DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER
DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány az elmúlt években a magyar családok terhének mérséklésére rezsicsökkentést hajtott végre, amelynek következtében átlagosan 25 százalékkal csökkentette a gáz, a távhő és az áram hatósági árát.
A program eredményeképpen a magyar családok 2019 végéig összesen 1700 milliárd forintot takarítottak meg az energia- és közműszámlákon. A legtöbbet a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, a szolgáltatásért 751 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet. A földgáz esetében közel 642 milliárd forint a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 153 milliárd forint maradt a magyar családoknál.
Európai összevetésben is jóval kedvezőbbé váltak a magyar lakossági energiaárak a korábbiakhoz képest. A fogyasztók immár megfizethető áron jutnak energiához. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi energiaár-összehasonlító vizsgálatának 2020. szeptemberi, legfrissebb adatai szerint a hazai lakossági fogyasztók a földgázhoz és az áramhoz is Európában a legalacsonyabb átlagáron juthatnak hozzá.
A MEKH legfrissebb adatai alapján az is látható, hogy a lakossági villamosenergia-hátralékok 53, a földgázszolgáltatási hátralékok 77, míg a távhőszolgáltatási hátralékok 62 százalékkal mérséklődtek a rezsicsökkentés eredményeképpen. A hátralék teljes összege pedig 73 milliárd forintról 26 milliárd forintra esett vissza hét év alatt.
A tartozások összegén túl a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma is visszaszorult, 2013 óta 60 százalékkal. Az intézkedéseket sok támadás érte nemcsak az ellenzék, hanem a külföldi tulajdonban lévő energiacégek részéről is. A kormány által alkalmazott jogi megoldás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Egyrészt kritika érte azt a gyakorlatot, hogy a hazai szabályozás kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségek rendszerhasználati díjakban történő elismerését. Másrészt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatos hatékony jogorvoslati lehetőség kapcsán is pellengérre kerültünk.
Tisztelt Képviselők! Az Európai Bíróságnak az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárása tárgyában 2020. július 16-án hozott ítélete szerint a vonatkozó, rendeleti szintű uniós szabályozás nem írja elő, hogy az energiahálózatokra kivetett különadóhoz és a pénzügyi tranzakciós díjhoz kapcsolódó költségeket szükségszerűen figyelembe kell venni a hálózatokhoz való hozzáférési díjak megállapítása során.
Az Európai Bíróság ítéletével megerősítette, hogy Magyarország nem sértett uniós jogot azzal, hogy kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségek elismerését az energetikai rendszerhasználati díjak megállapításakor. Magyarország rezsipolitikája és a rezsicsökkentés tehát nem ütközik a közösségi jogba. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország megnyerte az Európai Bizottsággal folytatott vitát, és megvédte a rezsicsökkentés eredményeit.
Tisztelt Ház! Jelen törvénymódosítási javaslat célja a megfelelő mechanizmus biztosítása. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia.
Magyarország, figyelemmel az Európai Bíróság ítéletére, kész a megfelelő jogorvoslati mechanizmus biztosítása érdekében a szükséges jogszabály-módosítások elvégzésére. A szakminisztérium törvénymódosítási kezdeményezésének elfogadásával az Országgyűlés megteremtheti a hiányolt mechanizmus jogszabályi kereteit.
Ennek érdekében az Önök előtt fekvő törvényjavaslat a következő három törvény módosítását tartalmazza: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítását.
A villamosenergia- és a földgázágazati rendelkezések törvényjavaslat szerinti módosításait követően egy háromszintű törvényi szabályozás jön létre a hatósági energiaárak és a rendszerhasználati díjak tekintetében. Az első szabályozási szint megegyezik a jelenleg hatályos szabályozással: ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, azaz a MEKH elnökének rendeleteit foglalja magában, amelyek keretjelleggel tartalmazzák az árszabályozás és az ármegállapítás alapelveit, továbbá a konkrét díjakhoz tartozó áralkalmazási szabályokat. A szabályozás második szintjét a MEKH által kiadott módszertani útmutatók jelentik, amelyet a jelenleg hatályos ágazati szabályozás is ismer.
(18.30)
A módszertani útmutató egy tájékoztató jellegű dokumentum a piaci szereplők számára. A módosításokat követően a díjakat tartalmazó határozat, illetve a határozat indokolásának alapjául szolgáló matematikai és egyéb számítási módszerek részletes leírását foglalja majd magában.
A jelenlegi törvényjavaslat célja a szabályozás harmadik szintjének kialakítása. A jelenlegi ágazati szabályok alapján a rendszerhasználati, valamint kapcsolódó egyéb díjak konkrét alkalmazandó mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletei tartalmazzák.
Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik energiacsomag irányelvei alapján előírt hatékony jogorvoslat az érintett engedélyesek számára, a törvényjavaslat előírja, hogy a díjak konkrét alkalmazandó mértékét a továbbiakban rendelet helyett MEKH-határozatokban állapítsák meg. A határozatok, a MEKH elnökének a rendeletei a módszertani útmutató alapján a díjszámítás teljes folyamatát leíró indokolást is tartalmaznak. A határozatokkal szemben a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint jogorvoslat kezdeményezhető a bíróság előtt.
Az előterjesztés szerinti módosításokkal a rendszerhasználati és kapcsolódó egyéb díjak megállapítására vonatkozó hazai szabályozás teljes mértékben összhangba kerül az uniós jogi előírásokkal és a bíróság ítéletével.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat továbbá néhány, a törvény által megengedett eltérést is biztosít a közigazgatási hatósági eljárás és perrendtartás általános szabályaitól. Ilyen például a hatósági eljárás során az érintettek körének a közvetlenül érintett iparági szereplőkre történő szűkítése, illetve közigazgatási per esetén a halasztó hatály elrendelésének és a MEKH-határozat bíróság általi megváltoztatásának kizárása.
Az említett módosítások mellett a villamos energiáról szóló törvény további módosítása a közcélú villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozások gyorsítása érdekében biztosítja az úgynevezett előmunkálati jog jogintézményének az ágazati szabályozásba történő beillesztését.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a Bizottsággal folytatott vitában olyan megoldásra törekedett, amely a végfelhasználói energiaár megfizethető szinten tartására vonatkozó politikai célt szem előtt tartva hozza összhangba a magyar szabályozást az európai uniós joggal.
Az Európai Bizottsággal szembeni vitát a leglényegesebb kérdésben megnyertük, a 2020. július 16-án született bírósági döntés is igazolja álláspontunkat: a hazai energiaárakat nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kell meghatározni. Így a rezsicsökkentés eredményeit megvédtük, a 2013 óta keletkezett több mint 1700 milliárd forintnyi megtakarítás pedig hozzájárult a gazdaság teljesítményéhez.
A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy megvédje a rezsicsökkentés eredményeit, amely az idén januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervének is fontos eleme, hiszen ez is segít abban, hogy a lakosság tiszta, okos, megfizethető energiát használhasson a jövőben Magyarországon.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
