DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön is nagyon jól tudja, hiszen itt a parlament ülésein is hétről hétre beszámolunk erről, hogy a kormány mindent igyekszik a lehető leggyorsabban eldönteni annak érdekében, hogy minél kevesebben legyenek kitéve a koronavírus-járvány okozta veszélyeknek, minél kevesebben kerülhessenek a fertőzés veszélyébe, éppen ezért döntöttünk a tanításnak a felfüggesztése mellett is.
(11.40)
Ha visszanézi, tisztelt képviselő asszony, az első halálesetet követő napon Magyarország ezt megtette, míg, mondjuk, ha megnézi Ausztriát, ő csak az 5. napon, Svédország csak az egyetemek tekintetében a 7. napon - nem az első fertőzés, hanem az első haláleset után -, Spanyolország a 8., Hollandia a 9., Olaszország a 12., Franciaország a 31. napon. De ha azt nézzük, hogy a fertőzésekhez viszonyítva hányadik napon, az első igazolt fertőzéshez viszonyítva hányadik napon történt az iskolai oktatásnak az iskola épületében történő felfüggesztése és a digitális oktatásra való áttérés: Magyarország az első fertőzötthöz képest a 12. napon, Hollandia a 17. napon, Ausztria a 21. napon, Olaszország a 34. napon, Spanyolország a 41. napon, Svédország a 47. napon, Németország a 49. napon, Franciaország pedig az 52. napon tette meg mindezt. Tehát Magyarország a 12., Németország, Franciaország a 49., 52. napon tette meg.
Tehát igyekeztünk mindenben a diákok és a pedagógusok érdekében eljárni és a diákok családtagjainak a biztonsága érdekében eljárni. Minél hamarabb, a lehető leggyorsabban hoztuk meg ezeket az intézkedéseket. Önök közül itt a parlamentben egyikőjük sem járult ahhoz hozzá, hogy gyorsított ütemben tárgyaljuk azt a törvényjavaslatot, amely a kormányt erre feljogosítja, sőt utána magát a törvényjavaslatot sem támogatták. Ha önökön múlna, itt többhetes vitákra kerülne sor, és csak utána születnének meg a döntések. A kormánynak azonban fontos volt, hogy ezeket a döntéseket gyorsan meg lehessen hozni, mert ezzel az emberek egészségét tudjuk megőrizni. Ezt tettük eddig is, és ugyanezzel a felelősséggel vizsgáltuk hétről hétre és napról napra azt a helyzetet, hogy az érettségi megtartható-e Magyarországon vagy sem.
A legkiválóbb tudósokat is megkérdezte a kormány, többen közülük múlt héten nyilvános sajtókonferencián is elmondták, például Jakab Ferenc virológus, hogy az érettségi megtartása lehetséges, Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Tisztiorvosi Szolgálat szakmai vezetője is elmondta, hogy összességében is alacsony a járványügyi kockázat, ugyanakkor, ha további védelmi intézkedések születnek, akkor a vírus terjedését - idézőjelben - nullára tudjuk csökkenteni. Azt mondta, illetőleg a tiszti főorvos is azt mondta, hogy a szigorú szabályok betartása mellett az érettségi megtartásának nincs akadálya. Tehát sok egészségügyi szakemberrel is egyeztetett a kormány azelőtt, mielőtt a döntését meghozta, hogy jelent-e ez a diákok számára, a pedagógusok számára, illetőleg a diákok családjai számára többletkockázatot, ez a kockázat hogyan csökkenthető, és emellett megtartható-e maga az érettségi. Ezért hozta meg azt a döntését a kormány, hogy az érettségi megtartható.
És ha ön körbenéz Európában, tisztelt képviselő asszony, akkor azt láthatja, hogy Olaszországban is ebben a tanévben meg tervezik tartani - Olaszországban! - az érettségit, ráadásul szóbeli érettségit - a kormány azt mondja, hogy csak írásbeli érettségi van, nincs szóbeli, mert az írásbelinél kevesebb a vírus átadásának a kockázata, a szóbelinél nagyobb -, de nemcsak Olaszországban gondolkodnak idei érettségiben, hanem Ausztriában, Németországban, Horvátországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában, Írországban is. Sőt, vannak olyan országok, ahol az egész oktatást újraindítják, tehát nemcsak az érettségin megy be egy terembe maximum tíz diák egymástól legalább másfél méterre pár órán keresztül, amíg az érettségit megírja, hanem a teljes értékű oktatásnak az újraindításában gondolkodik Svájc, Románia, Csehország, Franciaország, Dánia, Norvégia, Németország. Megkezdődik az iskola a világ negyedik legfertőzöttebb országában, Franciaországban májusban. Nem csupán az érettségiről, hanem a teljes értékű tanításról beszélünk, egy nálunk sokkal kritikusabb helyzetben lévő országban, Franciaországban. Németországban naponta ezer fő felett van az új fertőzöttek száma, száz körüli a napi halálozási arány, ennek ellenére mégis az iskolák újranyitása mellett döntöttek Németországban - nyilván ott tartományi szinten is lesznek az időpontban különbségek -, valamint ők is az érettségi megtartása mellett döntöttek.
Tehát, tisztelt képviselő asszony, itt egy nemzetközi példákra is épülő, Magyarországon pedig a legkiválóbb virológiai szakembereket és orvosokat is bevonó eljárásról volt szó. Úgy döntött a kormány, hogy azért, hogy csökkentse a vírus terjedésének a kockázatát, csak írásbeli vizsga lesz, nem 8 órakor kezdődik, amikor a legnagyobb tömegben mennének be a diákok, hanem 9 órakor, tehát később, egy teremben tíznél többen nem lehetnek, nyilván sok helyen ennél kevesebben is lesznek, tehát ritkásabban fognak ülni, legalább másfél méter távolságot kell tartani, kézfertőtlenítő és maszk rendelkezésre fog állni a tanároknak, illetőleg a diákoknak. Aki előző nap tud csak odautazni, annak külön szeparált kollégiumi elhelyezést biztosítunk, és úgy fogjuk szervezni ezeket a vizsgákat, hogy semmifajta csoportosulásra ne kerüljön sor.
Aki pedig nem most akarja megtenni, ősszel leteheti ugyanúgy ezeket az érettségiket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
