DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívántam volna e javaslat vitájához hozzászólni, de azért pár kérdés elhangzott, és azt gondolom, nem baj, ha ezek kapcsán az Országgyűlés ülésén felszólalok.
Februárban volt az OECD-nek a világ parlamentjei számára minden évben kétszer megtartott ülése Párizsban, amelynek az egyik témája az energiaváltozás 2050-ig, mind az energiafajtákat illetően, mind a felhasználást illetően egy prognózis volt, és rendkívül tartalmas előadások voltak. Egyébként 1999-ben készítette el az OECD azt a 2050-ig szóló tanulmányát, amelynek az a címe, hogy „Energia a következő 50 évben” és ezt évente aktualizálják, hogy a prognózisok vajon beváltották-e a hozzájuk fűzött reményt avagy sem. Ajánlom egyébként mindenkinek mind a tanulmányt, mind az OECD e vonatkozásban megjelent kutatásait.
Ebből egyet szeretnék kiemelni. A kutatás szerint 2009-ig nőtt a nukleárisenergia-fogyasztás, amely olajparitáson 7500 millió tonna energiafelhasználást jelent. Ez azt jelenti, hogy az olaj energiatermelő adottságaihoz igazítják az egyéb energiaforrások teljesítményét. 2009 óta csökken a nukleáris energia által teremtett energiaforrás, úgyhogy nem igaz az - és bocsánat, bárkivel is kell vitatkoznom -, hogy a jövő energiája a nukleáris energia lenne.
Ugyanezen a párizsi ülésen, február 24-én bemutattak egy grafikont, amelyben az szerepelt, hogy 2050-ig miként várják változni a világ ebbéli kutatói azt az energiadiverzifikációt, ami óhatatlanul is be fog következni, hiszen egyrészről fogy a fosszilis energia, másrészről szeretnénk a klímaproblémát megoldani, a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni. Ez a jövőbeni grafikon egyértelműen arról beszél, és ha tetszik, ha nem, ebben a helyzetben leszünk a világ népességének növekedése miatt, hogy ha nem is exponenciálisan, mert igyekszünk kevesebb energiát fogyasztani, de természetesen nőni fog az energiafogyasztás, ez nem kérdés, méghozzá elég erőteljesen a népességnövekedés miatt. De ami rendkívül érdekes volt, az az, hogy 2050-ig a nukleáris energia arányát, nem reál-, hanem nominális mennyiségben változatlanul jelezte ez a prognózis. Ez azt jelenti, hogy nem igaz az, hogy a jövő energiája a nukleáris energia.
Persze, ott is leírták a politikai instabilitást, az esetleges biztonsági veszélyeket, a fűtőelemek tárolásának problémáit mint negatív tényezőket, de az biztos, hogy ezek a kutatások mindig a világ országainak energiapolitikai döntéseiből indulnak ki, illetve természetesen a források rendelkezésre állásából, és míg a szélenergia, a napenergia elképesztő módon nő a grafikonban, ahogy megyünk előre az időben, a nukleáris energia változatlan. Tehát lehet, hogy igaz az, hogy nyitnak atomerőművek, de az is igaz, hogy zárnak is be. Tehát azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy a világon egy ilyen befolyásos intézmény, mint az OECD a saját maga kutatásaiban és prognózisában is azt mondja, hogy nem fog nőni és nem is nőhet a nukleáris energiának az energiaforrásokon belüli, nemcsak relatív, hanem nominális módon való aránya.
A második kérdés, amihez szerettem volna hozzászólni, a Paks II. bekerülési költsége. Amikor legelőször meghallottuk az első költségvetési összeget, én nem tettem mást, mint az interneten megkerestem az arra vonatkozó adatokat, hogy egy háztartást milyen költségből lehet megújuló energiaforrással feltölteni. Az első költségvetésből az jött ki, hogy Magyarország összes háztartását fel lehetett volna szerelni megújuló energiával ebből az összegből úgy, hogy maximum 20 százalékot kellett volna a háztartásoknak önerőt biztosítani. Azóta a költségek közel kétszeresére emelkedtek, hiszen folyamatosan halljuk, hogy nőnek a beruházás költségei. Ez azt jelenti, kérem szépen, abban igazuk van, hogy az atomenergia esetleg a termelési energiaigényt is kiszolgálja, hiszen más a lakossági és más az ipari környezet energiafelhasználása, sőt az ipari energiafelhasználás jelentősen fog nőni a jövőben, sokkal nagyobb arányban, mint a lakossági fogyasztás.
(17.10)
Tulajdonképpen azt a következtetést lehet levonni, hogy ha tetszik, ha nem, egyéb energiaforrásokkal az ipari felhasználás pótolható lenne, ha a háztartásokat igyekeznének megújuló energiaforrással ellátni.
A következő, amiről szeretnék pár szót szólni - hát nem fognak annyira szeretni engem az LMP-s képviselőtársaim, sőt nagyon sokan, pécsiek meg különösen, de -, ha már a Zengő-kérdést szóba hozták, akkor én pedig elmesélem ennek a témának azt az aspektusát, amit az én szakmai kompetenciám alapján megéltem, amiről egyébként a Házban, nem tudom, miért, soha nem volt szó.
Amikor a Zengő-radart kitalálták, annak az egyik legfontosabb szempontja az volt, ha talán emlékeznek idősebb képviselőtársaim, hogy irdatlan módon megnövekedett a déli országokból jövő kábítószer-csempészet aránya. A titkosszolgák kimutatták, hogy a déli országokból kisrepülőgépekkel Magyarországra érkezett drog körülbelül 80 százalékát ezen a reláción keresztül hozták be, és egyértelmű volt, hogy a magyarországi radarok nem voltak alkalmasak arra, hogy az alacsonyan repülő kisrepülőgépeket észleljék. És többek között emiatt is azért választották ki akkor a Zengőt mint esetleges radar megvalósítására szolgáló területet, mert az egyetlen magassági pont volt, ahonnan a teljes Dél-Dunántúlt, még akár áthúzódva az Alföldre is ezek a radarok látni tudták volna.
Amikor ezt kitalálták, előtte két évvel fejeződött be Belgiumban a legnagyobb NATO-radarállomás, amelynél szerencsére tényleg nagyon tisztességesen csinálták ezt meg. Olyan természeti környezetet vontak a radar köré - már csak egyébként az álcázás miatt is, mert az önmagában egy fontos dolog, hogy a radar ne látszódjon senkinek, akinek nem szabad, hogy tudjon róla -, hogy rendkívüli módon nagyon szépen és tényleg gazdag növényzettel vették körül. Én magam is láttam ezt a radart. Ez lett volna a minta.
Majd természetesen érthető volt a pécsiek, baranyaiak és a természetvédők álláspontja, hogy ezt a természeti környezetet ilyennel ne terheljék. Viszont ennek az volt a következménye, ezt tudniuk kell, sőt az elmúlt hónapokban szavaztuk meg azt a törvényt, amely biztosította azt a hiányt, amit sajnos ebbéli radarépítés nem tudott megteremteni, ez pedig az, hogy miután a délnyugati országrészt a megmaradó, Medinán felépült radar nem tudja látni, ezért Horvátország az, aki a saját képességeit számunkra átadva, ezt a délnyugati, déli országrészt a radarral figyeli. Egy komoly társadalmi probléma volt a drogterjesztésnek ez a módja, sajnos csak úgy tudjuk megoldani ennek a területnek minden tekintetben való radarral figyelését, hogy Horvátországnak vagyunk kiszolgáltatva.
Erre vonatkozóan egyezmény született, és a mi ellenszolgáltatásunk az, hogy a Gripenekkel védjük Horvátország északi területeit, ha valamifajta ellenséges behatolás van. De ez, ha tetszik, ha nem, még ha természetesen kismértékben is, de szuverenitási kérdést is eredményezett.
Azért fontos kérdés ezekről beszélni, mert a társadalmi igény, a természeti igény, a környezetvédelmi igény és számtalan igény egy-egy ügyben ütközik egymással, és míg az egyik oldalon jót teszünk, és eredményesen leküzdenek például egy ilyen kérdést, addig van ennek másik aspektusa, ami pedig hazánkat, társadalmunkat, a polgárainkat vagy a kormányt nehezebb helyzetbe hozza.
Az utolsó pedig, amiről szerettem volna beszélni, ez egy kicsit talán vicces, és talán felkelti már elfáradt képviselőtársaim figyelmét is, hogy Bencsik János képviselő úr itt egy olyan klímaszemléletet adott elő a beszédében a Házban - és miután jelentősen nagyobb számú ellenzéki képviselő vesz részt ezen a vitán, mint kormánypárti -, hát, közfelkiáltással kiáltsuk ki Bencsik János képviselő urat környezetvédelmi miniszternek, és szólítsuk fel a köztársasági elnököt, hogy miniszterelnök úr javaslatára teremtsen egy környezetvédelmi minisztériumot. Itt lenne az ideje, és hát, van itt egy képviselőtársunk, aki tökéletesen el tudná ezt a feladatot látni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)
