő időszakra vonatkozó költségvetésnek, az úgynevezett RRF igénybevételének jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban, sajnos köszönőviszonyban sincsen az adott tagállamok jogrendszerének állapotával. Ugyanis az a helyzet, és ez a magyar kormánynak is a problémája, hogy ezek az úgynevezett jogállamisági feltételek valójában nem jogállamisági feltételek, hanem ezek politikai furkósbotok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy adott politikai, ideológiai eszmerendszert képviselő tagállamot meghátrálásra kényszerítsenek. Ez azért probléma, mert így ennek semmi értelme nincs, és nem viszi előre a tagállamok közötti együttműködést, hanem éppen ellenkezőleg, hátráltatja azt.
Egyébként a DK-s és szocialista képviselőknek mondanám, akik fantasztikus módon örültek az Európai Parlament mai döntésének, hogy azért ez egy hosszútávfutás, tehát itt azért mégiscsak arról van szó, hogy az Európai Tanács hozott egy döntést, hogy milyen feltételekkel mehet tovább a költségvetésről szóló tárgyalás, az MFF- és az RRF-tárgyalás, ezt a feltételrendszert az Európai Parlament módosítani kívánja, és majd az Európai Tanács eldönti, hogy a tagállamok egyhangúlag hajlandók-e ehhez hozzájárulni. És ha igen, akkor lesz következő időszakra vonatkozó költségvetés; ha nem, akkor pedig nem, és akkor pedig azok a tagállamok meg azok a parlamenti képviselők lesznek ezért, illetőleg a déli államoknak a csődbe meneteléért a felelősek, akik a mai napon úgy szavaztak, ahogy szavaztak ebben a kérdésben. Tehát azért, hiába írják ezt a baloldali médiában, én ezt egy picit még óvatosabban kezelném a helyükben, mert nagy koppanás lehet a vége. De ha ezt zárójelbe tesszük, és most szűk értelemben a javaslatra koncentrálunk, itt pár dolgot említettek, pontszerűen reagálnék ezekre.
(17.00)
Felmerült a mérlegelési jog kérdése, hogy milyen szempontrendszer alapján lehet ezt a mérlegelési jogot gyakorolni. Itt azt hiszem, ha egybeolvassuk a közbeszerzési törvényt, és az alapelvekkel együtt értelmezzük ezeket a szabályokat úgy, ahogy azt egyébként az Európai Unió javasolja, akkor teljesen egyértelmű, hogy minden ilyen mérlegelési jogot az uniós alapelvekkel, így az arányosság elvével összhangban kell értelmezni.
Ugye, felmerült, hogy a közbeszerzési eljárások hosszú ideig tartanak, tehát hogy elhúzódnak, és ugyan volt arra vonatkozóan megjegyzés, hogy e tekintetben a javaslat előrelépéseket tartalmaz, de azért azt szeretném hangsúlyozni, hogy az eljárások döntő többsége és a főszabály szerinti eljárási határidő jelen pillanatban is 30 nap, folyamatba épített ellenőrzések esetén 60 nap, és ez hosszabbítható meg 60 nappal. Tehát azért nem arról van szó, hogy főszabály szerint ez az eljárás 180 napig tartana. Nem is ezzel összefüggésben tartalmaz a javaslat rendelkezést.
Felmerült az, hogy a rendkívüli sürgősségi, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében keretmegállapodás megkötésének kizárása miért merült föl. Hát azért, mert például a koronavírus kapcsán is, ugye, tapasztaltuk azt, hogy bizonyos eljárások esetében beláthatatlan mennyiségű dolgot - maszkot, fertőtlenítőszert - kell beszerezni, ezért ez egy életszerű módosításnak minősíthető, és ezekben a vészterhes időkben pedig kifejezetten fontos.
Itt szóba kerültek a szerződésmódosítások és azoknak az átláthatósága is, ha jól értettem. A szerződésmódosítások és azok hirdetményei nyilvánosak, a módosítás pedig jogcímhez kötött, amit a Közbeszerzési Hatóság bármikor úgynevezett hirdetményes ellenőrzés útján ellenőrizni tud. Tehát ezzel kapcsolatban sem látok igazán problémát.
A közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatban sok politikai jellegű kritika is elhangzott, különböző üzleti körökről volt szó. Itt csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy óvatosan érdemes ezeket a kritikákat kezelni. Ha jól emlékszem, akkor Varga képviselő úr említette nagyon lendületes felszólalásában a Korrupciókutató Központ jelentését mint egy objektív hivatkozási alapot. Hát, azt szeretném elmondani önöknek meg itt a jegyzőkönyv kedvéért rögzíteni, hogy a Korrupciókutató Központ jogerősen pert veszített a Közbeszerzési Hatósággal szemben pont azon tanulmánnyal összefüggésben, és megállapítást nyert, hogy a kutatóközpont ezen tanulmány kapcsán megsértette a Közbeszerzési Hatóság jó hírnevét, illetőleg manipulált adatokat alkalmazott. Tehát az rendben van, hogy valami jól hangzik, és valami a baloldal narratívájába esetleges módon politikai számítások szerint illeszthető lenne, de mégiscsak az a helyzet, hogy úgy áll a legtöbb ilyen dolog, hogy a valóság próbáját nem állja ki.
A mi alapelvünk, politikai hozzáállásunk e tekintetben egyértelmű. A törvényeket mindenkinek be kell tartani. Ha valamilyen jogsértésre vonatkozó adat kerül bárki tudomására, akkor ezzel érdemes a hatóságokhoz fordulni. Egyébként a nemzetközi, erre feljogosított szervezetek is vizsgálják az összes európai uniós tagállamnak a teljesítményét, és folyamatos az együttműködés ezen nemzetközi szervezetek és például a magyar ügyészség között is. Ott van egy arányszám, hogy például az OLAF által kezdeményezett, az ügyészség hatáskörébe tartozó típusú igazságügyi megállapítások esetében az adott tagállami ügyészségek hány százalékban indítanak eljárást, és az látszik - ez egy rendkívül objektív mutatószám, és azt mutatja -, hogy az ügyészség és az igazságszolgáltatási rendszer a közbeszerzések jogszerűségével, esetleges büntetőjogilag is releváns hibáival kapcsolatban hogyan jár el. És ez a mutatószám Magyarország esetében 47 százalékos. Tehát az ügyek 47 százalékában, amelyek ilyen típusúak, azokban a magyar ügyészség eljár. Az uniós arány 39 százalékos, de például Németország esetén 13 százalékos arányt tapasztalunk. Tehát azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni. Természetesen mindig lehet e tekintetben előrébb jutni.
Pár dolgot még elmondanék, pár adatot meg összefüggésrendszert, ha megengedik. Ugye, felmerült a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknak a mértéke és száma; ez is egy olyan eljárástípus, amivel kapcsolatban a legtöbb kritika szokott megfogalmazódni. Míg 2014-ben az ilyen típusú eljárások száma 3626 volt, addig 2017-ben már csak 482 darab ilyen eljárást regisztrálhattunk, ami az összes eljárás 8 százaléka. Ezzel Magyarország az Európai Unióban meghatározott, úgynevezett 10 százalékos referenciaérték alá került. Itt nézem a későbbi adatokat: 2019-ben pedig tovább csökkent ez a szám, már csak 274 ilyen eljárást tudtunk feljegyezni. Az elmúlt hat évben tizenharmadára csökkentek ezek a típusú eljárások.
Az is kulcsfontosságú a rendszer működőképessége szempontjából, hogy egy adott eljárásban hány ajánlat érkezik, és mekkora hányadban érkezik csak egy ajánlat. Mert nyilvánvalóan, ahol csak egy ajánlat érkezik, ott nehéz versenyzésről beszélni. És e tekintetben is azt lehet látni… Bocsánat, keresem az adataimat, később szerintem meg fogom őket találni... - igen. Ugye, itt is arról van szó, hogy az építési beruházásoknál a legkritikusabb, hogy a verseny szintje megfelelő legyen. Ráadásul ezek teszik ki a legnagyobb értéket. A közbeszerzési összérték körülbelül 60 százaléka építési beruházás, és építési beruházások tekintetében 2020-ban átlagosan minden szerződés elnyeréséért három versenyző ajánlat érkezett. Tehát valóban igaz, hogy egyébként az egyajánlatos eljárásoknak a száma nemzetközi összevetésben lehetne jobb is, de valójában azokban az eljárásokban, ahol ez a legkritikusabb a verseny működése szempontjából, ott pedig kifejezetten jól állunk.
Másik fontos mutató az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma, ez is azt jelzi, hogy a verseny egészséges ezen a piacon. Minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért. Ez szintén nőtt a tavalyi évhez képest. Ezzel összefüggésben is hangzott el itt az ellenzéki oldalról kritika, úgyhogy ezt szeretném azért egy egyértelmű, számszakilag is igazolható keretbe tenni.
2018 áprilisa volt a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban egy komoly fordulópont, ekkor indult az elektronikus közbeszerzési rendszer. Ez kötelező mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára. Ez egyértelműen növelte az eljárások ellenőrizhetőségét és átláthatóságát, és ezt az európai uniós összefüggések és az európai uniós vizsgálatok is visszaigazolják. Gyakorlatilag az Unió által előírt nyilvánossági kötelezettségek 100 százalékban teljesülnek Magyarországon. Az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblájának 10. indikátora alapján a közbeszerzési eljárásokban az információk 98 százalékban nyilvánosak, pontosak és bárki számára hozzáférhetőek.
(17.10)
Tehát az eljárások nyíltságával, átláthatóságával, követhetőségével összefüggésben értelmezhető, tehát a politikai lózungokon és puffogtatásokon túlmenően szakmailag értelmezhető kritika nem fogalmazható meg.
A kis- és középvállalkozások részvétele az eljárásokban azzal összefüggésben hozható fel, sokszor hangzik el szintén az a politikai természetű, a valóságot nélkülöző állítás, hogy csak bizonyos nagy üzleti körök nyernek ezeken az eljárásokon. Ezt azért tudja árnyalni az az összefüggés, bár Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondta, hogy a kkv-k piacán sem minden tejfel, de azért mégiscsak az a helyzet, hogy a nyertes kkv-k aránya az összközbeszerzésen belül, minden ezzel kapcsolatos uniós és nemzetközi megállapítás szerint az adott piacon a verseny tisztaságát mutatja. A nyertes kkv-kat tartalmazó eljárások az összes közbeszerzés 87 százalékát alkották 2019-ben, ez több mint 8500 eljárást jelent. Több mint 2000 milliárd forint értékű közbeszerzésben szerepeltek nyertesként mikro-, kis- és középvállalkozások, ami az előző évhez 5,5 százalékos növekedést jelent. A teljes, tehát az összes közbeszerzési eljárási értéken belüli részesedése 58,8 százalék. Tehát minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 59 forint kkv-khoz kerül. 2020 első félévében pedig ugyanez az arány 100 forintból 68 forint a kis- és középvállalkozások számára.
Valóban igaz az, hogy a járványhelyzet e tekintetben hozhat változást. Ez egy veszélyforrás. Kevesebb a közbeszerzési eljárás is, és kevesebb az azokon induló kkv-k száma is. Pont erről is szól ez a javaslat, hogy olyan adminisztratív teherkönnyítéseket tegyünk bele a rendszerbe, amelyek serkentik azt, hogy a kis- és közepes, illetve mikrovállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokon való elindulás ne egy elrettentő, a leviatánnal való szembenézést jelentő tortúra legyen, hanem egy valódi opció, és akkor a 100 forintból a kkv-khoz jutó arányt a 68 százalékhoz képest meg a tavalyi évre vonatkozó 58,5 százalékhoz képest még tudjuk javítani.
Ez a célunk, és ezért hoztuk ezt a törvényjavaslatot a Ház elé, és pontosan ezért is szeretnénk önöktől kérni, hogy a törvényjavaslat a pártpolitikai logikán túlmenően minél nagyobb támogatással tudjon átmenni a Házon. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
