DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Ami a járvány elleni küzdelmet illeti, először is szeretnék beszámolni arról, hogy hol is állunk. Mivel még vakcina nincs a láthatáron, ezért változatlanul az a cél, hogy laposan tartsuk a járványgörbét. Hazánk ezen a téren nemzetközi összehasonlításban is jól áll, és ez azt is eredményezi, hogy eddig sikerült elkerülni az egészségügyi rendszer túlterhelését. Most már a védekezés második szakasza következik, ami azt jelenti, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újra lehet indítani az életet Magyarországon. Mindezt úgy, hogy az újraindítás időszakában is meg kell védeni a leginkább veszélyeztetett időseket és a krónikus betegeket. A kormány ezen a héten meg is hozza az ezt szolgáló döntéseket. Úgy kell biztosítanunk az emberéletek védelmét, hogy közben a magyar munkahelyeket is védjük.
S ami a gazdasági vonatkozásokat illeti, nem várom el öntől, hogy ön utaljon az elmúlt hetek döntéseire, úgyhogy megteszem én. Nagyon sok döntést hozott a kormány, amelyek közül a legfontosabb talán az adócsökkentés. Ez azt szolgálja, hogy mire a végére érünk a járványnak, a gazdaság fordulatszáma megközelíthesse a korábbit, és ne kelljen tömegesen munkahelyeket veszítenünk, mert nagy különbség van közöttünk: miközben önök eleve tömeges munkanélküliségből indulnak ki, azt adottságnak veszik, mi nem is szeretnénk abba a helyzetbe kerülni.
Egyébként, ami az intézkedéseket illeti: döntött a kormány a törlesztések felfüggesztéséről, a munkaadói adók csökkentéséről, a kata átalányadó elengedéséről, a kilakoltatás megszüntetéséről, bértámogatásról, 2000 milliárdos kedvezményes hitelkeretről, ami akár nulla százalékos is lehet; a családtámogatási jogosultságok meghosszabbításáról és a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről, arról, amit az önök szövetségesei megszüntettek.
Most, ha már itt vagyunk, és ön is felhozta, akkor szeretnék visszautalni pár dologra, amit múlt héten műveltek önök itt a Házban, azért, mert általában véve is nagyon jellemző a politikájukra. Kezdődik az egész ott, hogy azt kérték számon a kormányon, hogy védőfelszereléseket küldött a határon túli magyaroknak. És utána, csakúgy, mint most, megpróbálták az egészet letagadni. De hiába teszik, teljesen egyértelmű, hogy hogyan értették. Szabó Timea még a Financial Timesnak is úgy fogalmazott, hogy Magyarország a védőeszközök egy részét Romániának adományozta. Nem Romániának, hanem az erdélyi magyaroknak, ami óriási különbség. A határon túli magyarok is nagyon jól tudják, hogy ha magukon múlna, semmilyen, de semmilyen támogatást nem kapnának.
Mást is állítottak múlt héten itt a Házban. Például azt, hogy Magyarországon a legrosszabbak a halálozási statisztikák. Nem a térségben, nem Európában, hanem a világon. Az a képviselő asszony, aki most már rögtön elhagyta az üléstermet, ezt állította. Ez is vaskos valótlanság, magyarul hazugság. Egymillió főre vetítve Magyarországon 29-en hunytak el, Ausztriában 61-en, ami duplaannyi, Belgiumban pedig 619-en, ami hússzor annyi. Ennyit a tényekről! És az a helyzet, hogy ezt önök is nagyon jól tudják, mert például a volt főpolgármester-jelöltjük, aki egyben volt tiszti főorvos is, nemrég online fogadóórán járt Szabó Timeánál, és azt mondta, hogy a halálozási arány - idézem: - „tulajdonképpen sok környező országhoz képest inkább alacsonynak mondható”. Inkább alacsonynak mondható! Azt is mondta, hogy akár büszkék is lehetnénk arra, hogy ez az arány nem olyan súlyos vagy nem súlyosabb, mint Ausztriában. Kérdezem önt, tisztelt képviselő úr, hogy ha büszkék is lehetnének, akkor miért nem azok. Ehelyett miért vezetik félre a magyarokat? Erre nehéz szavakat találni.
És miközben itt valótlanságokat állítanak, azért lenne teendő. Mindenekelőtt a Pesti úti idősotthonban, amely a járvány legnagyobb ismert gócpontja, mert továbbra sem látunk tisztán abban, hogy volt-e folyamatos orvosi jelenlét a helyszínen. Mindenesetre tudjuk, hogy öt hatósági ellenőrzésből négy alkalommal egyáltalán nem volt. És azt sem tisztázták például, hogy mit keresnek Gál J. Zoltán gépén vonatkozó levelek. És az is sokatmondó, hogy sok tucat Facebook-poszt között Karácsony Gergely egyetlenegyszer sem tartotta fontosnak, hogy meglátogassa az intézményt, legalábbis nem tudunk róla.
Ezek alapján, tisztelt képviselő úr, azt javasoljuk, hogy ne a határon túli magyaroknak adott támogatást támadják, ne álhíreket terjesszenek, hanem vállalják fel a felelősséget, és vegyék ki a részüket a munkából, legalább azokban a városokban, ahol a választók önöket tüntették ki a bizalmukkal és adtak megbízást a cselekvésre. Legalább erre a pár hétre tekerjék lejjebb az indulatgenerátort, és szálljanak be az összefogásba! Az önök előéletét ismerve, ez nehéz döntés lesz, de higgyék el, hogy megéri. Jó munkát kívánunk ehhez! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
