DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én tényleg optimista ember vagyok és megpróbálom akkor elmagyarázni, hogy a rezsicsökkentés miért jelentett valóságos előnyt az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők részére, magyarul: a lakosság döntő részének, mondhatjuk, előnyt jelentett a rezsicsökkentés.
Azt a mondatot hangsúlyozza a baloldal mind a három felszólalója (Dr. Varga-Damm Andrea: Én nem vagyok baloldali!), hogy 2002 és 2010 között borzasztó világpiaci gázáremelkedés történt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, az volt!) Azt az egy dolgot azért tessék figyelembe venni, hogy Magyarország a hosszú távú orosz gázszerződésen keresztül szerezte be a gázt akkor, és nem tudom, most hogy állunk ezzel a dologgal, de az elmúlt tíz évben volt ilyen szerződésünk. Ezek a szerződések az árkövetés szempontjából mindig tompították a világpiaci ár súlyát és arányát. Tehát közel sem volt olyan mértékű a gázár emelkedése a Magyarországra behozott orosz gáz szempontjából, mint ahogy önök megállapították az előttük álló statisztikai adatokból. Ez az egyik dolog.
A másik dolog, hogy elhangzik az a vád, hogy ezen a rezsicsökkentésen hogy meggazdagodtak egyes vállalkozások, gázipari, illetve energiaipari vállalkozások. Nem értem, hogy ők miért jönnek Magyarországra meggazdagodni, amikor - itt vannak előttem a számok - gázár szempontjából Budapesten, azaz Magyarországon a legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói ár. Ezzel szemben Stockholmban ennek majdnem a tízszerese, ott többet lehetne keresni. De ugyanez vonatkozik más városokra is, háromszorosa, illetve duplája Tallinnban, Ljubljanában, Berlinben, Prágában. Tehát ezekben a városokban mégis jobban lehetne keresni, mint a legolcsóbb egyetemes szolgáltatói árral bíró Budapesten. Ezt magyarázzák el nekem! Hogy lehet az, hogy más városokban drágább a gázár, amikor náluk is lejjebb esett a világpiaci ár és nálunk is, nálunk a legolcsóbb a lejjebb esett, illetve alacsonyabb világpiaci ár mellett?
Van még egy csúsztatás önöknél. Előveszik a gáz világpiaci árának a csökkenését. Ez olyan, mintha nagy tömegben vásárolnák meg a búzát. Akkor nyilvánvalóan olcsóbb, de ha kilónként veszik, akkor drágább. Az egyetemes szolgáltatói ár tükrözi a világpiaci árat, de nem olyan mértékben, ahogyan önök gondolják. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát, erről beszéltem, igen!) Ez nem csak nálunk van így. Akkor miért van Stockholmban 22 eurós gázár? Miért van, mondjuk, Lisszabonban 7,8 eurós gázár, nálunk meg 2,95 eurós? Tessék nekem ezt megmondani! Önök egyszerűen csúsztatnak. Csúsztatnak, elferdítik a valóságot, és nem szakmailag szólnak ehhez a kérdéshez.
De ezt tették mindig. A rezsicsökkentés bevezetésekor, 2013-ban ezt tették. Ezt tették 2015 és ’18 között. Mindig azt mondták, hogy persze, esett a világpiaci ár, miért nem alacsonyabb a gázár. Azért, mert Magyarországon a legalacsonyabb a gázár. A legalacsonyabb! És ugyanúgy szerezzük be, ugyanazokból a forrásokból szerezzük be, mint a többiek. Ez a rezsicsökkentésnek köszönhető.
A másik dolog, hogy miért volt a kormány 2002 és 2010 között eszköztelen. Azért, kérem, mert 1994-ben úgy, ahogy volt, szőröstül-bőröstül eladták az energiaszektort a külföldi befektetők részére. Ők profitot akartak, és nem volt eszköze a kormánynak 2002 és 2010 között ezekkel a multinacionális energiamogulokkal szemben, hogy érvényesítse a magyar emberek érdekeit. A magyar kormány 2010 után átstrukturálta ezeket a viszonyokat. Így az intézményrendszerünk, a gáztárolási rendszer magyar kézbe került, a MOL-ban vissza tudtunk szerezni 25 százalék plusz egy szavazatot. Ezek mind olyan eszközök, amelyekkel, ha a kormány jól él, akkor tudja stabilan alacsonyan tartani a gáz- és egyéb villamosenergia-szolgáltatói árakat.
Egyébként, ha megnézzük a számokat és az energiaszektor összességét nézzük, 2002 és 2006 között olyan 60 százalékos dominanciája volt a külföldi befektetőknek. Csehországban is volt ilyen monopolhelyzetű cég, az is körülbelül 60 százalékot tudott magában az áram- meg a gázkereskedelemben, az a ČEZ volt, meg a mai napig is komoly befolyással bír, az cseh nemzeti állami vállalkozás volt. Ott nem voltak ilyen kiugrások 2002 és 2010 között a gázárban meg a villamos áramban, mint Magyarországon.
Az a fajta privatizációs őrület, az a felelőtlen gazdálkodás, ami ’94-ben megtörtént, az köszönt vissza 2002 és 2010 között. Mi ennek vetettünk véget, és még egyszer mondom, sikeresen vetettünk véget a rezsicsökkentéssel, mert a rezsicsökkentés minden egyes értékét meg tudtuk tartani, az Európai Bíróság előtt is meg tudtuk védeni. Mert azt az elemét nem fogadta el a bíróság az Európai Bizottság keresetének, ami egyébként közvetlenül kihatna negatívan a gáz árára, illetve a szolgáltatások árára. Magyarul, növelné az árát, mert ha be kellene számítani azokat a költségeket az árkalkulációba, amelyekről beszélt az ítélet, akkor magasabb lenne az ár. De ezt megvédtük.
Az emberek számára a legfontosabb dolgot megvédtük, és a rezsicsökkentés értékét meg tudtuk tartani. Ezért azt mondom, hogy csak gratulálni lehet a magyar kormánynak, aki ezt a harcot végigvitte. Köszönöm szépen.
