DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat korunk egyik legnagyobb kihívásával, az éghajlatváltozással kapcsolatban irányozza elő az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, röviden: az éghajlatváltozásra vonatkozó törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációra irányuló kiegészítését, módosítását.
A Ház előtt lévő javaslat egyben a két törvény szabályait átfogó dereguláció keretében egyszerűsíteni kívánja. A kormány számára kiemelt cél a klímaváltozás elleni fellépés, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, így arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy az uniós klímapolitikai szabályozásnak megfelelő jogharmonizációt is határidőben megtegye. Elsődlegesen ezt a célt szolgálja a javaslat, amely az Európai Unió üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerének soron következő, 2021-től 2030-ig tartó negyedik kereskedési időszakában alkalmazandó új uniós klímapolitikai jogi aktusoknak való megfelelést biztosítja.
Tisztelt Képviselőház! A javaslatnak célja az is, hogy az éghajlatvédelmi törvény módosításával az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyve üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésre irányuló rendszerének 2012-t követő kiüresedése miatt a jegyzőkönyv által bevezetett úgynevezett nemzetközi rugalmassági mechanizmusokkal kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül helyezze.
A kiotói jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakát 2020-ig meghosszabbítani szándékozó dohai módosítás a megkésett ratifikációk miatt csak formálisan, egyetlen napra fog hatályba lépni 2021. december 31-én. A kiotói jegyzőkönyvnek megfelelően hozott szabályokat a 2015 decemberében elfogadott párizsi megállapodás alapján nemzetközi emissziócsökkentési rendszer fogja felváltani, amely jelenleg még kidolgozás alatt áll, így a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó egyes rendelkezések megtartása nem indokolt a törvényben.
A javaslat az említett dereguláció mellett az éghajlatváltozási törvénynek egy új rendelkezéssel való kiegészítését is javasolja az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás törvényi szabályainak bővítésével. A törvénymódosítás az állam feladatává teszi az éghajlatvédelem önálló területét jelentő, de jogszabályok helyett inkább tervek, stratégiák szintjén megjelenő alkalmazkodáshoz kapcsolódó tevékenységek ellátását, valamint felsorolja az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás egymásra épülő és egymást követő szintjeit. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány a klímaváltozással szemben nemcsak szavakkal, hanem cselekvéssel is fellép.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az üvegházgáz-kereskedelmi törvény módosítását elsődlegesen az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszerének negyedik kereskedési időszaka miatt elfogadott uniós jogi aktusoknak való megfelelés okán irányozza elő. Másrészt jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz az üvegházgáz-kereskedelmi törvényben és annak végrehajtási rendeletében található szabályozási párhuzamosságok megszüntetésére, illetve a nevezett törvényben hatályon kívül helyez olyan részletszabályokat, amelyeknek törvényi szintű szabályozása nem indokolt, és amelyek az alapul szolgáló uniós klímapolitikai jogi aktusok gyakori változása miatt sűrűn módosítást igényelnek.
A javaslat uniós jogi aktusok alapján tartalmazza az alábbi módosításokat: a Svájcból érkező légi járatoknak az EU kvótakereskedelmi rendszeréből való kizárása a törvény hatályát szabályozó rendelkezések között; a térítésmentes üvegházhatásúgáz-kibocsátási egységek kiosztására irányuló kérelmek új eleme; valamint az ehhez szükséges igazgatásiszolgáltatásidíj-köteles hatósági eljárások körének bővítése, újraszabályozása.
Tartalmazza továbbá a díjak alapját érintő változó uniós jogi rendelkezésekre tekintettel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ügyfeleire, azaz a létesítményüzemeltetőkre és a légijármű-üzembentartókra vonatkozó fizetési kötelezettségek szabályozásának egyszerűsítését, ezáltal adminisztratív terheik csökkentését. A javaslat szerint az üzemeltetők és üzembentartók által fizetendő felügyeleti díj 2021-től kivezetésre kerül, fizetési kötelezettségként a már meglévő, de új alapokra helyezett számlavezetési díj marad meg.
Kiegészíti a javaslat az üvegházgáz-kereskedelmi törvényt a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített, az energetikai ágazat modernizációját szolgáló kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztására vonatkozó rendelkezéssel, valamint a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikkében található uniós modernizációs alap forrásainak hazai felhasználásáról rendelkező szabállyal is.
(18.40)
Végezetül: az Európai Unió új, úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendeletének megfelelően a javaslat bevezeti az effort sharing egységekre vonatkozó hazai szabályokat is, amellyel hazánk hozzájárul a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések eléréséhez az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívüli ágazatokban.
Az erőfeszítés-megosztási rendelet a korábbi, 2013-tól 2020-ig tartó időszakra vonatkozó erőfeszítés-megosztási határozat rendelkezéseit váltja fel, azért, hogy az EU eleget tehessen a párizsi megállapodásban tett vállalásainak. Magyarország jelenlegi tagállami célja, hogy a 2005-ös szinthez képest legalább 7 százalékos kibocsátáscsökkentést érjen el 2030-ra.
Tisztelt Képviselők! Magyarország eddig is elkötelezett volt a klímavédelem területén, ambiciózus intézkedési tervekkel, szilárd jogszabályi kerettel, a magyar kormány uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek határidőben történő teljesítésével is hozzá kíván járulni a klímavédelem terén vállalt célkitűzések eléréséhez.
Tisztelt Ház! Összefoglalva tehát: a tárgyalt törvényjavaslat azon túl, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, hozzájárul a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépéshez, amely mindannyiunk közös érdeke. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
