VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Jó estét, elnök úr! Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy figyelmesen végighallgattam államtitkár urat is és minden hozzászólót, és egyrészt az teljesen egyértelmű, hogy erre a törvényjavaslatra, nevezzük nevén, erre a salátatörvényre, legalábbis egy jó részére biztosan szükség van; szükség van, mert önök alapvetően egy csurig töltött forgópisztollyal játszottak orosz rulettet, a mi fejünkhöz szorítva ezt a fegyvert. És bizony, ez a fegyver elsült, merthogy a kormány hathatós közreműködésének köszönhető az, hogy a magyar társadalomban kialakult egy nagyon erős vírusszkeptikus kép; hogy az emberek jó része különben nem helyesen viseli a maszkot; hogy nem tartja be a karanténszabályokat és előírásokat. Mert Müller Cecília, akit önök velem szemben is védtek - nem tudom, hogy miért kellett megvédeni, hiszen én nem bántottam, egyszerűen csak felhívtam arra a figyelmét, hogy próbáljon nem politikusként, hanem szakemberként hozzáállni ehhez a kérdéshez -, ezelőtt még pár hónappal is azt mondta, hogy maszkot ne viseljen senki, csak, aki beteg.
Az emberek semmi mást nem csináltak, könyörgöm, csak betartották azt, amit a kormányzattól láttak. Azt látták az önök sámánjától, Orbán Viktortól, a kormányfőtől, hogy tüntetőleg nem visel maszkot, Szijjártó Péter még az utolsó hetekben sem viselt maszkot, és lehetne folyatni ezt a sort a végtelenségig. Aztán egyszer csak rádöbbentek, hogy a csurig töltött pisztoly el tud sülni, és hirtelen elkezdett mindenki kapkodni. És önök magukra rántották, és nem az a baj, hogy csak magukra rántották, hanem ránk, tízmillió magyarra rántották ezt a bajt.
Az a legnagyobb gond, hogy önök tíz év szisztematikus munkával verték szét a közigazgatást, az állami intézményrendszert, és most azon csodálkoznak különben, hogy a közigazgatásban, az állami intézményrendszerben dolgozók képtelenek elvégezni azt a feladatot, amit a járvány okozta helyzet kiró rájuk, egyszerűen nem tudják ellenőrizni a karanténhelyzetet, nem tudják végrehajtani azokat a szabályokat, amit a járványügyi helyzet miatt végrehajtani szükséges.
És most itt van egy salátatörvény, amely valójában azért kell, hogy egyszerűsítsék az ügyintézést. És teljesen természetesen, mondanom sem kell, hogy becsempésztek közé olyan szabályokat, amitől az ember hátán égnek áll a szőr. Mert valóban, hogy a kaszinók, a koncesszió és a szerencsejáték hogy jön ide, az ember elgondolkozik rajta. De azt kell hogy mondjam, terelőkutya legyek a Hortobágyon, ha egy pár hét-hónap múlva nem azt fogjuk látni, hogy Orbán Viktor kedves családja vagy kedves strómanjai közül valaki hirtelen hozzájut egy kaszinóhoz. Mert ennek az egésznek az, hogy megvan a karanténszabályoknak most már valamifajta szabályozott volta vagy meglesz, ez a mézesmadzag, de valójában félő, hogy elrejtve mélyen a törvény apróbetűs sorai között önök megint arra játszanak, hogy milliárdokat síboljanak el.
Teljesen egyértelmű, hogy a törvényjavaslat jó része a járványügyi védekezést szolgálja, de az összes többi a „nesze semmi, fogd meg jól!” kategóriája. És kiemelnék belőle tényleg csak egypárat. Az egyik a rendőri intézkedés. Szükség van a rendőri intézkedésre, az ellenőrzésre, ez biztos, de árulja már el nekem valaki, hogy miért van benne ebben a jogszabálytervezetben az, hogy ha szükséges, akkor a rendőr bemehet a lakásba, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy egy karanténban lévő elemi érdeke, hogy ő igazolja, hogy ő az, aki. És ehhez nem szükséges, hogy a rendőr bemenjen és akár házkutatást tartson. Érthetetlen, hogy ez miért került bele.
Elmondok önöknek két sztorit, mert arról volt szó, hogy a baloldal amúgy rémhíreket terjeszt. Mind a kettő velem vagy az én környezetemben történt meg. Az egyik hasonló, mint amit Rig Lajos képviselőtársam mondott. A feleségem kontaktszemélyként, pedagógusként került karanténba, hiszen az osztályában több fertőzött gyerek is volt. A feleségem szeretett volna tovább dolgozni, ezért felhívtuk az illetékeseket valami pokoli nehezen, hogy szeretne tesztet csináltatni. Mondták neki, hogy szerintük értelmetlen, mert hat napra tudnak tesztet vállalni, és nagyjából ugyanennyi idő lesz, amíg a tesztnek az eredményét kiértékelik. Azt mondtuk, hogy ha ez így van, akkor jó, akkor hagyjuk. És vártuk, hogy mi lesz, hogy mikor kap egyáltalán határozatot. Elárulok önöknek egy meglepő dolgot: a kis piros lapot, amit elvileg, ahogy karanténba kerül, azonnal ki kell rakni jól látható, felismerhető helyre, ajtóra, ablakra, bárhova, a karantén letelte előtti utolsó nap kaptuk meg a határozattal együtt. A rendőrség kétszer jött ki, becsengettek, megkérdezték, hogy itt van - itt van. Hol a piros lap? Hát, azt nem kaptuk meg. Ja, más se kapta, akkor oké, menjen mindenki a dolgára.
A következő pedig egy távolabbi rokonom, egy kislány, aki érezhetően Covid-pozitív lett. Hat napra tesztelték le, hat nap múlva kapta meg a teszt eredményét, de közben letelt a tíz nap karanténidő. Azt mondták, hogy akkor minden rendben van, mivel nem lett betegebb, mehet tanulni. Könyörgöm, úgy gondolják, hogy ez az a jól működő egészségügy és intézményrendszer, amire önök büszkék? Mert ez nem az, ez nagyon nem az.
Tudjuk nagyon jól, hogy a járványügyi védekezés mindannyiunk közös érdeke, ellentétben azzal, amit önök próbálnak itt elsütni csak a mai nap már órákon át, hogy a baloldal abban érdekelt, hogy itt minél több beteg legyen. Hát, ez egy ordító nagy marhaság, kérem, mert nekem is ugyanúgy érdekem, hogy ez a vírus minél hamarabb elhagyja az országunkat. És a DK, tudjuk nagyon jól, támogatott minden olyan intézkedést különben és minden olyan szabályozást, ami a járvány terjedését csökkentette vagy megakadályozta.
De, megkérdezem, hol vannak a konkrét intézkedések, amit önök ígértek meg. (Nacsa Lőrinc: A törvényben!) Hol van a még augusztusban beígért távmunkával, a munkavállalók fokozott munkajogi védelmével kapcsolatos szabályozás? Államtitkár úr, ön látja ebben a salátatörvényben? Mert én nem látom.
Látjuk azt nagyon jól, hogy egyetlen rövid paragrafussal akarják megoldani azt, hogy a kormány az országban dolgozó bármely egészségügyi dolgozó átvezénylését egy másik egészségügyi intézménybe elrendezze, de hogy ennek mik a feltételei, mik a keretei, mi a részlet, amely ezt meghatározná, egyáltalán milyen feltételek között csinálják ezt meg, egy árva szó nincsen róla.
(22.10)
Arról pedig, hogy a kormány a járványügyi intézkedések leple alatt különben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt piszkálja meg, már az előbb beszéltem.
Emlékezhetnek, az elmúlt hónapokban több törvényjavaslatot is benyújtottunk, többek között a koronavírusban érintettek körében történő gondoskodásról, a szülők fokozott munkajogi védelméről, valamint az ingyenes internet biztosításáról, a távmunka és a távoktatás támogatása céljából. Szerintünk ez lenne a kézzelfogható támogatás, ez lenne az, amire szükség van.
De én megértem, hogy erre a törvényre szükség van, mert egyszerűen nincs ember, aki végre tudja hajtani a járvány adta intézkedések sorát, mert önök szétzilálták, elüldözték a közigazgatásban dolgozókat, mert nem becsülték meg őket, mert ezek az emberek nem kapnak fizetést. Az a baj, hogy nem önök isszák meg ennek a levét, hanem tízmillió magyar ember. Bízunk abban, hogy ez a járvány különben valóban le fog futni úgy, ahogy ennek le kell futnia, minél hamarabb és különösebb tragédia nélkül, és nem jönnek be azok a jóslatok, amit különben időnként riadtan hallunk sok helyről.
De az teljesen egyértelmű, hogy önök most megpróbálják elverni a társadalmon azt a port, amiért önök a felelősek, amiért Orbán Viktor a felelős, amiért Müller Cecília a felelős, amiért Kásler miniszter a felelős. Mert igenis, a magyar egy mintakövető nép, és önök egy olyan mintát nyújtottak hónapokon keresztül, amely kialakította különben ezt a szkeptikus hangulatot a járvánnyal kapcsolatosan. Most pedig ennek isszuk a levét. Uraim! Sok sikert az elkövetkezendő védekezéshez!
