DR. HAJAS BARNABÁS
DR. HAJAS BARNABÁS
DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, a Pp. 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a több mint hatvan évig hatályban volt, polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, ahogy szoktuk nevezni, az ’52-es Pp.-t.
A Pp. számos újítást vezetett be annak érdekében, hogy kiküszöbölje az ’52-es Pp. alkalmazása során felmerült problémákat, s megteremtse a perjogi szabályozás koherenciáját. Ennek érdekében a Pp. bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott perszerkezetet, igazodva ezzel az Európában érvényesülő perjogi megoldásokhoz, továbbá a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új szabályokat vezetett be.
A korábbi szabályozás több mint hatvan év után megújult, az azt felváltó kódex esetében természetes módon jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó jogértelmezési, jogalkalmazási nehézségek. Egyfelől azért, mert a jogalkalmazóknak, azaz a bíróságoknak, jogi képviselőknek jártasságot kell szerezniük az új szabályok alkalmazása terén, másfelől pedig azért, mert egy új perjogi modell hatékonyabb működési módjának kialakulásához megfelelő időre van szükség.
A Pp.-vel kapcsolatos kezdeti jogalkalmazási problémák döntő többsége mára megfelelő jogértelmezéssel, megnyugtatóan rendeződött, de még mindig tapasztalhatók - ugyan folyamatosan csökkenő mértékben - olyan jogalkalmazási kérdések, amelyek indokolttá teszik a perjogi szabályozás finomhangolását.
A Tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat ezeket a szükséges finomításokat kívánja elvégezni, a törvény több mint kétéves hatályosulási tapasztalataira támaszkodva. A módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, mind az első-, mind a másodfokú eljárásokban észszerűsítse és rugalmasabbá tegye az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára további jogérvényesítést könnyítő szabályokat vezessen be. Mindezt úgy kívánja elérni a javaslat, hogy emellett biztosíthatók maradjanak a Pp. által bevezetett koncentrált per feltételei, fennmaradjanak az osztott perszerkezet előnyei.
A javaslat módosításainak másik fontos iránya a családjogi perekben a kiskorú gyermek érdekeit fokozottan védő szabályok bevezetése. Ezt egyfelől a bíróság számára adott erősebb pervezetési jogosítványok biztosítják, másfelől a bíróság perjogi eszköztárának kibővítése, a hivatalbóliság erősítése a gyermek érdekében.
A javaslat módosításainak harmadik, külön kiemelést érdemlő iránya a családjogi perek, köztük a házassági bontóperek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek gyorsítását célzó szabályok bevezetése. A javaslattal kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy annak valamennyi eleme a jogalkalmazó szervek visszajelzésein, javaslatain alapul.
Annak érdekében ugyanis, hogy a Pp. hatályosulási tapasztalatainak összegyűjtése a lehető legközvetlenebb módon valósuljon meg, 2019 őszén megkezdte működését az Igazságügyi Minisztériumban a Pp. hatályosulását elemző húsztagú munkacsoport.
(15.00)
A munkacsoportban a Pp.-t alkalmazó valamennyi jogász hivatásrend, a bíróságok, az ügyvédek, a jogtanácsosok, a közjegyzők, az ügyészek és a végrehajtók delegált képviselői vettek részt.
A munkacsoport feladata az volt, hogy közvetlenül becsatornázza a törvényt előkészítő minisztériumhoz a törvény hatályosulásának tapasztalatait, és meghatározza azokat a beavatkozási pontokat, ahol az egyes hivatásrendek, az általuk tapasztaltak alapján szükségesnek tartják a Pp. meghatározott rendelkezéseinek módosítását.
A bizottság tagjai konkrét kodifikációs javaslatokat tettek, amelyek döntő többségét a tárgyalt javaslat tartalmazza.
A javaslatban megfogalmazott módosításokhoz a hivatásrendek képviselői által tett javaslatokon kívül alapul szolgáltak a Kúria új Pp. kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalásai, a civilisztikai kollégiumvezetők országos tanácskozásának Pp.-t érintő ajánlásai, továbbá a Kúriának a keresetlevél visszautasítását vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapításai, javaslatai.
A javaslatot a szakmai egyeztetés keretében véleményezte az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.
A javaslatot a szakmai egyeztetésbe bevont valamennyi hivatásrend határozottan támogatja, azt időszerűnek tartja és annak tartalmával egyetért.
Tisztelt Országgyűlés! Most engedjék meg, hogy részletesebben is kitérjek arra, hogy a javaslat milyen módosításokat tartalmaz. Nézzük először a javaslat perindítást könnyítő módosításait! A javaslat a jogalkalmazó szervek, a jogkereső állampolgárok és szervezetek visszajelzéseire tekintettel jelentősen egyszerűsíti a pert megindító keresetlevél tartalmát és ezzel párhuzamosan az alperes által előterjesztett ellenkérelem tartalmát is.
A két alapiratból kiiktatásra kerülnek azok a tartalmi elemek, amelyek értelmezésével kapcsolatban széttartó joggyakorlat alakult ki, továbbá azok az elemek, amelyek a felek számára felesleges adminisztrációs teherként jelentkeznek.
A javaslat a joggyakorlat visszajelzései alapján egyszerűsíti a keresethalmazatokra vonatkozó szabályozást, és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét.
A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a javaslat a jogi képviselővel eljáró felek esetében is kötelezővé teszi a hiánypótlásra történő felhívás kiadását a keresetlevél tartalmi vagy alaki hiányossága esetén. Megjegyzem, hogy egyébként erre az ’52-es, a régi Pp. már 2000 óta nem adott lehetőséget.
A javaslat a hiánypótlás előírásával a perindítás sikerességét, a keresetlevél mielőbbi befogadhatóságát, a jogvita koncentrált előkészítését kívánja előmozdítani, továbbá ezzel is csökkenteni kívánja a keresetlevél- visszautasítások számát.
A hiánypótlásra történő felhívás megteremtésének szükségességét a Kúria keresetlevél visszautasítását vizsgáló, korábban már említett joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások is egyértelműen alátámasztják.
A javaslat a hiánypótlás eredményes teljesítése érdekében előírja, hogy a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésében a keresetlevél valamennyi hiányosságát teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha pedig a bíróság újabb hiányosságot talál a keresetlevélben, akkor azt már a perfelvételi szak során kell pótolni, de emiatt sem újabb hiánypótlásra, sem visszautasításra nem kerülhet sor.
A javaslat a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében tovább egyszerűsíti a keresetlevél és az ellenkérelem, továbbá a fellebbezés tartalmát. Ezenfelül a javaslat szerint a jogi képviselő nélkül eljáró felek a beadványaikat nem kötelesek az erre rendszeresített peres eljárási nyomtatványon előterjeszteni. Ehhez a javaslatnak a keresetlevél és az ellenkérelem tartalmát egyszerűsítő rendelkezései megfelelő alapot teremtenek.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a pereseljárási nyomtatványok továbbra is a felek rendelkezésére állnak, így azok használata már csak nem kötelező a felek számára.
A jogi képviselő nélkül eljáró fél hiányos keresetlevelével kapcsolatos bírósági hiánypótlás módjának meghatározásánál a javaslat a fél jogban való járatlanságát, jogi ismereteinek hiányát feltételezi, így lehetővé teszi, hogy a bíróság hiánypótlásra történő felhívás helyett elrendelje a fél személyes meghallgatását, amennyiben a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja. A javaslat ezzel erősíti a félnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat perfelvételi és érdemi tárgyalási szakot érintő módosításai körében a javaslat a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel észszerűsíti a kereset- és ellenkérelem-változtatást azzal, hogy a fél tényállításainak megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak. Ezzel jelentősen csökkenti a felek és a bírósági adminisztráció terheit is.
A javaslat kibővíti az alperesi ellenkövetelések, így a viszontkereset és a beszámítás előterjesztésének határidejét: azt az alperes - meghatározott feltételek fennállása esetén - az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn túl is előterjesztheti, például a felperes keresetváltoztatására tekintettel.
A javaslat könnyíti a keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás előadására vonatkozó szabályokat: a perfelvételi szakban ezeket a felek bírói felhívás nélkül is megtehetik előkészítő iratban, és azzal összefüggő perfelvételi nyilatkozatot is tehetnek.
A javaslat ösztönzi a perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő perelőkészítést, amellyel jelentősen gyorsíthatók a perek.
Lehetővé teszi több, különböző fajtájú perfelvételi irat - például alperesi ellenkérelem és a viszontkereset - egy beadványban történő előterjesztését, mert a jogalkalmazói tapasztalatok alapján felesleges adminisztrációs terheket ró a felekre az, hogy ezeket külön-külön kell előterjeszteniük.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a következőkben kiemeljem a javaslatnak a családjogi perek gyors és rugalmas elbírálását célzó szabályait, valamint a személyi állapottal kapcsolatos perek szabályainak főbb változásait.
A családjogi perekben, így különösen a házassági és szülői felügyelettel kapcsolatos perekben az általános permodellhez képest jelentős eltérés, hogy ezekben a feleknek a per folyamán is folyamatosan változnak, változhatnak az életviszonyai. Erre tekintettel a joggyakorlat visszajelzései alapján a Pp. által bevezetett osztott perszerkezetből következő kötöttségek további lazítása szükséges, így például a kereset- és ellenkérelem-változtatás szabályainak további egyszerűsítése.
A családjogi perekben a 2019. évi LXVI. törvény már bevezetett több eltérő szabályt, de ezek bővítése indokolt a javaslatban foglaltak szerint.
A javaslat a családjogi perekben bevezet egy, kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a kereset alperessel történő közlésével egyidejűleg - be nem várva az ellenkérelem beérkezését - kitűzze a perfelvételi tárgyalás határnapját. A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanis a személyi állapotot érintő perekben az alperesek gyakran nem terjesztik elő határidőben az ellenkérelmüket, és ezekben a perekben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. Így a javaslat szerinti módosítások azt szolgálják, hogy a perek jelentősen gyorsuljanak.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmét szóban is előterjeszthesse a perfelvételi tárgyaláson, ami érdemi segítséget jelenthet a laikus fél számára.
A javaslat a személyi állapotot érintő perekben kizárja a magánszakértői bizonyítás lehetőségét. A házassági és szülői felügyelettel kapcsolatos perekben mindenekelőtt a kiskorú gyermek kímélete érdekében van erre szükség, mert így elkerülhető a gyermek többszöri meghallgatása. A származási perekben a szakértői bizonyítás sajátossága, továbbá a valamennyi státuszperben a bíróság rendelkezésére álló hivatalbóli bizonyítás lehetősége miatt is indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása.
A javaslat a gondnoksági perek szabályainak módosításával azt célozza, hogy a gondnokság alá helyezendő vagy a már gondnokság alá helyezett személlyel szemben, akik gyakran mentálisan sérült, fogyatékossággal élő emberek, minimalizálható legyen és így csak a legszükségesebb esetekre legyen korlátozva a tárgyaláson vagy a szakértői vizsgálaton való megjelenést biztosító kényszerintézkedés, az elővezetés elrendelésének lehetősége.
A javaslat abból indul ki, hogy ha az alperes számára már kirendeltek ideiglenes gondnokot vagy már rendelkezik gondnokkal, akkor a gondnok már várhatóan biztosítani tudja, hogy a gondnokság alá helyezendő személy megjelenjen a tárgyaláson vagy szakértői vizsgálaton, ami szükségtelenné teszi az elővezetését. Az elővezetés a javaslat szerint csak kivételesen és csak akkor rendelhető el, ha a gondnokság alá helyezendő személy meghallgatása vagy szakértői vizsgálata másképp, például helyszíni tárgyalással vagy vizsgálattal nem oldható meg.
A javaslat annak a lehetőségét is megszünteti, hogy a gondnoksági perekben a bíróság elrendelhesse szakértői vizsgálat céljából a gondnokság alá helyezendő személy fekvőbeteg-gyógyintézetben való legfeljebb 30 napra történő elhelyezését. A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság ezt a lehetőséget többször is kifogásolta már jelentéseiben, mert az az érintett beleegyezése nélküli szabadságelvonásnak minősül.
(15.10)
A javaslat szerinti módosítás így a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szabályainak érvényesülését is biztosítja.
Tisztelt Ház! A kiskorú gyermek családi jogállásának rendezése, illetve mielőbbi, családban való nevelkedésének biztosítása érdekében a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási eljárások szabályait. A javaslat kiegészíti a származási perek szabályait azzal a rendelkezéssel, amely szerint az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránti perben a bíróság soron kívül jár el, ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a per folyamatban léte alatt a gyermek örökbefogadása iránt vagy örökbe fogadhatóvá nyilvánítása iránt eljárás van folyamatban. A soronkívüliség indoka ilyenkor az, hogy a gyermek sorsának örökbefogadással történő rendezését megelőzően tisztázni kell a szülőség kérdését.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy végezetül kiemeljem a javaslatnak a kiskorú gyermekek érdekeinek hatékonyabb védelmét célzó módosításait! A Pp. hatályos szabályai alapján is erős jogosítványa van a bíróságnak arra, hogy a kiskorú gyermekek érdekében hivatalból rendeljen el bizonyítást, vagy a perben hivatalból hozzon ideiglenes intézkedést. A gyakorlatban azonban erre ritkán kerül sor. A javaslat erre tekintettel kiszélesíti a hivatalbóli bizonyítás esetköreit, és az egyes családjogi perekben példálózóan nevesíti azokat a helyzeteket, amikor indokolttá válhat, hogy a bíróság éljen a hivatalbóliság eszközével, elsősorban a kiskorú gyermek érdekében. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, a bíróság kötelezhesse a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket pszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre.
A javaslat a gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítése érdekében a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban a Pp.-ben is előírja a jelzési kötelezettséget a bíróság számára a gyermek veszélyeztetettségének, bántalmazásának vagy elhanyagolásának észlelése esetén.
A javaslat törvényi szinten nevesíti a személyi állapotot érintő perek között a kapcsolattartási pereket, amelyeket - a szoros kapcsolódás miatt - a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel közös fejezetben helyez el.
A javaslat a családjogi perekben tovább bővíti azon esetek körét, amikor a bíróság ítéletében erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határozhat - a kiskorú gyermek érdekében - például a gyermekkel való kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése vagy a kiskorú gyermek tartása felől. Ilyen felhatalmazást korábban a törvény csak a házassági perekben adott, a javaslat ezt kiterjeszti valamennyi családjogi perre.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy zárszóként Széchenyi István szavait idézzem, aki azt mondta: „Nem elég mai időkben törvényeket írni; de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.” Biztos vagyok abban, hogy az önök előtt fekvő javaslat, amelynek valamennyi eleme a jogalkalmazói visszajelzéseket vette alapul, alkalmas e cél, vagyis a szimpátia gerjesztésének megvalósítására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
