DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Csak reagálni szeretnék, illetőleg pontosításokat szeretnék kérni a vitában elhangzottakkal összefüggésben. Először is, szeretném megerősíteni azt, amit Nacsa képviselő úr elmondott, tehát itt, azt hiszem, hogy fontosabb és nemzetépítés szempontjából magasabb jelentőségű ügyekről van szó, mint ahogy az az ellenzéki hozzászólásokban hallatszódott, a Kárpát-medencei tehetséggondozás ügyéről van szó. Egy, gyakorlatilag szocialista kormányzás időszaka alatt romlásnak indult, egyébként a magyar ipari teljesítmény és a magyar identitástudat erősítését szolgáló, tulajdonképpen önálló, általunk felújított városrészről van szó; tényleg Antall József szellemi hagyatékáról van szó, aki 1991-ben Párizsban járva és ott egy magas szintű döntéshozókkal folytatott vacsora eredményeképpen jött haza és hozták létre azt a Batthyány Lajos Alapítványt, amelyik gyakorlatilag azóta, tehát már majdnem 30 éve működik, és végzi azt a nemzetépítő tevékenységet, amit tőle megszokhattunk.
Itt, azt gondolom, akkor azt szögezzük le, ha van egy pont, ahol Arató képviselő úrral egyetértettünk, akkor azt érdemes még egyszer kiemelni: ezeknél a projektnél, az ezen projektekben részt vevő civil szerveződéseknél, az ezen projektekben részt vevő tehetséges gyerekeknél és az ezen projektekben részt vevő tudományos oktatókkal, kutatókkal összefüggésben szakmai, minőségbeli és egyéb más probléma a vita folyamán nem merült fel, sőt ellenzéki oldalról többen is több helyről, többféleképpen megerősítették, hogy amúgy ezek megfelelő szakmai műhelyek, amúgy ezek komoly emberek, amúgy ezek komoly tehetségek, amúgy ezek komoly tehetséggondozási tevékenységgel foglalkozó oktatók és kutatók. Tehát ez egy olyan kiindulási pont tud lenni, amit a mindennapi politikai csatározásokon túlmenően szerintem érdemes rögzíteni, és már önmagában alkalmassá teszi a törvényjavaslatot a pártpolitikai logikán túlmutató támogatásra.
Én egy dologra szeretnék még, amit Arató képviselő úr elmondott, reagálni: a függetlenség. Tehát a mi megítélésünk szerint egy civil szervezetnek a függetlensége egyrészt szervezeti oldalról is meg kell hogy legyen, másrészt gazdasági, pénzügyi, finanszírozási szempontból. Pont az a problémánk például Soros György tevékenységével, hogy ő azokat a civil szervezeteket, amelyek eredetileg nem erre a szándékra jöttek létre, azokat a finanszírozási pórázon keresztül, ideológiai szempontból irányítja. Demeter képviselő asszony, azt javaslom, hogy a pártjának a korábbi elnökével, Schiffer Andrással üljön le és beszélje meg, hogy egyébként a Társaság a Szabadságjogokért szerveződést, amelynek korábban ő tagja és az egyik vezető, prominens személyisége volt, miért nem támogatja most már, az elmúlt években. Pontosan ezért, mert nem volt meg ezeknek a szervezeteknek a szervezeti, infrastrukturális és finanszírozási, gazdasági függetlensége, és ezért politikai befolyás alá kerültek. (Arató Gergely: Vagy Schiffer András került politikai befolyás alá!)
Mi nem ilyen civil szervezeti rendszerben gondolkodunk, hanem mi ezeket a nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű - most ezt nem infrastrukturális, hanem szellemi értelemben mondom - projekteket valóban szeretnénk olyan jogi és gazdasági helyzetbe hozni, hogy ők ne függjenek se a mostani, se bármelyik következő kormánytól.
Amit Arató képviselő úr említett, ugye, tehetséges gyerekekről, kiváló oktatókról beszélt: ez a konstrukció pont azt teszi lehetővé, hogy ezeket a tehetséges gyerekeket és kiváló oktatókat, az ő előrejutásukat finanszírozni lehessen. Én azt hiszem, hogy ez egy teljesen más megközelítés ahhoz képest, amit a korábbi szocialista kormányok vállaltak magukra (Arató Gergely: „Nemzeti tehetség” program! Nézd meg, hogy micsoda! - Az elnök csenget.), vagy vittek mint politika. Ha például az itt az egyik szervezettel összefüggő vagyonelemet említi, például a MOL-részvényeket, na, ezekkel összefüggésben önök ezt külföldi tulajdonba játszották, és utána alig lehetett megmenteni azt a vagyonelemet az orosz befolyástól, amit aztán a magyar kormány szerzett vissza 2010 után, és mostantól kezdve a magyar olajipar teljesítménye egyrészt a tehetséges közgazdászhallgatóknak, másrészt az egyébként nem közgazdászképzésen, hanem más képzésen részt vevő tehetséges hallgatóknak ösztöndíjhoz jutását, előrejutását fogja szolgálni. Sokkal jobb ez, képviselő úr, mintha mondjuk, orosz érdeket szolgálna, és azt hiszem, hogy a magyar embereknek is az a megnyugtató, hogy mi, nem pedig önök vannak kormányon.
A Törvényalkotási bizottság eljárásával kapcsolatban, noha nem tisztem erről beszélni, de egy mondatot engedjenek meg: tudtommal a Törvényalkotási bizottságnak joga van módosító javaslatot benyújtani, ez teljesen egyértelműen házszabályszerűen történt.
(15.20)
A bizottság ülésén én ott voltam, semmilyen kritika nem hangzott el az eljárással összefüggésben, és a bizottság pedig elbírálta a módosítási szándékokat.
Demeter képviselő asszony, csak azt szeretném kérni, hogy egy picit zárkózzon föl tények tekintetében a Házhoz. Ugyanis arról a javaslatról is, amiről ön beszélt, már döntött a Ház, ez egy tévedés volt az ön állításai között. A másik: ön megnevezte az alapító személyét az egyik alapítvánnyal összefüggésben; tényszerűen nem igaz, amit állított, nem az, aki az alapítói jogokat jelen pillanatban gyakorolja. (Demeter Márta közbeszól.) És ön tényszerűen nem mondott igazat azzal összefüggésben, hogy a bizottságban mi hangzott el az állam versus magánszereplők vagyongazdálkodási tevékenységével összefüggésben.
Én csak egy kérdést szeretnék föltenni az ön felszólalásából kiindulva: ön komolyan azt szeretné és mint megválasztott országgyűlési képviselő azt javasolja, hogy kultúra, oktatás, tehetséggondozás ügyében csak az állam járjon el? Ön komolyan ezt szeretné? Komolyan azt szeretné, hogy ezt a közfeladatot csak állam által lehessen Magyarországon ellátni? Akkor azt szeretném kérni, képviselő asszony, hogy forduljon az összes alapítványi fenntartású oktatási, kulturális, tehetséggondozási intézményhez, forduljon az összes egyházi fenntartású oktatási, kulturális, tehetséggondozási intézményhez, és mondja meg azt, hogy az LMP-nek az a javaslata, hogy ezektől az intézményektől az állam vegye el a vagyont, vegye el a feladatot, mert ön szerint ezeket a tevékenységi köröket államosítani kell.
Ne vicceljen, képviselő asszony, én értem, hogy a napi politikai küzdelmekben kell bizonyos dolgokat mondani, amik jól hangzanak, de van olyan tevékenységi kör, van olyan gazdasági tevékenység, van olyan nemzetgazdasági ágazat, ahol az állami tulajdonnak van egyedül súlya, ahol az állami tulajdonnak van döntő súlya, és ahol az állami tulajdon is megjelenhet, de egyébként a magántulajdonnak is lehet szerepe, sőt a piacgazdaságnak van olyan szektora, ahol pedig nincs szükség állami tulajdonra. Ez a rendszer így néz ki, és ha ön egyébként az oktatás, a kultúra, a tehetséggondozás ügyét kizárólag állami tulajdonban működtetett szervezetekkel szeretné ellátni, akkor ez egy olyan oktatási, kulturális program, amit, azt gondolom, a magyar emberek 99,9 százaléka - ez a józan többséget jelenti - nem támogatna. (Demeter Márta közbeszól.) Egyébként pedig Z. Kárpát képviselő úr meg Demeter képviselő asszony is utaltak erre.
Az a helyzet, hogy ezek szerint nem világos a konstrukció. Ez azt jelenti, hogy van egy elkülönült vagyontömeg, és ez az elkülönült vagyontömeg az Országgyűlés által meghatározott közfeladatokat látja el. Ezekre az elkülönült vagyontömegekre, mivel ezek közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősülnek, nyilvánosság, átláthatóság és beszámolás tekintetében fokozottabb szabályok érvényesülnek. Nem azért, mert most ezeket megalkottuk, ezek a szabályok már korábban is léteztek, de ilyen szabályok tekintetében fokozottabb követelmények érvényesülnek, mint egyébként. Tehát ha önök számára ezek a szempontok fontosak - nyilvánosság, átláthatóság, beszámolási kötelezettség -, akkor bizony az a helyzet, hogy ezt a törvényjavaslatot önöknek támogatni kellene.
Én szeretném megköszönni a vitában elhangzott támogató és konstruktív, de kritikus hozzászólásokat. Azt gondolom, hogy ezek olyan nemzetstratégiai ügyek - kultúra, oktatás, tudomány támogatása -, amelyekben egyébként természetesen ezeknek lehet helye, hiszen itt parlamenti szólásszabadság van, de azt hiszem, a Ház méltóságához néha talán méltatlan az a napi politikai csatározás, ami lezajlott.
Én azt szeretném kérni minden képviselő hölgytől és úrtól, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Demeter Márta közbeszól.)
