DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Azért kértem szót, hogy még adott esetben legyen lehetőség tisztázni a nem tisztázott kérdéseket.
Először is hadd reagáljak arra, amit Molnár képviselő úr mondott, hogy miért én vagyok itt. Szerintem az a világ legtermészetesebb dolga, hogy én vagyok itt. Azért, mert most egy pozícióról van szó, a Miniszterelnökségen is pozíciót töltök be, és egyébként én vagyok az, aki az adott kuratórium működésével kapcsolatban is a legtöbb részlettel tisztában vagyok.
A mi politikai közösségünk nem úgy működik, hogy valami sundám-bundám dolgokról van szó, és akkor az, aki a sundám-bundám dolgokat csinálja, az elbújik valaki másnak a háta mögé. Lehet, hogy ez a szocialistáknál anno divat volt, lehet, hogy vissza is hoznák ezt az időt, de a mi politikai közösségünk nem eszerint dolgozik. Azért vagyok itt, mert minden kérdésre tudok válaszolni önöknek ezzel kapcsolatban, és pontosan tudom, hogy milyen szakmai munka zajlik ezekben a műhelyekben.
Én azt látom, hogy nagyon tágra tudjuk nyitni ezt a vitát, és egy általános politikai vitát tudunk megkezdeni, hogyha az állami vagyon gyarapítása vagy éppen szűkítése kapcsán foglalunk állást. De azt az egy mondatot engedjék meg nekem is, hogy azért a 2010 utáni kormány nem vádolható az állami vagyon elherdálásával. A rendelkezésre álló adatok, és ebben egyetértek Z. Kárpát képviselő úrral, hogy a rendelkezésre álló adatok azok olyanok, amilyenek, nem megbízhatatlanok, hanem megbízhatóak, csak hogy mennyire teljes körűek, az egy következő kérdés. De ebben is sikerült egyébként az elmúlt években előrelépünk.
De azok az adatok, amelyek rendelkezésre állnak és amelyek megbízhatóak, és ezeknek az adatoknak a döntő többsége egyébként társasági részesedés megszerzéséhez kapcsolódik, tehát ez a legjobban dokumentált területe a nemzeti vagyonnak, azok egyértelműen azt mutatják, hogy a 2010 előtti időszak az állami vagyon elherdálásáról, a privatizációról szólt, a 2010 utáni időszak meg a nemzetstratégiai jelentőségű vagyonelemeknek a bővítéséről. Tehát azért ne próbáljuk meg elhitetni az égről, hogy zöld, a fűről meg hogy kék!
A másik a vagyonkezelő alapítványok. Tehát én megértő vagyok minden baloldali, illetőleg ellenzéki képviselővel kapcsolatban a vagyonkezelő alapítványokkal összefüggő bizonytalanságok miatt, mert ez egy új jogintézmény. Nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű demokratikus országokban mind van ilyen jogintézmény, a vagyonkezelő alapítványoknak az intézménye. Ez egy létező konstrukció, amit az állam is használ, illetőleg a magánszereplők is használnak. Nálunk ez egyébként a polgári jogi viszonyokkal és a vagyonbiztonsággal, forgalombiztonsággal összefüggő hiányosság volt, amit sikerült pótolni, és azt hiszem, hogy ez a normális, jó értelemben vett kapitalista piacgazdasági működés irányába tett lépésnek tekinthető, hogy ilyen jogintézmény immáron van nálunk is.
Arra én is felhívnám a figyelmet, hogy amit Z. Kárpát képviselő úr mond a vagyontörvénnyel összefüggésben, az azokra a vagyonelemekre vonatkozik, amiket vagyonkezelésbe ad az állam az állami tulajdon fenntartása mellett. Azért az fura lenne, bár előfordul olyan a történelemben, és az nem mindig helytelen, hogy az állam, mondjuk, elad vagy odaad egy vagyonelemet egy magánszereplőnek. Ha nem vagyonkezelésbe adja, hanem tulajdonba adja ezt a vagyonelemet, akkor olyan tulajdonjog keletkezik, mint amilyen tulajdona önnek van a lakásán, nekem van a lakásomon, és minden magyar állampolgárnak van a saját ingatlan és ingó tulajdonán. Ebbe aztán rendelkezési jogokat beletenni, ezt a tulajdoni jogosultságot csorbítani nem lehet, az ugyanis nem fér össze a jogállami keretekkel. Tehát amit Z. Kárpát képviselő úr követel, az alkotmányellenes, ez ilyen egyszerű, ezért nem lehet megoldani.
A harmadik a civil szervezetek - és örülök, hogy Arató képviselő úr visszajött. Abban az egy mondatban egyetértek, hogy a civil szervezeteknek egyetlenegy, hogy mondjam, működésükkel összefüggő sine qua non-juk van, ez a függetlenség. Ezek az alapítványok, nézze meg a törvényeket, ismerkedjen meg a magyar jogszabályi környezettel, a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogintézménynek a lényege, hogy ezek az alapítványok függetlenek minden külső behatástól. Pontosan azért van szükség a vagyonjuttatásra, hogy az önmagában ne csak döntéshozatallal összefüggő függetlenség legyen, mert ha valaki anyagilag nem független, akkor egyébként teljesen mindegy, hogy milyen döntéshozatali függetlensége van, az nem valódi függetlenség.
Itt jön be például az NGO-k és a Soros-szervezetek problematikája, hogy lehet, hogy ott független az adott szervezeteket működtető alapítvány vagy egyesület, vagy jogi személy, de a finanszírozás egy embertől jön, és ezért gazdasági értelemben nem függetlenek, ezért az általuk kifejtett tevékenység tekintetében sem függetlenek. Tehát ha itt „ki az álcivil és ki a nem álcivil” történetbe belemegyünk, akkor már az az álcivil, aki lehet, hogy úgy néz ki, mintha jogi értelemben független lenne, de a gazdasági függetlensége nincs meg, és ez a szakmai tevékenységét is befolyásolja. Ezeknél az alapítványoknál éppen ellenkező a helyzet, azért kell egy ilyen vagyonkezelő alapítványi konstrukciót működtetni - ebben tényleg kérném a baloldal józanabbik részének a megértését -, hogy ne csak egy formális függetlenség legyen, hanem egy gazdasági-anyagi típusú függetlenség is legyen, mert az a valódi függetlenségnek a biztosítéka.
Egyébként Arató képviselő úr… - és köszönöm, tényleg személyesen is köszönöm, többen tettek, hogy mondjam, pozitív megjegyzést a túloldalról is a Mathias Corvinus Collegiumban zajló oktatási és tehetséggondozási tevékenységgel összefüggésben. Ezt külön személyesen is szeretném megköszönni, mert azt gondolom, hogy ez egy pártpolitikai logikán túlívelő történet - egyetlenegy kivétel volt, Arató képviselő úr.
(15.10)
Szeretném visszautasítani az összes diák nevében azt, amit elmondott, ugyanis azt állítani, hogy azok a tízéves diákok, akik például Pécsett már évek óta a „Fiatal tehetség” programban részt vesznek, bármilyen módon is, akár humán tudományokkal - nem pártpolitikával, hanem humán tudományokkal - összefüggő képzést kapnának, az egész egyszerűen nem igaz. Szégyellje magát, s ebbe nem szeretnék még részletesebben belemenni, de szégyellje magát, mert most abban a felszólalásban 10-14 éves gyerekeket - nem több tucatot, hanem több százat - sértett meg az ország minden pontján, és az ő szüleiket is, akik azért áldozzák a szombatjukat erre a programra, hogy aztán a gyerek olyan középiskolába kerüljön, olyan egyetemre kerüljön és olyan élete legyen, hogy előrébb tudjon lépni, mint ameddig a szülei tudtak. Szerintem ez felháborító! Én ezzel lezárom és többet nem fogok erre reagálni, de nagyon határozottan szeretném kérni, hogy ebbe az irányba a vitát ne vigyük el.
Több reakció van Péccsel kapcsolatban, de szeretnék hagyni a végére is, mert ez egy fontos dolog. Köszönöm szépen a képviselő úr erre vonatkozó kérését. Itt egy alaphelyzetet szeretnék tisztázni. Ön három dolgot állított a felszólalásában. 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ki van véreztetve, tehát nincs forrása. 2. A pécsi egyetem ki van véreztetve, tehát nincs forrása. 3. Adja oda ennek a kettőnek az állam ezt az ingatlant, mert képes lesz majd akkor azt az ön által is elismert nagyon drága műemléki rekonstrukciót véghez vinni, ami ahhoz kell, hogy régi pompájában tudjon az a tiszti kaszinó működni. Ez a három állítás egyszerre nem lehet igaz. Tehát valamelyik nem igaz a három közül, vagy az első kettő nem igaz, vagy a harmadik nem igaz.
Én azt gondolom, hogy Pécs megyei jogú városnak segítségre van szüksége. A „Modern városok” programmal kapcsolatos adatok itt vannak nálam, és pontosan látom, hogy milyen kormányzati támogatást kap, úgy, mint a többi megyei jogú város is, teljesen függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki városvezetés van-e, és a pécsi egyetem is megkapja azt a támogatást, amire szüksége van. Azt gondolom, hogy például az egyetem fejlesztése más ingatlanok bevonásával kapcsolatban is megvalósulhat. Ráadásul ebben az esetben nem egy egymástól független projektről van szó, mert ebbe a tehetséggondozó intézménybe a pécsi egyetem hallgatói fognak bentlakásos kollégiumba járni. Tehát az, hogy vagy pécsi egyetem, vagy Mathias Corvinus Collegium, ez egy hamis dichotómia, mert a kettőnek együtt kell működni, ezt a pécsi egyetem diákjai fogják használni, és a pécsi egyetemi élet megerősítését fogja használni.
Amely kérdést ön konkrétan megfogalmazott, azt nem úgy, mint a Miniszterelnökség államtitkára, hanem úgy, mint a Mathias Corvinus kuratóriumi elnöke teljesen egyértelműen rövidre tudom zárni. Az alapítványnak az a célja, hogy a műemléki restaurációt elvégezze, és oktatási, tehetséggondozási intézményként működtesse ezt az épületet. Az erre vonatkozó források rendelkezésre állnak. Ez nem fog menni egyik pillanatról a másikra, lehet, hogy tervpályázat, egyéb tervezési, közbeszerzési előírások és eljárások elindítása szükséges, de azt reméljük, hogy a jogszabályok adta keretek között a lehető legrövidebb időn belül a patinát vissza tudjuk szerezni, és annak a közcélnak és annak a közfunkciónak az ellátását, ami ebben a törvényjavaslatban is meg van fogalmazva, az ingatlan be tudja tölteni.
Azt gondolom, ha ez megvalósul, akkor ez egyszerre fogja szolgálni Pécs megyei jogú várost, egyszerre fogja szolgálni a Pécsi Tudományegyetemet és a hazai tehetséggondozásnak az ügyét. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
