SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Előterjesztőként közben szeretnék néhány dologra egy picikét reagálni. A mai napon a kormány részéről és a kormánypárti oldalról a képviselő urak részéről akkor lett volna számomra hiteles a mai vita és a hozzászólásuk, ha legalább egy pici kritikát is belevittek volna a hozzászólásukba, és elismerték volna azt, hogy igen, a kormány az elmúlt években nem fordított figyelmet a klímaváltozásra, és hogy az milyen magyarországi következményekkel jár. Önök ma is azt tették, amit eddig szoktak, hogy mosták ki a szennyesüket, és azt bizonygatták, hogy önök rettentően klímabarátok. Azért csak emlékezzünk egy picikét arra, hogy 2014-ben eléggé nagy nyomásra benyújtották a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, ami még a múlt ciklus végén volt. Mi történt? Egyszerűen utána évekig elfektették. Először arra hivatkoztak, hogy lesz 2015-ben a párizsi klímacsúcs, klímaegyezmény, és majd akkor utána meglátjuk. Utána pedig azt mondták, hogy hát, még várunk egy kicsikét. Mikorra sikerült a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát benyújtani? Csak néhány évvel később, amikor már az idő túlhaladta.
Aradszki képviselő úr nemcsak a pápáról beszélt, illetve a pápáról nem beszélt, csak azt, hogy neoliberális megközelítés ez az egész, de azt kérdezte, feltette azt a kérdést, hogy mi változott 2018. december 12-e óta. Megjegyzem egyébként, hogy nagyon sok minden változott azóta is, hiszen akkortájt robbant be az IPCC-nek - azaz az ENSZ éghajlatváltozási tudományos testületének - a jelentése, amely arról szólt, hogy már a 2015. évi párizsi klímacélkitűzések is kevesek. Tehát amikor 2015 után a kormányok benyújtották az önkéntes jelentéseiket arra vonatkozólag, hogy mennyivel akarják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, kiderült, hogy ez több mint 3 százalékos szén-dioxid-emelkedést jelentene az évszázad végére. Tehát ott 2018 végére már látszott, hogy nagy a baj, és radikális változtatásokat kell tenni. De önök még ezt sem fedezték fel, mert ön azt mondja, hogy miért nem voltunk itt. Ön nagyon jól tudja, hogy miért nem voltunk itt december 12-én. Azért, mert a rabszolgatörvényt akkorra hozták be, és az is ugyanilyen fontos és súlyos kérdés volt. Mi történt a múlt évben? Önök múlt évben sem akartak maguktól változni és belátni, hogy baj van. Még múlt évben is, a múlt év nagy részében, még szeptemberig is, sőt később is tagadták a klímaváltozás tényét. Ha önök tagadták, és azt mondták, hogy ez bolsevista trükk, akkor hogyan lehettek környezetbarátok és klímabarátok? Sehogyan sem! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ki mondta? Nem mondtuk!) Ez így volt! Egyébként arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy önök rettentően büszkék arra az akciótervre, amit a miniszterelnök úr bejelentett idén év elején az évindító beszédében, nézzenek már szembe azzal, hogy ez édeskevés, ez még tényleg egy csepp sem a tengerben.
(16.40)
Tehát attól most nem fog változni, nem tudjuk lassítani az éghajlatváltozást, hogy önök azt mondják, hogy számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat. Számoljuk fel! Fel kell számolni, no de nem ennek a keretében, és nem azt kell mondani, hogy ez a kormány klímavédelmi programja.
Abban az akciótervben és egyáltalán abban a jelentésben, amit az Európai Uniónak beadtunk, ami a 2050-ig szóló elképzeléseket és a 2030-ig szóló elképzeléseket tartalmazza, az gyakorlatilag semmi, amit önök vállalnak. Még mindig arról beszélnek, hogy 2030-ig maradjunk a 40 százalékos csökkentésnél. Vannak olyan kérdések, amiket egyáltalán nem lehet megkérdőjelezni, mert nemzetközi kötelezettségek. Igen, a társadalmi igazságosság jegyében ez nemzetközi kötelezettség. Ha mi azt mondjuk, hogy csak akkor teszünk valamit, ha pénzt adnak, akkor mit mondjanak a fejlődő országok, mit mondjanak a kis óceáni szigetországok, amelyek attól félnek, hogy a lakóhelyük, az élethelyük egyszerűen el fog tűnni, mert emelkedik a vízszint. Gondoljuk már végig, hogy mi most ezt mondjuk, és mit mondjanak azok!
Nagyon elfogadhatatlan az, amit önök az energiamixben is mondanak, hogy atomenergia. Nem igaz! Az atomenergia nem zöldenergia. (Dr. Aradszki András: Tiszta energia!) Nem tiszta energia, és rettentően drága energia. Nem tiszta és rettentően drága energia, és olyan következményei vannak, amelyek a jövő generációk számára évszázadokra kockázatot rejtenek magukban.
Amiről még szeretnék néhány mondatot mondani: egyáltalán nem esett szó arról, hogy az alkalmazkodási feladatokról, az ágazatokról mikorra készül el a stratégia. Önök felkérték a Mezőgazdasági Minisztériumot, a többi tárcát, még a Pénzügyminisztériumot is, az oktatást, az egészségügyet, hogy készítsék el az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati programokat, vegyék számba a feladatokat. Hol ejtettek egy szót is arról, hogy például az oktatásba be kellene vinni azokat az ismereteket, amelyek a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozással és ezzel az egész kérdésüggyel összefüggnek? Az nem válasz erre, hogy integráltan külön megjelennek. Egy biztos, hogy erre-arra szükség lenne, hogy ezek az ismeretek egy önálló tantárgyi keretben is megjelenjenek.
Schanda államtitkár úr azt mondta, hogy már lefolytattuk azt a vitát, hogy önálló zöld-csúcsminisztérium. Én azt gondolom, hogy nem folytattuk le ezt a vitát, erre szükség van. Ön felsorolta, hogy örüljünk annak, hogy most önöknél mindenféle terület van. Csak ez olyan, mint amikor a kecskére bízzuk a káposztát. Önök a gazdálkodás érdekeit követik, és gyakorlatilag nem az életminőség, a környezetvédelem, a természetvédelem oldaláról nézik ezeket a kérdéseket. Egy nagyon jó példa: önök abban érdekeltek, hogy minél több szén-dioxid-kvótát adjunk el, merthogy az bevételt jelent. Viszont a szén-dioxid-kvóta eladása gyakorlatilag szennyezési jogokat jelent. Tehát itt olyan kérdések vannak, amelyeket másképp kellene megközelíteni. Tekintsenek már egy kicsit olyan szempontból is az osztrák szomszédokra, akik létre merték hozni a zöld-, klímaügyi, fenntarthatósági minisztériumot. Ezekre szükség van.
Még egy utolsó kérdés. Elhangzott Bencsik képviselő úrtól - bár még nem tudom, ezt hogyan kell majd értenünk -, hogy talán lesz rövid időn belül klímatörvénye az országnak. Nem tudom, hogy milyen módon tervezik majd ezt megvalósítani, mert az elmúlt időszakban, a múlt évben is nagyon sokszor itt szerepelt javaslatként az asztalon, hogy fogjunk már neki. Ha önök tavaly nekifogtak volna, például hasonlóan, mint Németország, akkor lehet, hogy Magyarországnak már régen lenne egy jó klímatörvénye. Bár megmondom őszintén, igazából majd a tartalomra leszek kíváncsi, hogy önök mit szeretnének ebbe a klímatörvénybe berakni.
Nagyon fontosnak tartanám, hogy ebben az esetben is próbáljunk meg egy tartalmi konszenzust megtalálni, és ne az legyen - s remélem, nem ez lesz -, hogy önök a kétharmad erejével bizonyos kérdéseket le akarnak majd nyomni a torkunkon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)
