NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Látjuk azt, hogy a Magyarországon márciusban beköszöntött koronavírus-járvány következtében kibontakozó gazdasági visszaesés és a nehézségek már az első hullám idején várhatóak voltak, és látszott a második negyedéves számokból is, hogy a magyar gazdaság is a korábbi jó teljesítmény ellenére milyen visszaesést szenvedett el.
Látjuk azt is, hogy ugyanakkor a magyar gazdaság helyzete egy sokkal ütőképesebb, sokkal jobb helyzetben lévő magyar gazdaság volt a járvány előtt, hiszen az 5 százalékos gazdasági növekedés volt az a szint, amit az ország gazdasága, a magyar emberek, a magyar vállalkozók, a munkavállalók tudtak hozni. Láttuk azt, hogy évről évre rekordokat döntögetett az export, az ideérkező beruházások, és azt gondolom, hogy fontos, hogy egy ilyen pillanatban érkeztünk el ehhez a válsághoz, hiszen nem mindegy, hogy egy ország gazdasága kivéreztetve, lerabolva vagy ilyen ereje teljében van egy válság idején.
Mindenesetre a magyar kormány az egészségügyi védőeszközök beszerzésével, a védekezéssel összefüggő, korlátozó, óvó intézkedések bevezetésével és a magyar gazdaság megmentésével, a munkahelyek megőrzésével kapcsolatban már az első hullám idején számtalan intézkedést hozott. Hiszen emlékezhetünk arra, hogy akkor a hitelmoratórium bevezetéséhez a veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend miatt nem volt szükség a parlament jóváhagyására, de amikor a veszélyhelyzet júniusban megszűnt - ami, ugye, önök szerint sose fog megszűnni, de ami megszűnt júniusban -, akkor el tudtuk fogadni a hitelmoratóriumot is december 31-éig.
Láttuk azt is, hogy a magyar gazdaság védelmére több mint 9000 milliárd forintot fordított és fordít három ütemben a kormány, és látjuk azt is, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések különböző formáinak köszönhetően több mint félmillió, veszélyben lévő munkahelyet sikerült megmenteni. És láttuk azt is, hogy januárban 4 millió 458 ezer ember dolgozott, az augusztus végi számok már 4 millió 500 ezer emberről beszéltek, úgyhogy azt gondolom, hogy nagyon-nagyon jó hír - mert ahogy miniszterelnök úr is elmondta, ha munka van, minden van -, hogy sikerült visszahozni a járvány előtti szintre a munkanélküliségi és a foglalkoztatási adatokat.
A baloldallal szemben egy nagyon-nagyon fontos és fő különbség a válságkezeléssel kapcsolatban, hogy mi a válság idején nem megszorításokat hajtunk végre, hanem jelentős család-, nyugdíjasvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket hozunk, és megpróbáljuk a beruházásokat ösztönözni, ezáltal munkahelyeket megvédeni és munkahelyeket teremteni.
Ennek egy fontos része, hogy a jövő év elején megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, hiszen a legtöbb magyar ember és vállalkozás számára mégis az egyik legnagyobb segítség a világon talán egyedülálló hitelmoratórium bevezetése volt márciusban, amire államtitkár úr is már utalt az expozéjában. Ez az intézkedés 2000 milliárd forint forrást hagyott ebben az évben a magyar családoknál és vállalkozásoknál.
Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy aki veszélyben érezte a munkahelyét, akinél esetleg fizetéscsökkentést hajtott végre a munkáltatója, aki elvesztette a munkahelyét, az nem volt kiszolgáltatva ilyen módon a törlesztőrészletének, a kamatoknak, a bankjának. És ez a segítség, amely nagyon-nagyon széles rétegeket érintett, azonnal, az első pillanattól kezdve tudott segíteni, hiszen a március 18-a előtt megkötött hitelekre vonatkozott ez a segítség és ez a moratórium, a babaváró és diákhiteleket is ideértve. Nagyon fontos, hogy ezt a kört is segítette ez a hitelmoratórium.
A mostani törvényjavaslattal a hitelmoratóriumot bizonyos kiemelt, vagy ha úgy tetszett, veszélyeztetett társadalmi csoportokkal kiterjesztjük jövő év, 2021. június 30-ára, egy további hat hónapos kiterjesztést vállal ez a törvényjavaslat. Én örülök, hogy eddig alapvetően támogató hozzászólások jelentek meg, és mind a négyötödös szavazás ma reggel, mind a TAB-os szavazás azt mutatja, hogy ebben konszenzus van itt az Országgyűlésben, hogy fontos, hogy meghosszabbítsuk a hitelmoratóriumot további hat hónappal.
Azt gondolom, hogy nem véletlen a kiemelt társadalmi csoportoknak a felsorolása, a kormány jól lőtte be ezeket a csoportokat, amelyek sérülékenyebb csoportok: a gyermeket nevelők, a munkanélküliek. Egyébként a gyermeket várók is - felhívnám Z. Kárpát Dániel figyelmét, hogy a gyermeket várók is - benne vannak ezekben a kiemelt társadalmi csoportokban. A nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak a korábbi gyakorlatnak megfelelően vehetik igénybe a hitelmoratóriumot 2021 első félévére. És a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások esetében majd a vállalatoknak kell kezdeményezniük a hitelmoratórium meghosszabbítását, hiszen az előbb felsorolt társadalmi csoportoknak automatikusan jár a hitelmoratórium meghosszabbítása. Ezeknek a vállalkozásoknak viszont jelezniük kell, és kezdeményezniük kell a hitelmoratórium meghosszabbítását.
Fontos lesz majd az a rendelet, amit ez a törvényjavaslat feladatként szab a kormány és a Pénzügyminisztérium számára, hogy állapítsa meg azt a pontos mutatószámot, amelynek teljesülése esetén egy adott vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásnak minősül majd. Így a hitelmoratórium meghosszabbítása ugyanazokra, a 2020. március 18-áig megkötött hitelekre vonatkozik, mint a jelenlegi, most hatályban lévő moratórium is.
Nagyon fontos, hogy az adós a továbbiakban is, 2021 első félévében is bármikor dönthet úgy, hogy él vagy nem él a moratórium lehetőségével. Nagyon fontos, hogy ha valakinek a második hullám következtében kerülne veszélybe a megélhetése, a fizetése, a munkahelye, a vállalkozása szenved olyan károkat, ami miatt eddig talán tudta fizetni a törlesztőrészletét, de ezután nem tudja, bármikor dönthet úgy az adós, hogy kéri, élni szeretne a hitelmoratórium adta lehetőségekkel.
Számítások szerint a moratóriumra eddig jogosult hitelszerződések egy jelentős része tartozásösszeg szerint is jogosult lesz a moratórium meghosszabbítására, ebben a fél évben további 450 milliárd forintot hagy a kormány az embereknél. Ezek az előzetes számítások. Egy év alatt 2000 milliárd forint volt az az összeg, amelyet a hitelmoratórium első szakasza ott hagyott a magyar családoknál és vállalkozásoknál, a második körben ez 450 milliárd forint lesz. Én azt gondolom, hogy óriási segítség ez a magyar családoknak, a nyugdíjasoknak, a közfoglalkoztatottaknak, munkanélkülieknek és a nehézségbe került, bajba jutott magyar vállalkozásoknak.
Z. Kárpát képviselőtársamnak pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy a gyermekek után járó támogatások, azok gyermekek után járnak. Ez szerintem elég egyértelmű a nevéből is. Azoknak jár, akiknek van gyermekük, illetve van olyan, például a babaváró, akik szeretnének gyermeket, azoknak is járhat, de természetesen a gyermekek után járó támogatások olyanoknak járnak, akiknek van gyermekük.
Pontosan azért vezettük be ezeket az intézkedéseket, és azért bővítjük folyamatosan a családtámogatásokat, hogy az emberek… - a kívánt gyermekek meg tudjanak születni, és egyébként azok a gyermekek, akikre ön is célzott, akikre várnak, vágynak a leendő szüleik, azok egy olyan környezetbe tudjanak megérkezni, ahol a kormány biztosít egy nagyon széles körű és magas összegű családtámogatási rendszert. Az otthonteremtéstől az adókedvezményeken át sorolhatnám ezeket a kedvezményeket, ami most nem témája a mostani törvényjavaslatnak.
Azt gondolom, hogy ez a közel 450 milliárd forint, amivel a következő fél évben is ilyen módon tudjuk segíteni a magyar családokat és a bajba jutott vállalkozásokat, ez egy nagy segítség. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy közösen, egyhangúlag fogadjuk majd el ezt a törvényjavaslatot, a KDNP-frakció mindenesetre támogatja azt. Köszönöm, elnök úr.
