KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kulcsfontosságú informatikai szakrendszerek és elektronikus nyilvántartások felülvizsgálatát és megújítását célozza. A változásoknak köszönhetően a háttérfolyamatok gyorsabbak lesznek és a magyar állampolgárok életét megkönnyítik, több esetben megszünteti a személyes ügyintézést. Különösen fontos ez a mostani járványhelyzet idején, ezért minél több ügy intézését biztonságossá kell tenni.
A törvényjavaslat 24 törvény módosítását tartalmazza. Egyes törvények esetén technikai jellegű változtatásokról van szó, mások, ahogy említettem, egyszerűsítik és gyakorlatiasabbá, valamint közérthetővé teszik a hatályos szabályozást.
A nemzetiadatvagyon-nyilvántartások szakrendszerének továbbfejlesztése, megújítása projekthez, a NAVASZ-projekthez kapcsolódóan szükséges a hatályos jogszabályok meghatározott szempontok szerinti felülvizsgálata.
Fontos kiemelni a személyazonosító igazolványok részleges megújítását. Az Európai Unió az uniós polgárok személyazonosító igazolványai vonatkozásában 2021 augusztusában hatályba lépő egységes szabályozást vezetett be. Az egységes uniós szabályozásra azért van szükség, mert az uniós polgárság az Unió valamennyi polgárát, így a magyar állampolgárokat is felruházza a szabad mozgás jogával, szabályozás hiányában azonban a tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltérne, ezen eltérések pedig növelnék a meghamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországon 2016-ban bevezetett, csippel felszerelt elektronikus személyazonosító igazolvány az Unióban a legkorszerűbbek közé tartozik. Tekintettel arra, hogy Magyarország részben eleget tett már az uniós előírásoknak, így minimális intézkedésekre van szükség, ugyanis a személyazonosító igazolványon lévő csipnek tartalmaznia kell a birtokosa arcképén kívül az ujjnyomatát is. Magyarországon az ujjnyomat személyazonosító igazolványon való elhelyezése mind ez idáig opcionális volt, azonban 2021. augusztus 2-ától az kötelező lesz. Ez alól csak a 6 év alatti gyermekek mentesülnek. Azon állampolgároknak, akik ideiglenesen fizikailag képtelenek ujjnyomat adására, egyéves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni.
Itt szeretném megjegyezni, hogy megszűnik a határozatlan időre kiadott személyazonosító igazolványok intézménye, az uniós szabályozás szerint ezeket az okmányokat hatéves érvényességi idővel kell kiadni. Ez alól kivételt képeznek a 70. életévüket betöltött személyek, akik kérhetik az okmány tízéves érvényességi idővel való kiállítását.
A lakcímbejelentés iránti kérelem kapcsán fontos kiemelni, hogy az tartalmazni fogja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány adatait, valamint a cselekvőképesség tényét. Erre azért van kiemelten szükség, hogy a polgári eljárási képesség egyértelműen megállapítható legyen. Az egyes eljárások jogszerűsége ezáltal kétséget kizáróan biztosíthatóvá válik.
Tisztelt Országgyűlés! A vezetőiengedély- és a járműnyilvántartás szakrendszere is teljes körű informatikai megújításon esik át, ennek során közvetlen informatikai adatkapcsolatot tervezünk kialakítani az említett nyilvántartások és más állami nyilvántartások informatikai szakrendszerei között. Ennek célja a nyilvántartott adatok közhitelességének és pontosságának javítása, valamint az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentése. Ezzel számos közlekedési igazgatási ügy elektronikus úton történő indítására nyílik lehetőség, a hatósági ügyintézés is számos területen egyszerűbbé válik.
Kialakításra kerül a származás-ellenőrzési nyilvántartás, amely tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott, használt járművek főbb adatait. Egy gépjármű magyarországi forgalomba helyezése a járműnyilvántartásba vétellel valósul meg. Az ezt megelőző adatok kezelése fogalmilag kizárt, ezért szükséges ennek a nyilvántartásnak a külön résznyilvántartásként való nevesítése.
A törvényjavaslat értelmében a járműtulajdonosok a továbbiakban nem lesznek kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolására, mivel a járműnyilvántartás szakrendszere automatikus adatkapcsolat útján hozzá fog férni a szükséges információkhoz.
Az elektronikus ügyintézés elterjedését és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználását segítik az ügyintézési terminálok, az úgynevezett kioszkok kialakítása. Ennek célja, hogy a személyesen megjelent állampolgár az ügyintéző helyett a kioszk segítségével gyorsan és egyszerűen intézhesse az ügyeit. Egyfajta átmenetet képez ezzel az elektronikus ügyintézés és a személyes ügyintézés között. A kormány tervei alapján országszerte több és több helyen jelennek meg majd a kioszkok, és egyre több ügy intézését teszik lehetővé a hivatalnokok közvetlen közreműködése nélkül.
Ezenfelül fontos a lakossági adatfelvételek során a leghatékonyabb módon való kapcsolatfelvétel az adatszolgáltatókkal, vagyis a magyar állampolgárokkal. Ennek bevezetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött adatok alapján tudjanak tájékozódni. Ehhez új lehetőséget teremtett a természetes személyek elektronikus elérhetőségen keresztül történő megkeresése a Központi Statisztikai Hivatal által. Ennek megteremtése kiemelten fontos a járványhelyzetekhez hasonló esetekben, hiszen az adatfelvételre személyes kapcsolatfelvétel nélkül kerülhet sor. Ez a megoldás a hatékonyság mellett egyben fontos kockázatkezelési eszköz is.
A törvényjavaslat a szabálysértési törvény módosításával eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatának, amelyben felszólította a tisztelt Országgyűlést a szabálysértési törvény 172. §-ának, 121. és 122. §-ainak a jogorvoslathoz való alkotmányos joggal való összehangolására. Ennek megfelelően a törvényjavaslat biztosítja a tárgyaláson kihirdetett határozatok három munkanapon belül való írásba foglalását, biztosítja az írásba foglalt határozatok megismerését, továbbá biztosítja a határozat alapján benyújtott fellebbezés kiegészítését vagy módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében kiépített egy olyan digitális környezetet, amely biztosítja az állami szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartását, egyúttal kiépítette a polgárok és a vállalkozások számára az állammal történő elektronikus kommunikációt.
A fenti kapcsolatok megteremtése közfeladat, a vállalkozások egymás közötti, valamint a polgárokkal való kapcsolatok megteremtése pedig elsősorban piaci feladat. A digitalizáció előrehaladása során a nagyobb sebességű, de biztonságosabb kapcsolattartás érdekében a piaci szereplők olyan technológiai megoldást keresnek, amelyik garantálja a polgárok és a vállalkozások azonosítását, biztosítja azok nyilatkozatának hitelességét, valamint biztosítja a hiteles személyes adatok átadását. A fenti elvárások hasonlítanak a kormányzati elektronikus ügyintézés szférájához. A pénzügyi szektor esetében az állami érdek az, hogy a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően az ügyfél azonosítása hiteles, állam által garantált legyen a digitális szférában is.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében az ügyfél átvilágítása jelenleg megtörténhet személyesen, valamint elektronikus hírközlő eszközök útján is.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az elektronikus azonosítási szolgáltatással, jellemzően ügyfélkapuval rendelkező ügyfél a szolgáltató rendszerébe közvetlenül bejelentkezhessen. Így az adatai elektronikusan ellenőrizhetők lesznek, ezzel csökkentve a személyes megjelenéssel járó terheket.
A törvényjavaslat meghatározza a naplórendszerrel kapcsolatos adatkezelés szabályait is. A Belügyminisztérium adatkezelésében lévő közhiteles központi nyilvántartásokban megvalósuló adatkezelések az általános adatvédelmi rendelet tárgyi hatálya alá tartoznak. Maga az általános adatvédelmi rendelet nem rendelkezik az adatkezelési műveletek naplózási kötelezettségéről, azonban olyan előírásokat tartalmaz, amelyek ezt szükségessé teszik. Ezzel szemben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tartalmazza az elektronikus naplóra vonatkozó horizontális szabályokat. Az ágazati nyilvántartási törvények jelenleg is tartalmaznak rendelkezéseket az adattovábbítási nyilvántartással kapcsolatban, azonban a naplózásra vonatkozóan nem rendelkeznek. Ezért az ágazati nyilvántartási törvényekben a naplózás kapcsán szükséges meghatározni az adatkezelés célját és feltételeit, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát, az adatkezelő személyét, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, a tárolás, adattárolás időtartamát, valamint a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket.
(15.00)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelném továbbá, hogy az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2020. október 11-ével esedékessé váló kötelező alkalmazása elengedhetetlenné teszi a törvény és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet jogharmonizációs célú módosítását.
Az uniós rendelettől függetlenül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a tavalyi év folyamán elvégezte a külföldi befektetések biztonsági célú ellenőrzéséről szóló magyarországi jogszabály gyakorlati érvényesülésének vizsgálatát. A jelenlegi szabálymódosítások a vizsgálat megállapításaiból fakadnak. A felülvizsgálat egyik elsődleges jogpolitikai céljául szolgált a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő döntési jogosultsággal felruházott állami és hatósági szervek mérlegelési jogkörének szűkítése, ezáltal a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása megkönnyíti az állampolgárok életét, fokozza a személyes adatok biztonságát, valamint járványhelyzetben hatásos eszköz a személyes ügykezelés elkerüléséhez, tehát az ügyintézés nem állna meg, sőt egyszerűbbé, hatékonyabbá, az állampolgárok számára kedvezőbbé válna.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem tisztelettel önöket, hogy a jelen törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
