GION GÁBOR
GION GÁBOR
GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A most tárgyalt törvényjavaslat európai uniós irányelvek átültetésének megvalósításával a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére és a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának elősegítésére fókuszál. A tőkepiaci, biztosítási és banki területre vonatkozó szabályozás finomhangolása révén az érintett intézmények erősödése várható. Ebből következik, hogy a törvényjavaslat jelentős részét bonyolultabb technikai jellegű paragrafusok alkotják, melyek csupán közvetetten gyakorolnak hatást pénzügyeink intézésének minőségére, de a módosítások között szerepelnek olyan javaslatok is, amelyek nyilvánvalóan közvetlenül is érintik az emberek mindennapi pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos ügyintézéseit.
A hitelintézeti törvény módosításai közül három területet emelnék ki: az összevont alapú felügyelést, a felügyelet által a hitelintézetek számára előírható többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, valamint a javadalmazási politikára vonatkozó szabályozást.
Az összevont alapú felügyelésre vonatkozó szabályrendszer lényege, hogy az egy vagy több bankot, valamint más, adott esetben egyedileg nem is felügyelt vállalkozást is tartalmazó bankcsoport kockázataira egy egységként kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a bankcsoport bármelyik vállalkozásánál felmerült probléma kihathat a csoport egészére, így adott esetben a csoportban lévő bankra. A jelenlegi szabályozás nem megfelelően kezeli azt a helyzetet, ha a csoport irányító tulajdonosa nem egy hitelintézet, hanem külön, egyedileg nem felügyelt, és így felügyeleti intézkedés hatálya alá sem vonható, például holdingtársaság. A módosítás ezért külön jóváhagyási eljáráshoz köti azt az esetet, ha a bankcsoport irányítója, így az összevont alapú felügyelésért is felelős tagja egy holdingtársaság.
A hitelintézetekre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok három pilléren alapulnak: a hitelintézetek által vállalt kockázatokra előírt minimális szabályozói tőkekövetelményen, ezen minimális szabályozói tőkekövetelményeknek a bankok általi belső értékelésén és annak felügyeleti felülvizsgálatán, végezetül a tőkekövetelmények teljesítésének banki nyilvánosságra hozatalán.
A minimális szabályozói tőkekövetelmény bankok általi belső értékelése, valamint annak felügyeleti felülvizsgálata alapján a felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő az olyan kockázatokra, amelyeket a szabályozás önmagában nem kezel. A többlettőke-követelmény ugyanakkor jelentősen befolyásolja a bank működését, ezért a módosuló rendelkezések a jelenleginél egyértelműbben határozzák meg a felügyelet mozgásterét.
A bankok javadalmazási politikára vonatkozó szabályozása azt célozza, hogy elkerülhető legyen a túlzott kockázatvállalás, ezért mindazon munkavállalók esetében, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására, a teljesítményjavadalmazást halasztottan kell kifizetni, valamint legalább 50 százalékát - a hitelintézet jogi formájától függően - részvényekben, tulajdonosi részesedésekben, illetve olyan eszközökben kell kifizetni, amelyek tükrözik a bank részvényeinek értékét.
Tisztelt Országgyűlés! A befektetési vállalkozásokat érintő módosítások e vállalkozások további megbízható és körültekintő működésére és felügyeletére vonatkoznak. A szabályozási változásokat az alkalmazandó uniós joggal való harmonizáció megteremtése indokolja. Ennek értelmében a bankokra és befektetési vállalkozásokra eddig alkalmazott egységes prudenciális keret a jövőben különválik, és a befektetési vállalkozásokra az eddig alkalmazott banki szabályok helyett az e vállalkozások sajátosságaihoz jobban igazodó előírásokat kell alkalmazni.
A követelmények célja továbbra is az, hogy a befektetési vállalkozások üzleti tevékenységét szabályosan irányítsák, biztonságosan működtessék, a kockázatokat hatékonyan kezeljék, az ügyfeleik érdekében szakszerűen, megbízhatóan járjanak el. Az új keretrendszerben azonban e vállalkozások működtetése során méretükhöz, a végzett tevékenységükhöz igazodóan differenciáltabb, rugalmasabb megközelítés alkalmazható. Ugyanakkor a legnagyobb, rendszerszinten jelentős, bankszerű szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokra továbbra is a banki szabályok alkalmazandóak, mivel ezek a nagy, gyakran befektetési banknak is nevezett intézmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásának kockázata is a valódi bankokéhoz hasonlítható.
Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó szabályozás legfőbb célja, hogy a nehéz helyzetbe került intézmények, illetve az intézmény által ellátott kritikus funkciók, főbb üzletágak úgy tudjanak a továbbiakban is működni, hogy elkerülhető legyen az állam bármilyen formában adott pénzügyi támogatása.
Mindezek alapján fontos, hogy az intézmények kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel, vagyis olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyek adott esetben leírhatóak vagy tőkévé alakíthatóak át. A szanálási keretrendszert szabályozó, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény javasolt módosítása is meghatározó részben ezen veszteségviselő képesség megerősítéséről, valamint a szanálási hatóság ehhez kapcsolódó jogköreinek erősítéséről szólnak.
(17.20)
E tekintetben alapvető szempont volt az is, hogy a módosítások révén a szabályozás a korábbiakhoz képest jóval részletesebb legyen annak érdekében, hogy az intézmények és a szervezetek számára előírt követelmények átláthatóbb és egységesebb módszerrel kerüljenek meghatározásra.
Tisztelt Ház! Napjaink kiemelt fontosságú témája a digitalizáció. A pénzügyi intézmények a hatékonyság és a szigorú szabályozás okán jelenleg is alapvetően digitalizált módon működnek. Tény azonban az is, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartás és az ügyfelek részére való szolgáltatásnyújtás terén még jelentős előrelépésre van szükség. Jelen időszak a koronavírus-járvány miatt szintén előtérbe helyezi a digitalizáció szükségességét, a digitális működés további fejlesztését. Ennek érdekében a digitalizáció témakörében több, a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó törvényt érintő jogalkotási javaslat megtételére kerül sor. E javaslatok a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását érintik.
A törvénymódosítások a banki digitalizáció előmozdítását célozzák azáltal, hogy lehetővé teszik egy önálló digitális csatorna rendelkezésre bocsátását az ügyfeleknek, és elősegítik a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához köthető felelősségi szabályok értelmezését. A technológia fejlődésével megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítják, hogy a nem kizárólag papíralapon történő nyilatkozattétel ugyanazon vagy szélesebb körű garanciális biztosítékokat tud nyújtani, mint a papíralapú nyilatkozat. Ugyanakkor a jelzáloghitel-szerződés, továbbá az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés esetében továbbra is indokolt a szigorúbb fogyasztóvédelmi szempontoknak való megfelelés, így ezen szerződések megkötésére továbbra is kizárólag a felek fizikai jelenléte mellett kerülhet sor. Vannak olyan, más tárcák szabályozói feladatkörébe tartozó, banki digitalizációt erősítő javaslatok, mint a papíralapú dokumentumok hiteles elektronikus másolattal történő kiváltása, vagy az ügyfél-átvilágítási kötelezettségnek a Központi Azonosítási Ügynök elektronikus használatával történő biztonságos megvalósíthatósága, amelyek kidolgozása az érintett szabályozói körben már folyamatban van.
A javaslatokban foglaltak megvalósulása nyomán a jövőben lehetővé válhat a papíralapú tárolást részben felváltani képes digitális tárolási lehetőségek kiaknázása, továbbá az ügyfelek azonosítását segítő digitális megoldások kiépítése, ami jelentősen javíthatja a banki szolgáltatások minőségét, s egyúttal ügyfélbarátabbá teszi a pénzügyi szolgáltatások igénybevételét.
Tisztelt Képviselők! Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni a javaslat biztosítási területet érintő módosításait. A jogharmonizációt szolgáló módosításokon túl a biztosításra vonatkozó rendelkezések célja alapvetően az ügyfelek pozíciójának további megerősítése. A gépjármű-felelősségbiztosítás kapcsán a közkedvelt e-kárbejelentő továbbfejlesztésével még felhasználóbarátabbá válik a rendszer azáltal, hogy a kárnyilvántartóba már egyébként is szereplő adatokat nem kell külön beírni, hanem ezek automatikusan feltöltésre kerülnek. A javaslat emellett előírja a kárrendezési tájékoztató biztosítók honlapján való közzétételét is, és segít eligazodni az ügyfeleknek abban, hogy milyen módon nyújtható be a kárigény, milyen határidőkkel kell számolniuk a károsultaknak, illetve milyen formában kaphatják meg a kártérítést.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja, figyelembe véve a változó környezethez való alkalmazkodás igényét is, a pénzügyi szektor megbízható működésének további biztosítása. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
