SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok mindenről volt szó itt az előterjesztések kapcsán már. Engedjék meg, hogy én konkrétan azokról a benyújtott javaslatokról beszéljek elsősorban, amelyek a tisztelt Országgyűlés előtt fekszenek, hiszen komoly kérdésről van szó. Érdemes erről komolyan beszélni.
A kormány számára, tisztelt Országgyűlés, fontos a környezet védelme, és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Az Alaptörvényünk is tartalmazza azt a gondolatot, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, és azt is, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
(11.50)
A klímaváltozással szemben nem szavakkal, nem törvényekkel és határozatokkal, hanem elsősorban cselekvéssel lehet fellépni, és a magyar kormány így is tesz. A teremtett világ, a környezeti örökségünk védelméről, a közös jövőnkről van szó ugyanis. A kormány ennek tudatában cselekszik, azon dolgozunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertesévé tudjon válni.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat, illetve határozati javaslat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra és az arra adandó válaszlépésekre fogalmazta meg az irányokat. Abban egyetértünk a tisztelt ellenzéki képviselőkkel, hogy a klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb fenyegetése, és ezért hatékony cselekvésre van szükség a Föld minden országa részéről. A magyar kormány eddig is tudatában volt ennek a kérdésnek, a jövőben pedig még nagyobb hangsúlyt fektet a szükséges intézkedésekre, az építő jellegű javaslatok megtárgyalására pedig nyitottak vagyunk, mindig is azok voltunk.
Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor a klímaváltozás fontosabb annál, mint hogy politikai akciókra használja bárki is, mert gyermekeink jövője a tét. A 2015 decemberében elfogadott párizsi megállapodás keretében a részes felek abban állapodtak meg, hogy minden ország a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvét követve, az eltérő nemzeti körülményekre tekintettel vesz részt a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, de törekedve arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés a 1,5 Celsius-fokot ne haladja meg.
Magyarország mind a párizsi megállapodás részes feleként, mind pedig az Európai Unió tagállamaként elkötelezett a megállapodásban foglalt célkitűzések teljesítése iránt. Az Európai Unió és annak tagállamai, köztük Magyarország, globálisan eddig is a klímaváltozás elleni harc vezérszereplői és vezéralakjai voltak. (Egy hang az ellenzéki sorokból: Ja!) 2050-re az Európai Unió az első klímasemleges kontinenssé kíván válni, ezt Magyarország is támogatja, sőt magával szemben is ezt a célkitűzést támasztotta a nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezetében. A cél elérése nehéz, de nem lehetetlen: teljes és alapvető gazdasági átalakulást, átfogó stratégiai és szakpolitikai tervezést, valamint jelentős anyagi forrásokat igényel.
De négy szempontot minden esetben és mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Az első: a klímasemleges gazdaság költségeit a klímarombolókkal kell megfizettetni, tehát elsősorban a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A második: úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára. A harmadik: nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, tehát nem fogadható el, hogy az Európai Unió a következő költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre. A negyedik pedig az, hogy nyíltan ki kell mondani, és egyetértésre kell jutni végre ebben a kérdésben, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemleges gazdaságot építeni. (Dr. Szél Bernadett: Hajrá, Moszkva!) Az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Nemzetközi Energia Ügynökségnek is van olyan dokumentuma, amely ezt világossá teszi. A kormány a tiszta gazdasági fejlődésre való átállás érdekében már eddig is több jelentős lépést tett: stratégiákat, cselekvési terveket fogadott el, és további intézkedéseket is tervez.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország reális és a magyar emberek érdekeit szolgáló, felelős politikát követve dönt a nemzetközi és az európai uniós célokhoz való hozzájárulásról. Hazánk annak ellenére, hogy a világ összkibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért felelős, a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások kezdete óta elkötelezett e téren, és kiemelkedő teljesítményt nyújt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Ma Magyarországon az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és környezetvédelem élharcosának tekintett Németországban. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az élmezőnyben jár a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, és 2030-ra azon kevés tagállamok közé fog tartozni, akik nemcsak hogy képesek lesznek teljesíteni az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, vagyis a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság kibocsátására vonatkozó nemzeti célt, hanem várhatóan túl is teljesíti azokat.
Itt szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, hogy jelenleg több olyan, magasabb 2030-as célokat követelő tagállama is van az Uniónak, amely 1990-hez képest 2017-ig nemhogy csökkentette volna, hanem növelte a kibocsátását, vagy igen alacsony szinten áll az 1990-hez képest elért csökkentés mértéke ezekben az országokban. Ezzel szemben hazánk önként is igen ambiciózus célkitűzést vállalt saját magára nézve a nemzeti stratégiáiban, amelyek teljesítését a kormány az intézkedései, fejlesztései útján hatékonyan segíti elő.
A javaslattervezetben önök az államigazgatásban megjelenő, szó szerint idézem, klímagyilkos érdekeket említik, holott ezzel szemben a valóság az, hogy mind a kormányzati intézkedések, mind a kormányzati teljesítményt is mérő számok egészen más tendenciákat mutatnak Magyarországon, mégpedig állításuk szöges ellentétét.
De hol is tartunk jelenleg a hazai üvegházgáz-kibocsátások tekintetében? Tisztelt Országgyűlés! A hazai bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél. Ez azt is jelenti, hogy az egységnyi gazdasági teljesítményre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves, egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátásunk - ez 6,6 tonna - mindössze az átlagos uniós érték - ez 8,8 tonna - 75 százaléka, ami még a hasonló méretű országokhoz viszonyítva is alacsonynak tekinthető, EU-s szinten pedig a hatodik legjobb arányú. Erre legyünk közösen büszkék! 2010 óta 22 százalékkal - 22 százalékkal! - javult a magyar gazdasági teljesítmény üvegházgázhatás-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP előállításával járó kibocsátásunk. A kedvező folyamatot a 2018. évi kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalék volt, a kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Magyarország tehát, minden ezzel ellentétes állítással szemben, valóban klímabajnok. Kiemelt stratégiai célunk, hogy ezt a tendenciát pedig tovább erősítsük, azaz a minőségi gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan a nemzetijövedelem-termelésünk energia- és üvegházgázkibocsátás-intenzitása tovább csökkenjen. Ezt pontosan jelzi a kormányzat klímapolitikájának elsődleges állítása, amely szerint a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok; nem egymással szemben állnak, hanem egymást erősítik. Ez a meggyőződésünk élesen szemben áll tehát az ellenzéki pártok klímavédelmi javaslataival, amelyek a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem céljait előszeretettel állítják egymással szembe, mint ahogy az expozék egy részében ezt hallhattuk is.
Magyarország 2050-ig szóló dekarbonizációs célkitűzéseit a nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezete tartalmazza. A klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarország üvegházgáz-kibocsátását 1990-hez képest várhatóan 95 százalékkal kell csökkenteni.
(12.00)
Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 95 százalékos összkibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében ma még nem ismert technológiák alkalmazására is szükségünk lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni határozott fellépés mellett. Ennek határozott kifejeződése volt az is, amikor az Országgyűlés 2018. október 30-án elfogadta hazánk második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáját. A 2018 és 2030 közötti időszakra vonatkozó és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó stratégia magába foglalja az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, illetve az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését, a mitigáció, az adaptáció és a szemléletformálás hármas pillérére alapozva.
Az erről szóló szavazás jól mutatja azt is, hogy milyen az ellenzék valódi hozzáállása a klímaváltozáshoz, ugyanis az ellenzék nem szavazta meg ezt az indítványt. Mint ahogy nem vettek részt azon a vitanapon sem, amelyet önök kezdeményeztek a témában. Fejlődés, hogy a mai vitán itt vannak.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2020. január 8-án több kulcsfontosságú stratégiai dokumentumot is elfogadott. Az első éghajlatváltozási cselekvési terv az imént említett második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez konkrét intézkedések meghatározásával járul hozzá.
A nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezete a párizsi megállapodásban lefektetett vállalásokhoz, illetve a 2019. december 13-ai Európai Tanács-ülésen megszavazott és Magyarország által is támogatott 2050-es uniós klímasemlegességhez is hozzájárul. A stratégia továbbfejlesztése érdekében idén további, klímamodellezéssel alátámasztott számításokat is végzünk.
A Kárpát-medencére vonatkozó jelentés tudományos vizsgálatokkal kimutatott tájékoztatást ad az éghajlatváltozás Kárpát-medencét érintő hatásairól az egyes szektorok tekintetében is, valamint a lehetséges főbb cselekvési irányokról.
Az új nemzeti energiastratégia legfontosabb célkitűzése pedig az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek a fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, ami csak az atomenergia alkalmazásával lehetséges.
A hagyományos energiahordozókban szegény országoknak, mint amilyen hazánk is, az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés. Magyarország egyértelmű érdeke, hogy csökkentse energiaimport-szükségletét, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a mind szélesebb körű kapcsolódását a régiós áram- és földgázhálózatokhoz, ami garantálja az ellátás biztonságát és a hatékony importversenyt. Ezek a dokumentumok pedig nemcsak egymással, hanem az európai uniós és nemzetközi célokkal is összhangban állnak.
Tisztelt Országgyűlés! Ezeken a stratégiákon kívül miniszterelnök úr 2020. február 16-án az évértékelő beszédében jelentette be a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Gyermekeink jövője érdekében cselekednünk kell, mert az éghajlatváltozás és az azzal járó szélsőséges időjárási jelenségek sajnos a világon mindenütt egyértelműen érzékelhetővé váltak.
Engedjék meg, hogy felidézzem az akcióterv kiemelt intézkedéseit. Július 1-jével megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását. A kormány 2019 végén döntött a hulladékgazdálkodási lánc valamennyi elemére kiterjedő hulladékgazdálkodási hatóság felállításáról. Ennek az elsődleges feladata annak támogatása, hogy a hulladék értékként való kezelése megvalósuljon, a hulladékot megfelelően gyűjtsük, válogassuk, értékesítsük és újrahasznosítsuk, újrafeldolgozzuk. Ennek az új típusú szemléletnek az is a része, hogy felszámoljuk az illegális hulladékot, hulladéklerakókat, és megbüntetjük azokat, akik nem a szabályok szerint helyezik el ezt. Az illegális hulladéklerakás megelőzése és a hatékony szankciórendszer kialakítása érdekében felülvizsgáljuk éppen ezért a hatályos szabályozást is.
Betiltjuk az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és lehetővé tesszük az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását. Ennek részeként pedig szemléletformálási kampányt indítunk, felülvizsgáljuk a jogszabályi környezetet, előkészítjük a helyettesítő termékek kutatás-fejlesztését, innovációját, ösztönző pályázatokat és támogatási konstrukciókat.
Meg fogjuk védeni a folyóinkat a külföldről ideérkező hulladékoktól. A tiszta víz ugyanis nemzeti kincsünk, megbecsüljük és óvjuk a Kárpát-medence vízkészletét. Továbbá a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítunk a Magyarország területére érkező víz megtartására és vizeink védelmére.
Elvárjuk a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését pedig 32 milliárd forinttal támogatjuk. A támogatott beruházások megvalósításával csökken az energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás, erősödik Magyarország energiafüggetlensége.
És igen, környezetbaráttá alakítjuk a Mátrai Erőművet, amellyel jelentősen csökken az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása. A Mátrai Erőművet nem bezárni kell, hanem meg kell valósítani a zöld jövőképét, amelynek a kialakításával a kormány a következő évtized legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projektjének a megvalósítását kezdi meg, megvédve ezzel a magyar emberek munkahelyét is.
És igen, az is igaz, ami itt elhangzott már korábban, minden újszülött után tíz fát ültetünk. Ez évente egymillió fát jelent, így 2030-ra az ország erdővel borított területe 27 százalékra nő.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, ahogyan sokan megpróbálják ezt bemutatni, hanem egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A nap- és az atomenergia együttes használatával pedig 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. Tehát a kormány szándéka szerint a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 2030-ra a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra nő.
A karbonsemleges energiatermelés az atomenergia nélkül elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan, Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét ugyanis a karbonsemleges nukleáris energia adja. A Paks II.-beruházással ez az arány pedig hosszú távon fenn is tartható.
A nukleárisenergia-termelés kiegészítéseként a következő tíz évben pedig meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását. Megvédjük közben a rezsicsökkentés eredményeit, és olcsó, innovatív energiát biztosítunk a magyar családok számára. Segítünk, valós segítséget nyújtunk, hogy a háztartások áramszámlája tartósan alacsony szinten maradjon.
2030-ig legalább egymillió okos fogyasztásmérőt telepítünk a villamosenergia-fogyasztás szabályozhatóvá tétele érdekében.
A közműszolgáltatói modellben okosotthon-eszközökre épülő újszerű ügyfélajánlatokat alakítunk ki.
Támogatni fogjuk az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. A kibocsátásnövekedés megfékezésének egyik legfontosabb eszköze a zéró kibocsátású elektromos járművek alkalmazása.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy Magyarországon minél szélesebb körben elérhetővé váljanak az elektromos autók, azokhoz a magyar családok minél könnyebben és olcsóbban juthassanak hozzá.
(12.10)
A cél az, hogy az új járművásárlásokon belül első ütemben 6 százalékra, majd több mint kétszeresére, 13 százalékra nőjön az elektromos autók aránya. Támogatjuk az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedés számára is, elindítva és megvalósítva ezzel a „Zöld busz” programot. Ennek keretében 2022-től kizárólag elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken. Az intézkedéseknek köszönhetően tíz éven belül minden második busz környezetbarát lesz a nagyvárosok helyi tömegközlekedésében. A kormány összesen 36 milliárd forintnyi forrást különített el 2020 és 2029 között erre. Emellett a kormány támogatja a tömegközlekedés arányának növelését és a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztését is. Bevezetjük a zöld államkötvényt, aminek a forrásait kizárólag zöldügyek finanszírozására fogjuk fordítani.
Mint ezekből az intézkedésekből is látható, Magyarország jelenleg is rendelkezik azzal a stabil jogszabályi és stratégiai kerettel, amely a fenti célkitűzések elérését biztosítja, és meg fogjuk tenni azokat a határozott lépéseket, amelyek indokoltak és szükségesek a fenti célok teljesítése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország abban a 21 országban van a világon, amely úgy csökkentette a kibocsátását, hogy közben nőtt a GDP-je 2000 óta. Ezzel szemben hat, magát klímabarátnak valló tagállam 1990 óta egy tonna kibocsátáscsökkentést sem tud felmutatni: Ausztria, Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus, Málta. Tehát globálisan is az első olyan 21 ország között van Magyarország, tisztelt Országgyűlés, amely 2000 óta növelni tudta a GDP-jét, miközben csökkentette az üvegházgáz-kibocsátását. Legyünk erre közösen büszkék, legyünk arra közösen büszkék, hogy az ország ilyen teljesítményt tudott elérni.
Biztosíthatom önöket arról is, hogy a kormány az elfogadott hosszú, közép- és rövid távú stratégiák és akciótervek mentén ütemezetten halad a 2050-es klímasemlegességi cél elérése felé. Határozottak vagyunk abban, hogy megvédjük a teremtett világot és természeti örökségünket, amelyet itt, e hazában mi, magyarok együtt alakítottunk ki. Ez közös feladatunk, gyermekeink és unokáink számára meg kell ugyanis őriznünk Magyarországot és a Kárpát-medencét. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
