HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a közigazgatási eljárások elektronizálása szempontjából olyan kiemelt jelentőséggel bíró informatikai szakrendszerek és elektronikus nyilvántartások felülvizsgálata, valamint megújítása, mint a személyiadat- és lakcímkártya-nyilvántartás informatikai rendszere, a közúti közlekedési és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások informatikai rendszerei, illetve a személyazonosítást lehetővé tevő okmánynyilvántartások informatikai rendszerei. Szeretném még itt, felszólalásom elején hangsúlyozni, hogy az említett három nagy csoportba tartozó nyilvántartások megújítása nemcsak a háttérfolyamatok gyorsulását fogja eredményezni, hanem a magyar állampolgárok számára is egyértelműen érezhető változást fog eredményezni.
Tisztelt Ház! Láthatjuk, hogy a jelen javaslat számos törvényi rendelkezést igyekszik módosítani és újraszabályozni. Az államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a törvénytervezet által érintett törvények terjedelmes módosítására irányuló koncepciót, így én csupán csak a javaslat főbb pontjaira kívánok reflektálni.
A benyújtott tervezet kilátásba helyezi a személyazonosító igazolványok részleges megújítását. Ez a módosítás jogharmonizációs szempontból nélkülözhetetlen, tekintettel arra, hogy az Európai Unió valamennyi uniós polgár vonatkozásában a tagállamok által kiállított okmányok tartalmi és formai követelményeire irányadó egységes szabályozást vezet be 2021. augusztusi hatálybalépéssel. Számunkra szinte már természetes, hogy az uniós polgárságból fakadóan élhetünk a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érvényes személyazonosító igazolvánnyal egyik tagállamból a másikba szabadon utazhatunk, viszont egységes szabályozás hiányában a nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltérhet egymástól, a különböző tagállami szabályozások közötti differenciák pedig növelik a hamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát.
Engedjék meg, hogy itt kiemeljem azt, hogy a hazánkban 2016-ban bevezetett, csippel felszerelt, az EU-ban a legkorszerűbbek közé tartozó elektronikus személyazonosító igazolvány döntő mértékben megfelel a most felállított kritériumoknak, sőt Magyarországon az ujjlenyomatnak a személyazonosító igazolványon való elhelyezése már eddig is opcionális lehetőség volt, míg ezt az Unió a jövő év augusztusától nóvumként kívánja bevezetni kötelező jelleggel, a 2019/1157 EU-rendeletnek való megfelelés alapján. Szembetűnő tehát, hogy a nemzeti jogunknak ezen a területen csupán minimális módosításokat kell végrehajtania.
Szeretném kiemelni, hogy a javaslat be kívánja vezetni az úgynevezett naplórendszert, ami azt jelenti, hogy a személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának garantálása érdekében a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben fogja rögzíteni a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő összes információt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, valamennyi állampolgár üdvözli azon módosítást, amelynek az értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irat helyett a hatóság elektronikus adatkapcsolat útján tud majd hozzáférni a szükséges információkhoz. Ily módon az ügyfélnek nem lesz szükséges az eljárás során igazolnia a felelősségbiztosítás meglétét, hiszen ezt az informatikai szakrendszerek a jövőben megteszik helyette. Szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat mindemellett pontosítja a járműnyilvántartás fogalmát is.
Az elektronikus ügyintézés elterjedése és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználása szempontjából előremutató elképzelés az államtitkár úr által is hivatkozott kioszk terminálok elhelyezése, ugyanis a kioszk, amelynek eljárásjogi státuszát - nagyon helyesen - rendezi a törvényjavaslat, átmenetet képez a tradicionális, hivatalnokok közreműködésével zajló személyes ügyintézés és az elektronikus ügyintézés között. Üdvözlendő a kormány azon terve is, hogy egyre több és több kioszk jelenjen meg az ország különböző pontjain, amelyek fokozatosan egyre több ügy intézését teszik majd lehetővé.
Jól ismert tény, hogy ahhoz, hogy a döntéshozók naprakész és hiteles forrásból származó, pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, elengedhetetlennek bizonyul a Központi Statisztikai Hivatal alapos és körültekintő munkája. Éppen ezért lehetővé kell tenni a KSH számára, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudja felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal. E cél elérését szolgálja a javaslat azon rendelkezése, miszerint a KSH a jövőben megkapja a polgárok nyilvántartott egyes elérhetőségi adatait azon okból kifolyólag, hogy se postán, se személyes felkereséssel, se pedig a kérdezőbiztossal ne zavarják őket olyan esetekben, amikor a személyes felkeresés útján történő adatgyűjtés egyszerűen lehetetlenné válik. Ha példaként vesszük a koronavírus-járványt, ez is azt támasztja alá, hogy egy ilyen szituációban az elektronikus elérhetőségeken történő kapcsolatfelvétel jelentősen gördülékenyebb, ez esetben a kulcsszó tehát a hatékonyság és a hatékonyság növelésével párhuzamosan a minőség javulása.
Pontosításra szorul többek között az egészségügyi személyes adatok kezeléséről és védelméről, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló törvény is, mégpedig a népmozgalmi adatok KSH általi feldolgozását, illetve továbbítását követő törlésre vonatkozó rendelkezések tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat normaszövegében olvashatjuk, hogy a magyar kormány kiépített egy olyan elektronikus környezetet, amely biztosítja a polgárok és a vállalkozások számára az állammal történő elektronikus kapcsolattartást. Megjegyzendő, hogy napjainkban a digitalizáció előrehaladásával a biztonságos kapcsolattartás érdekében a piaci szereplők jogosan tartanak igényt olyan technológiai megoldásokra, amelyek garantálják az elektronikus térben a polgárok és a vállalkozások azonosítását, biztosítják azok nyilatkozatának hitelességét, valamint az azonosításon túlmenően a hiteles személyes adatok átadását is. Ebből kifolyólag nyilvánvalóan általános bűnmegelőzési érdek az is, hogy a pénzügyi szolgáltatókkal szerződő felek hiteles módon azonosítva legyenek. Tudjuk jól, hogy valamennyi állam közös érdeke a pénzügyi szektor biztonságának szilárd garantálása.
Két dologról szeretnék még ezen vita során elöljáróban beszélni. Az egyik, hogy ezen tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a jellemzően ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek a szolgáltató rendszerébe közvetlenül bejelentkezhessenek, adataik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény normáinak megfelelően elektronikusan ellenőrizve legyenek, ami által csökkennek a személyes megjelenéssel járó mind lakossági, mind pedig szolgáltatói terhek. Röviden: a kötelező ügyfél-átvilágítás mostantól kezdve tehát elektronikus eszközökön keresztül is megtörténhet.
A másik dolog pedig, hogy az elmúlt esztendőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elvégezte a külföldi befektetések biztonsági célú ellenőrzéséről szóló hazai jogszabályok revízióját. Az átfogó vizsgálat eredményeként a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő döntési jogosultsággal felruházott állami és hatósági szerveket megillető mérlegelési jogkörök szűkítésre kerültek. Ekképpen nyereségként könyvelhető el a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele.
Felszólalásom végén csupán egy rövid kitérőben utalnék én is arra, hogy miután az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést a szabálysértési törvény normáinak az Alaptörvény jogorvoslathoz való elvárásaival történő összehangolására, a benyújtott javaslat eleget tesz ennek a követelménynek is.
(15.10)
Tisztelt Ház! Nem áll szándékomban tovább szaporítani a szót. Az előterjesztő beszédében elhangzottak és az általam elmondottak alapján leszögezhetjük, hogy a benyújtott javaslat jelentős könnyítéseket irányoz elő az állampolgárok adminisztratív ügyeinek intézését érintően. Emellett aláhúzandó az is, hogy a közigazgatási szervek közötti együttműködés is hatékonyabbá válhat a tervezet elfogadásával.
A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot, s kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegyenek így. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
