ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselő asszony érintett számos, az általános vitához kapcsolódó elemet is, amiből egyre mégiscsak kénytelen vagyok kitérni, amikor azt mondja, hogy a cél a független civil szervezetek megerősítése (Dunai Mónika közbeszól.) - kormánytól független, így mondta szó szerint. Az egy igazán kiváló kormánytól független civil szervezet, ahol a kuratórium elnöke a kormány kiváló államtitkára, aki itt ül velünk szemben. Nagyon furcsa elképzeléseik vannak önöknek a függetlenségről, ezt tudom erről mondani. Úgy látom, hogy ez egy ilyen igazi újbeszél orwelli szöveg, ahol az a független, aki a kormánytól függ.
Mindenesetre önmagában ez nem ebbe a vitába való kérdés, ezt akkor kitárgyaltuk, világosan értjük, hogy önök ezekkel az intézkedésekkel is - hogy is mondjam? - az önmagától nem létrejövő vagy nem kellően erős, néha látványosan gyengélkedő szellemi hátországot szeretnék kormánypénzből létrehozni. Úgy látszik, azok az oligarchák, akik bőségesen részesednek az önök kormányzásának juttatásaiból, azok erre nem szívesen adnak, talán nem is értik, hogy mi ez, így aztán úgy gondolják, hogy a közpénzek megcsapolása mégiscsak hatékonyabb műfaj a szervezetépítésben.
(15.00)
Azonban van ennek a vitának egy mellékszála, ez viszont idetartozik: drága Orbán Balázs államtitkár úr, nem szólt magának Orbán Balázs, a kuratórium elnöke három héttel ezelőtt, hogy kéne még egypár ingatlan, hogy nem lesz elég az az egy, amivel ideterjesztették a törvényjavaslatot? Újdonságként érte a kormányt az, hogy vannak még önöknek álmai, hogy még egy ingatlant Szekszárdon, még egyet Szombathelyen, még egy tábort vagy vitorláskikötőt, vagy mi a bánatot Révfülöpön, valamit még jó lenne odaadni az alapítványnak?
Még egyszer mondom, most nem önmagában azt vitatom, bár azt is vitatom, hogy egyébként ezeknek bizonyosan ennél az alapítványnál van-e a helyük, és hogy valóban biztosan ez az alapítvány kapná-e meg ezeket az ingatlanokat, ha nem éppen egy ilyen, a kormánnyal rendkívül kebelbéli szervezetről lenne szó, hanem egyszerűen csak azt szeretném megkérdezni, hogy ennyire új volt-e, hogy kellenek még ingatlanok. Ezt nem lehetett beleírni a törvényjavaslatba, amikor benyújtották talán három vagy négy héttel ezelőtt, hanem most még a Törvényalkotási bizottságban hozzák be módosító indítványként? Hozzáteszem, de ezt már megszoktuk, házszabályellenesen, mert a Törvényalkotási bizottság eljárása nem arra való, hogy még az újabb igényeket és újabb ötleteket be lehessen építeni a törvénybe, hanem arra, hogy egyébként a vitában korábban felmerült kérdéseket lehessen megnyugtató módon tisztázni.
Szóval, azért mégiscsak azt kell mondanom, hogy van egy klasszikus vicc arról, amit nem fogok elmondani, hogy mi a pofátlanság, de maradjunk abban, hogy ez a pofátlanságnak egy kiemelten súlyos esete, amikor a saját maguknak szerzett ingatlanok listáját is csak egy egyébként minimum a Ház etikettjét súlyosan sértő módon tudják ide behozni.
Azt gondolom, ez az egész ügy nagyon kínos. Folytattunk erről a múltkor egy vitát államtitkár úrral, és én most is azt mondom, hogy nem az alapítvány intézményeinek tehetséggondozásában részt vevő gyerekek ezért a hibásak vagy akár egyetemisták, nem is az ott dolgozó és tanító, egyébként gyakran kiváló hírű és magas színvonalat nyújtó oktatók, hanem önök, az a vezetése ennek az alapítványnak, amelyik a politikai kapcsolatait kihasználva gyűjtöget mindent szépen össze magához. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokban.)
