DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor nagy vehemenciával azokat a mondatokat mondja, tisztelt képviselő úr, hogy az időseknek meg kell adni a tiszteletet, amivel teljes mértékben egyetértek, és biztonságot kell nyújtani az idős embereknek, legyen már olyan kedves, talán hogyha ’22-re kacsingat előre: ezt Gyurcsány Ferencnek, a saját politikai szövetségesének, miközben Bíró Lászlónak kampányoltak valahol, megemlítette-e; hogy, tisztelt Gyurcsány Ferenc úr, esetleg a saját miniszterelnöksége alatt nem elvenni kellett volna a nyugdíjasoktól, hanem adni? És nem el kellett volna venni egyhavi nyugdíjat, hanem növelni kellett volna a nyugdíjaknak az értékét! Esetleg nem öregecskedő feleségekről kellett volna beszélni, hanem meg kellett volna adni a tiszteletet annak, aki már régebb óta él köztünk. Neki ezeket a mondatokat elmondta?
Azt gondolja ön, hogy azok, akik már többször, amikor az IMF éppen azt az üzenetet küldte valamelyik pénzügyi központból, hogy most a nyugdíjasoktól kell, akkor egy másodperc alatt elvettek tőlük bármilyen juttatást… - ettől a kormánytól lehet bármi mást várni, hogyha valamikor esetleg, ne adj’ isten, újra kormányra kerülnek?
Ön azok mellett érvel, akik az idősek juttatásait csökkentették. Korózs Lajosnak ismerjük az idézetét, tisztelt képviselő úr, hogy majd a szomszédok meg a rokonok meg a barátok… (Korózs Lajos: Nem így hangzott el! Mindig ezt hazudod!) Az InfoRádióban mondta el, képviselő úr! Az InfoRádióban mondta el - tehát hála istennek, vissza lehet hallgatni mindenki részéről - akkor, amikor csökkentették az alapnormatívát is az idősotthonokban, meg csökkentették a kiemelt normatívát is az idősotthonokban.
Ön már többször kérdéssel fordult hozzánk, és többször számszerű választ kapott arra, hogy 2010 óta mennyivel nőtt az idősotthonokban a kapacitás. Évről évre ön ezt többször megkérdezgeti, én pedig önnek írásban ezeket a válaszokat megadom. Ne mondja itt a parlament nyilvánossága előtt, hogy erre nem kapott választ, akkor, amikor a kapacitásbővülésről számszerű tájékoztatást kapott, tisztelt képviselő úr!
Igen, úgy látszik az önök lelkiismeretének azért még vannak nyomai, mert azért önök voltak azok, akik pár évvel ezelőtt, másfél-két évvel ezelőtt itt, ebben a Házban nem szavazták meg a gyermekek otthongondozási díjának a bevezetését. Ha valakinek van restanciája a tényleg nehéz sorsú gyermekekkel, nehéz sorsú szülőkkel kapcsolatban, azok pontosan önök, akiknek egyetlen gombnyomásába került volna az, hogy ezt megtegyék. De nem tették meg! Milyen erőfeszítést igényelt volna? Mi a kormánypárti oldalról megszavaztuk az első képviselőtől az utolsóig. Önök itt voltak a teremben, és csak annyit kellett volna megtenniük, hogy odamennek a gépükhöz és megnyomják azt a gombot. De ennyit nem ért meg önöknek! Nem volt egy ember a frakcióülésen, aki felvetette volna, hogy azért van itt egy kérdés, vannak nagyon nehéz sorsú gyerekek, nem tudnak önmagukról gondoskodni, a kormány megemeli az ő juttatásaikat a többszörösére, ezt az egyet azért támogassuk már!? Nem, nem volt fontos. Csak a politikai hangulatkeltés volt az önök számára fontos.
Akinek ön kampányolt az imént, Gyurcsány Ferenc, tudja, mennyit költött ezeknek a nehéz sorsú családoknak a támogatására, ápolási díjra? Mennyi volt az ő költségvetésében? 15 milliárd forint. Mennyi van a mostani költségvetésben? 55 milliárd forint. És ön azt mondja, hogy jöjjön vissza az a miniszterelnök, aki erre 15 milliárdot költött, mert az hibás, aki 55 milliárdot költ erre? (Korózs Lajos közbeszól.)
Tisztelt Képviselő Úr! Aki a gyermekét, a legsúlyosabb állapotú gyermekét otthon gondozza - emberfeletti munka, tényleg, le a kalappal mindenki előtt, aki ezt teszi -, 3,3-szer, tehát több mint háromszor magasabb juttatásban részesül, mint 2010-ben. Aki a hozzátartozóját otthon ápolja, 91 százalékkal magasabb ellátásban részesül, mint 2010-ben, tisztelt képviselő úr! Valóban, 2010-ben pár tízezer forint volt ez a juttatás, valóban mindenki csak pironkodva beszélhetett róla. De azért mégis, ez már nem pár tízezer forint, hanem most már 123 910 forint, és a jövő évben emelni fogjuk, és a jövő utáni évben is emelni fogjuk ezt a díjat, ön is tudja, erről elfogadtunk egy jogszabályt, és ennek a fedezetét is megteremtettük.
Sőt, még az otthonteremtési támogatásokat is úgy alakítottuk, kár, hogy erre a mondatára nem figyelt az új tárca nélküli minisztériumnak, hogy azok, akik gyodot kapnak, azok a gyermek életkorától függetlenül mindig jogosultak lesznek az otthonfelújítási támogatásra, akkor is, ha a gyerek nem 10 éves, hanem 30, 35 vagy 40, nekik tovább biztosítjuk ezt a kedvezményt, tisztelt képviselő úr.
Mi vezettük be azt, hogy aki tényleg húsz évig a saját gyermekét a saját háztartásában gondozta, és ezért alacsonyabb a nyugdíja, azoknak plusz 50 ezer forint járjon, hogy ez számítson bele a szolgálati időbe, hogy nyugdíjjogosultságot, egészségbiztosítási jogosultságot szerezzenek azok, akik a gyermeküket otthon ápolják. Ezeket megtehették volna a korábbi kormányzatok is, mégsem tette meg Magyarországon egyik korábbi kormány sem, csak a Fidesz-KDNP-kormányzat, tisztelt képviselő úr.
Azzal kapcsolatban, hogy hányan dolgoznak a szociális szférában, ön is tudja, hogy például a házi segítségnyújtásban 2010-ben 5764-en dolgoztak. Most mennyien dolgoznak? (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) 19 397-en, mert 145 ezer forintról 330 ezer forintra emeltük a normatíváját ennek az ellátási módnak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
