TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon nem egyformán látjuk a magyar gazdaság, Magyarország teljesítményét. De ha megengedi, először nem a számokat mondanám el, amelyek teljesen egyértelműen bizonyítják, hogy az ön állításával szemben a magyar gazdaság a válságot jól kezelte, a magyar kormány, a magyar költségvetés, és egy erős gazdaság és egy biztos lábakon álló pénzügypolitika és költségvetés találkozott szembe a világjárvánnyal és annak gazdasági hatásaival.
Először említeném, ami néhány nappal ezelőtt történt, Magyarországnak a Moody’s hitelminősítő általi felminősítését, amely teljesen egyértelműen kiemelte azt, hogy azért ebben az időszakban, a válságidőszakban minősíti föl Magyarországot és teszi pozitív kategóriába, mert - kimondja az indokolásában - jól kezelte Magyarország a válságot. Tehát nem a kormány állítja ezt, nem kormánypárti politikusok, hanem egy szigorú feltételek alapján vizsgáló, vizsgálatot végző hitelminősítő az, amely ezt megtette.
Ha a GDP-számokat hasonlítjuk nemzetközi szinten, azért a második félévi GDP-adattal, ami mínusz 6,1 százalék, még mindig középmezőnyben van Magyarország. Három ország is 10 százalék fölött esett vissza már a második félév végén, Olaszország, Franciaország és Spanyolország is, és egyetlenegy ország tudott pozitívumot teljesíteni, ez Írország volt.
Ha csak a második negyedévi visszaesést vizsgáljuk, ami valóban magas, 13,5 százalék, ez akkor is, ha csak a második negyedévet vizsgáljuk, és az Európai Unió átlagához vizsgáljuk a magyar visszaesést, akkor érdekes módon, ellentétben az ön állításával, az európai uniós átlag magasabb egyébként, mint a magyar GDP-visszaesés. Ez mind-mind azt igazolja és bizonyítja, hogy igenis a magyar gazdasági intézkedések, a kormányzati döntések jók voltak, és a világválság ellenére jól kezeltük a gazdasági nehézségeket, így például a munkanélküliség növekedését is. Ha megengedi, erre is mondanék egy példát.
A munkanélküliségi ráta júliusban az Európai Unió 27 országában 7,2 százalék, Magyarországon 4,6; Romániában és Szlovákiában is magasabb, mint Magyarországon. De ha különösen az augusztusi eredményeket vizsgáljuk, a KSH jelentése alapján több mint 4,5 millióan dolgoznak újra Magyarországon, ami azt jelenti, hogy magasabb, mint az év eleji foglalkoztatási adat. Ezek mind-mind azt mutatják, képviselő úr, hogy igenis Magyarország jó tendenciát mutat azokban a makrogazdasági mutatókban, amelyeket ön felsorolt.
Említette még a költségvetési hiány elszaladását. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azt mondja a 2020-as évre, hogy a válságkezeléshez, a védekezéshez forrásra, pénzre van szükség, ami csak úgy történhet meg, különösen úgy, hogy a bevételek is elmaradnak a gazdaság visszaesése miatt, hogyha a költségvetési hiány nő. Ez nem egy magyar jellemző dolog, hiszen az egész Európai Unióban hasonló mértékű lesz a 2020-as év végére a költségvetési hiány. Ez így van, valóban együtt jár azzal, hogy az adósságráta nő. Amin dolgoztunk tíz évet, hogy a 80 százalék fölötti GDP-arányos adósságról levittük 70 százalék alá, 66 százalékra, azt sajnos újra kell kezdenünk. De ez sem egyedül Magyarországra jellemző, hanem Európában általában így van.
És amit az elmúlt tíz évről mond, az végképp nem igaz, hiszen Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságával rendelkezik, ezt az elmúlt tíz év növekményei egyértelműen igazolják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
