SOLTÉSZ MIKLÓS,

Teljes szövegű keresés

SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Szuperák Brigitta szószóló asszonynak, aki közvetítette a nemzetiségi szószóló képviselő úrnak is a közös döntését, azt a közös döntést, amiben egyébként együtt vettünk részt.
És köszönöm szépen azt a kiállását is, amiről én egyébként - nyilván figyelemmel kísérte a bevezető felszólalásomat - szót is ejtettem, hogy pont a magyarországi ukrán képviselettel, a magyarországi ukrán közösséggel, nemzetiséggel igenis jó a kapcsolatunk, minden lehetséges támogatást megadunk. Megadunk egyébként az Ukrajnában élő embereknek is, és arról sem a magyar kormány, sem képviselő asszony, tehát a magyar-ukrán közösség vezetői nem tehetnek, hogy sajnos az a kapcsolat nem a legjobb a két ország között. Mindamellett pedig mégis mindent megteszünk értük, és köszönöm szépen a kiállását az ott élő magyarságért. Ez külön bátorságot is igényel. Köszönöm.
Mindamellett köszönöm szépen azt a hozzáállást is, amit összességében a szószólók is mind az előkészítő anyaghoz, amit a beszámolóhoz adtak, mind pedig utána a döntésnél, vagyis magánál a vitánál tanúsítottak.
Közös munka, közös tíz év eddigi két évét foglaljuk most össze, és ez a két év, bármilyen rövid időtáv is, már itt is eredményeket mutat. Köszönöm szépen Demeter Zoltán, illetve természetesen a KDNP-s Vejkey Imre képviselő uraknak a támogatását, segítségét és persze a két frakciónak az elfogadó, támogató nyilatkozatát. Köszönöm szépen pozitív hozzáállásukat is.
Én arra gondoltam, hogy annak ellenére, és furcsa volt, hogy az egyik bizottságban, amin tárgyalták ezt a beszámolót, az ellenzék tartózkodott, a baloldali ellenzék, bár nem értem most, hogy miért tették ezt, másik oldalról meg itt beszámoltak arról, hogy mennyire fontos és jó beszámoló, összességében támogatják, sőt a végszavazásnál is, ehhez képest a Jobbik kivételével az egész baloldal eltűnt innen. Az, hogy engem, a válaszokat nem hallgatják meg, az különösebben nem érdekel, de az, hogy mondjuk, a német nemzetiségi képviselő urat nem hallgatják meg, az már szerintem a téma, illetve a nemzetiségiek iránt, felé tiszteletlenség, hiszen mégiscsak egy kétéves időszak lezárását tesszük most meg.
És éppen ezért elég nehéz is válaszolni a DK képviselőjének, aki összességében pozitívakat mondott, összességében azt mondta, hogy jó ez az anyag, rendben van, támogatják, majd kitért három olyan területre, amire muszáj hogy válaszoljak, mert levegőben maradna, ha nem válaszolnék. Egyrészt az ÁSZ észrevétele, ami egyes nemzetiségi, leginkább helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozik zárszámadás kapcsán: csak azt szeretném mondani, hogy az egyik az, hogy ez nem a mostani időszakra vonatkozott, hanem egy korábbira. Másrészt pedig tanulnia kell ennek a sok-sok önkormányzatnak sok mindent, hogy azokat a jogszabályokat, azokat a feladatokat, azokat a pénzügyi szabályozásokat jól tudják végrehajtani, de becsülettel teszik, és amikor a hibára felhívja a figyelmét bármely állami szerv, nagyon nagy többségükben rendbe is teszik azt a hibát. Én csak ezt szeretném jelezni az itt nem lévő DK-s képviselő úrnak.
(12.30)
Mint ahogy a DK-nak szeretném jelezni, a Gyurcsány-pártnak, hogy a 2019. évi választással kapcsolatos felvetésük, mármint, hogy ott adott esetben visszaélések történhettek vagy történtek a nemzetiségi választási névjegyzés kapcsán, valóban érkeztek ilyen észrevételek a nemzetiségek részéről, és ezért orvosoltuk most tavasszal a törvényben, 2010 tavaszán vagy nyár elején, hogy igenis ezen változtassunk.
Érdekes módon megtaláltuk, nem biztos, hogy a legjobb megoldást, a mostani legjobbnak tűnő megoldást közösen, a nemzetiségekkel. Érdekes módon a DK-sok, akik nincsenek most itt, nem szavazták meg ezt a törvényjavaslatot.
Volt még egy számomra végképp teljesen érthetetlen fölvetésük akkor is a vitában, meg most is a Gyurcsány-párt képviselője elmondta mindezt, hogy támadják azt, hogy a nemzetiségek megkapják tulajdonba az iskolákat, óvodákat, akármilyen más intézményeket.
Önmaguknak is kellene tudniuk, hiszen voltak kormányon valamennyi ideig - de hát annak az időszakát jobb nem is ideidézni most -, hogy például egy európai uniós pályázaton mennyivel könnyebb úgy elindulni, ha valaki tulajdont képvisel, vagy pedig másnak a területén, akár épületén akar beruházni. Nagyon jól tudják azt, hogy bármilyen szempontból a tulajdon igenis inkább felelős magatartást von maga után, aminek eredményeképpen sokkal jobban vigyáznak, sokkal inkább fejlesztik azt az épületet, ezért döntöttünk úgy, hogy tulajdonba adunk óvodákat, iskolákat, amelyeket átvettek a nemzetiségi önkormányzatok, azzal a feltétellel persze, hogy ha profilt váltanának, befejeznék ott a nevelést-oktatást, akkor visszaszáll a tulajdon az eredeti tulajdonosára, tehát semmi és senki nem sérül ebben a témában. A Gyurcsány-pártnak a tulajdonról már nem is kellene beszélni egyébként, mert akkor tényleg adják vissza azt az elkobzott ingatlant, amiben Gyurcsány Ferenc és családja továbbra is dőzsöl. Ez nem ennek a mostani beszámolónak a témája, de ha már fölvetették, akkor muszáj volt erre reagálni.
Köszönöm szépen Keresztes Lóránt fölszólalását, még akkor is, ha előhozott a német elűzetés kapcsán egy olyan tényleg elfogadhatatlan - én is elmondtam, többen is elmondtuk a kormányból - műsort, ami most is, a múltban is és a jövőben is elfogadhatatlan lesz. Csak megkérdezném, hogy akkor hogy a csodába’ van az, hogy egy Jobbiknak egy olyan jelöltjét támogatják a szerencsi országgyűlési választáson most, október elején, aki kimondottan cigányellenes, kimondottan zsidóság ellen szólal föl, és kimondottan munkásellenes. Ez hogy van? (Ander Balázs: Miért cigányellenes?) Ezt szeretném egyszer megkérdezni, ha itt lennének, hogy hogy jön ez ide, amikor egy tévéműsort vagy valami kis pici dolgot, ami tényleg méltatlan volt, elítéltük, azt idehozza, de a másik oldalról pedig ott a kettős mérce, és azzal nem foglalkoznak. Azt nem hozzák elő. Tehát méltatlan volt ez a mondat is, mindamellett, hogy azt kell mondani, hogy nekik saját házuk táján kell söpörni, és nem erről szólt ez a mostani vita. Mindemellett pedig amit a Jobbik művelt, ismét méltatlan.
Én csak azt szeretném mondani önöknek, hogy a magyar dráma napja tegnap volt, nem ma. Tehát az az előadás, amit itt próbáltak akár úgymond vezérszónokiban, akár pedig az ordibálás, amit Ander Balázs ma is - mint ahogy tegnap is, meg sokszor itt a parlamentben, megszoktuk tőle - tett, az elképesztő. Ez szerecsenmosdatás, tisztelt képviselőtársaim.
Önök hiába mondják a néppártosodást harmincháromszor meg harmincháromezerszer, abból nem lesz semmi. Nemcsak mondani kell, hanem úgy is kell viselkedni, nemcsak úgy is kell viselkedni, úgy is kell tenni. Önök ezt a sorrendet lehet, hogy próbálják gyakorolni - és most szépen beálltak a baloldal mellé -, de összességében siralmas, amit művelnek, és gyalázat, gyalázat azokkal az emberekkel szemben, akik itt élnek közöttünk magyarként, akik közül egyébként az elmúlt idők kormányzati eredményeképpen 900 ezren kikerültek a szegénység sorából - ez a legfrissebb felmérés, csak szeretném önöknek is mondani, hogy ezt is hangoztassák -, és a másik oldalról pedig gyalázat, mert nyilván méltatlan az a helyzet, amiben ezek az emberek élnek, de szeretnének onnan kitörni. Ehelyett önök pedig folyamatosan ellenük uszítanak.
Az, hogy most ön elmondott egy szép és megható gondolatmenetet, ezt mindenki nagyra értékeli, de azt gondolom, hogy azért a választók tudják, hogy mit akarnak önök.
A lényege ennek a vitának mégiscsak az, hogy van egy olyan beszámolónk, illetve van egy olyan tíz év mögöttünk, azon belül is egy olyan két év, amire óriási nagy szükség volt. Óriási nagy szükség volt mindabban a tekintetben, hogy a nemzetiségek meg tudják őrizni valóban anyanyelvüket, valóban a nyelvvesztés ellen közösen küzdjünk, és ahogy Ritter Imre képviselő úr is elmondta, hogy mennyi-mennyi mindent tettünk az elmúlt évek során, és most is annak az eredményét már, hála istennek, akár a tegnapi napon is tapasztalhatták a nemzetiségipedagógus-jelöltek, igen, ez a lényeg, és ez a fontos.
És minden más, amit itt elmondanak szépet, jót azok, akik egyébként meg kimennek innen a teremből, és a gyűlöletet keltenek adott esetben egy adott nemzetiséggel szemben, az nem fontos. A fontos az, hogy tizenhárom magyarországi nemzetiség itt él közöttünk, és tíz év munkája, most pedig a 2017-18. év beszámolója igenis azt mutatja, hogy annak a munkának, amit elkezdtünk, lesz és van is eredménye. Van eredménye és lesz eredménye itt, Magyarországon is, és van eredménye és lesz eredménye a szomszédsági politikában is. Sőt, hozzáteszem, más nemzetek politikájában is.
Érdekes volt a Jobbik fölszólalásában, amit németül mondott el a képviselő úr, hogy nem ugyanazt mondta el magyarul, és Magyarországot nem szépen állította be német nyelven a németek felé. Holott pontosan most van egy felmérés abban, hogy a két nemzet polgárai, németek és magyarok mennyire tisztelik és becsülik egymást. Mennyire tisztelik a németek Magyarországot és a magyar embereket, és mennyire tisztelik a magyarok a németeket. És ennek része nyilván az a munkakultúra, amit közösen meghonosítottunk. Része az az ipar és sok minden más, amit a német vállalatok Magyarországra hoztak. Része ennek az a hatalmas nagy német nemzetiség, akik túlélték a baloldalnak, a kommunizmusnak azt az üldözését, ami jogtalan és jogfosztás volt az elűzetés során; és része az is, hogy igenis olyan nemzetiségi politikát folytatunk, amelynek eredményeképpen itt ülnek a szószólók és a képviselő úr ebben a csodálatos Parlamentben, és együtt tudjuk előkészíteni azt a sok-sok munkát, ami még vár ránk.
Én ezt szeretném önöknek is megköszönni, és mindazoknak a képviselőknek, akik mindehhez sokat tettek: a szószólóknak, a képviselő uraknak, de még az ellenzéki fölszólalóknak is, akik pozitívan nyilatkoztak erről a beszámolóról, azoknak is köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem