ARATÓ GERGELY (DK): Miniszterelnök úr, önök nagy hangon hirdetik, hogy a nemzeti konzultáció alapján a magyar emberek nem akarják, hogy leálljon az ország. Ehhez kár volt nemzeti konzultációt rendezni. Azt az 1900 millió forintot odaadhatták volna az ápolónőknek is, jobb helye lett volna ott, mert bárki ingyen is megmondta volna önöknek, hogy nem akarja senki azt, hogy leálljon az ország; nem akarja senki azt, hogy bezárjanak az iskolák; nem akarja senki azt, hogy ne folytatódhasson a normális élet.
Csak ennek feltételei vannak. Ennek az a feltétele, hogy a kormány védekezzen; a védekezésnek pedig az a feltétele, hogy legalább azt tudják, hogy mi a helyzet, magyarán szólva, hogy teszteljenek. Tesztelés nélkül járványt kezelni olyan, minthogyha becsuknák a szemüket autóvezetés közben, hogy ne lássák, hogy milyen gyorsan jönnek szembe a fák.
Magyarországon egyre inkább terjed a járvány, de a kormány nem tesztel. Nálunk szeptember közepe óta nem nő, hanem csökken a tesztelések száma. Nagyjából Magyarországon egymillió lakosra naponta ezer teszt jut; ugyanez a szám Romániában 1280, Szlovákiában 1750, a labornak tekintett Ausztriában 1980, és még folytathatnám. (Dr. Rétvári Bence: Mégis több a halálozás…)
Önök arra hivatkoznak, hogy annyit tesztelnek, amennyit a WHO előír. A WHO azt mondja, hogy nagyjából az a helyes, ha minden öt tesztre jut egy pozitív teszt… - bocsánat, ha a tesztek 5 százaléka pozitív, tehát minden 20. teszt pozitív. (Dr. Rétvári Bence: Na! Matek…) Ehhez képest Magyarországon 100 tesztből 10-15 a pozitív, ma éppen 16 volt ez a szám. Vegyük hozzá megint csak a labornak tekintett Ausztriát, ahol harmadekkora ez a szám. Tehát körülbelül háromszor annyit kellene tesztelni, hogy reális számot kapjanak a járvány terjedéséről, és hatékonyan tudjanak védekezni.
Aki nem a tesztelést választja, az az ország leállítását választja. Hogyan gondolja, miniszterelnök úr: elkezdenek tesztelni, vagy leállítják az országot? (Taps az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból. - Egy hang a kormánypártok padsoraiból: Ó!)