BÖRÖCZ LÁSZLÓ,
BÖRÖCZ LÁSZLÓ,
BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt az államtitkári expozéban is hallhatták, az önök előtt fekvő javaslat két korábbi törvény módosítását tartalmazza: egyrészről az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, másrészt az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételéről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítását. Utóbbi nélkülözhetetlen a kiemelt jelentőségű klímapolitikai célok megvalósításához.
A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a hazai klímapolitikai szabályozás, valamint az új rendelkezések törvénybe iktatása megerősíti azokat a törvényi kereteket, amelyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is szolgálják.
Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, mindenki számára egyértelművé vált, hogy a magyar kormány célja a környezetünk védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. Gyakorlatilag az előttünk fekvő javaslat egy újabb lépés annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet. Nem csupán kötelezettségvállalásról van szó, hanem határozott cselekvésről is. Magyarország már eddig is jelentős, 1990-hez képest 33 százalékos kibocsátáscsökkenést ért el. Az Európai Unió tagállamai közül hazánk az elsők között volt, ahol törvényi szinten is rögzítésre került egy reális, ambiciózus, 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél 2030-ra. Ezt Magyarországon kívül nagyon kevés tagállam mondhatja el magáról.
Néhány hete az Európai Bizottság javaslatot tett az EU-s országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére. A Bizottság által javasolt 55 százalékos, illetve az Európai Parlament által javasolt 60 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátási cél azonban nem az egyes tagállamokra vonatkozik, hanem az Európai Unió egészére. Közös teherviselésre van szükség, hiszen a kitűzött cél csak akkor érhető el, ha az EU együttes erővel lép fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Üres lózungok és politikai hangzatos kijelentések helyett konkrét célok és tettek kellenek, amelyek hazai és EU-s szinten is megvalósíthatók, ebben hisz a magyar kormány. Az Unión belüli tárgyalások szintén ezt igazolják.
A számokat tekintve jelenleg Magyarország az éves egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk mindössze az átlagos EU-érték 74 százalékát jelenti (sic!), ami még a hasonló méretű országokhoz viszonyítva is alacsonynak tekinthető. Az Európai Unió összkibocsátásának hazánk mindössze az 1,5 százalékáért felelős. Ezzel Magyarország az EU tagállamai közül a középmezőnyben helyezkedik el, a fejlett országokhoz képest pedig a 20. legkisebb kibocsátó.
Magyarország a világon azon kevés országok közé tartozik, amely eddig is úgy tudta csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, hogy a gazdaság teljesítménye eközben folyamatosan nőtt. 2018-ban 5,1 százalékos GDP-növekedés mellett 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2019-ben pedig 4,5 százalékos növekedés mellett az adatok szerint 0,3 százalék volt a csökkenés.
Azért harcolunk, azon dolgozunk, hogy az uniós ambiciózus szintről olyan döntések szülessenek, amelyek az egyes tagállamok között igazságos és arányos kötelezettségvállaláson alapulnak. A legfontosabb cél az, hogy ne háruljon a magyar családokra többletteher, miközben más európai országok alulszerepelnek a klímaváltozások terén. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
