BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Én az általános energetikai és rezsicsökkentési vitába nem szeretnék most belemenni, bár elég sok szempontból lehetne elemezni. Sok mindenben egyetértettem az előttem szólókkal, többek között Varju Lászlóval, de a felszólalása végén arról beszélt, hogy gyakorlatilag milyen módon kéne egy olyan energiastratégia, amely figyelembe veszi azt, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott, hogy a gáznak is több mint 80 százaléka külföldről jön, és ezt felsorolta. Nem tudom, jól értelmeztem-e, de úgy tűnt, hogy képviselő úr továbbra is azt a felfogást vallja, ami ebből kimondatlanul következik, hogy Magyarország számára a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása egy létkérdés.
Ön képviselő volt 2006 és ’10 között, amikor Podolák György volt a Gazdasági bizottság energetikai albizottságának elnöke, én európai parlamenti képviselő, az energetikai bizottság tagja voltam. Akkoriban az energetikai bizottság tett egy látogatást Strasbourgban, élén Podolák Györggyel, valamint ott volt Süli János mint vezérigazgató. Ott a magyar képviselőkkel egyeztettünk, és az én véleményem is az volt, és az MSZP-é is, hogy a kapacitásfenntartás szükséges. Gyürk András taktikázott és kétségét fejezte ki, hogy ha a Fidesz kormányra kerülne, mit tenne. Ez csak felidézés volt, mert nem tudom az önök álláspontját most, csak azt, hogy amit a végén elmondott, az közvetve arra utalt, hogy erre az energia-előállításra szükség van. De itt valóban én is eltértem az eredeti jogi témától, hogy így mondjam. Csak tulajdonképpen nem ismerem pontosan az MSZP álláspontját.
(19.30)
Az külön kérdés - akkor hadd fejezzem be -, hogy e beruházás körül milyen kétségek merülnek fel a szerződés körül. Én az előző ciklusomban javasoltam, hogy egy állandó parlamenti bizottság jöjjön létre a paksi beruházás ellenőrzésére. Csak én szeretném különválasztani azt a kérdést, hogy szükséges-e ennek a kapacitásnak a megőrzése, attól, hogy vajon vannak-e olyan kényes kérdések vagy súlyosabbak, amelyeket a beruházás kapcsán nekünk esetleg vizsgálni kell.
Aradszki képviselő úrral kapcsolatban, ha a következőkben közelíteni akarnám az álláspontot - mert nem feltétlenül konfrontálódni akarok -, azért a számokkal kicsit próbáljunk közelebb kerülni, miszerint 98 százalékban megnyertük a pert. Ön azt mondta, hogy körülbelül öt, öt-nyolc ügy volt, amelyet meg kellett vívni már előzetesen a Bizottsággal, mielőtt a Bírósághoz fordult. Nyilván ha a mostani elmarasztalás témája - tehát a jogorvoslat kérdése a rendszerhasználati díjjal és egyebekkel kapcsolatban - egy volt, akkor az ötből egy, az 20 százalék. De az én felfogásom ebben még objektívebb, és csak azért lovaglok ezen, mert azt mondták, hogy a pert megnyertük. Perben - ön mondta - két ügyben fordult a Bírósághoz a Bizottság. A két ügyből az egyiket megnyertük, a másikat elvesztettük. Ön szerint a fontosabbat nyertük meg. Valószínűleg így is van, de azért ez számszerűleg inkább 50 százalék. Mivel az egész mai napirendnek az az alapja - azért hoztuk ide -, hogy mi is történt Luxembourgban a Bíróságon, ezért én kicsit túlzottnak találom azt a számot, hogy 98 százalékban nyertünk. Objektív kérdés, két kérdés: az egyiket megnyertük, a másikban elmarasztaltak. Köszönöm. (Taps a függetlenek soraiból.)
