VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Alelnök Úr! 2013-ban a fideszes kormánytöbbség elfogadott egy jegybanktörvényt, amely merőben szokatlan rendelkezést tartalmaz. Egészen addig az volt a szabály, hogy a jegybank veszteségeit a költségvetés finanszírozza, nyereségét pedig a költségvetésbe fizeti be. Az önök új szellemű törvénye értelmében viszont a Nemzeti Bank veszteségét továbbra is állja az állam, a nyereséggel viszont a jegybank rendelkezik. Azt hiszem, sokáig kellene keresgélni, amíg találnánk olyan vállalkozást, ahol a tulajdonosok a veszteséget bármilyen mértékig finanszírozzák, ámde a nyereséget a menedzsment arra költi, amire akarja.
Idén önök úgy döntöttek, hogy a tavalyi év nyereségét csaknem teljes egészében befizetik a költségvetésbe. A mostani gazdasági válság speciális jegybanki nyereségének oroszlánrésze, 229 milliárd forint az árfolyameredményből, amellyel egyébként a magyar forint gyengült, bekerül az állami költségvetésbe. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyébként ez az összeg volt az, amely a jegybank nyereségét növelte. Erről leginkább, hogy ez milyen hatással van, a devizahitel-károsultak, illetve az önök kezelésének károsultjai tudnak beszámolni.
A 2019. év folyamán az árfolyam 2,6 százalékkal romlott, amit az árak emelkedésében az ország polgárai fizettek meg. A gazdasági válság miatt a forint gyengülése tehát a lakosságnak többletkiadást jelentett, ami a költségvetésbe befolyt, de egyfajta burkolt adóként az önök számára jelentkező hozam pedig maga azt jelenti, hogy számukra ez megszorítás. Idén az euró árfolyama 330 forintról 364 forintra emelkedett, a valamivel több mint 10 százalékos gyengülés és a trend az év hátralévő részében várhatóan nem változik.
Kérdezem ezért önt, mi a szándékuk az idén várható 1000 milliárd forintos nyereséggel? Befizetik-e a költségvetésbe? A közpénzjellegét eltüntetve a fideszes alapítványok lesznek, amelyek ennek gazdáivá válnak? Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)
