BÓDIS JÓZSEF
BÓDIS JÓZSEF
BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Tisztelt Ház! A magyar kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás fejlesztésén és versenyképességének erősítésén, erről bizton árulkodnak az elmúlt időszak intézkedései. A jelenlegi helyzetben azonban még inkább felértékelődik a terület. Soha nem volt még annyira szükség a felsőoktatási szféra fejlesztésére, mint ma. A koronavírus okozta kihívás a bizonyíték rá, hogy a magyar tudásbázis erősítése nemzetstratégiai érdek.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország versenyképességébe tett nagyszabású kormányzati befektetés újabb, az Országgyűlés döntését igénylő állomásához érkeztünk. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia jelölte ki azon alapvető irányokat, amelyek mentén a kormány az elmúlt években egy korszerű, az erőforrásokat eredményesen és hatékonyan felhasználni képes, a gazdaság és a társadalom által az egyetemek felé megfogalmazott sokrétű elvárásrendszernek megfelelni képes felsőoktatás kialakítását támogatta. A megvalósítandó feladatok szükségességét alátámasztja, hogy a felsőoktatás egész szervezetének világszintű átalakulása van folyamatban. A felsőoktatás irányítása kapcsán nemzetközi trend a külső szereplők megjelenése, a nem hatékony irányítási formák átalakítása, továbbá az állami támogatásban a teljesítményelvűség, indikátorok, rangsorok előtérbe kerülése. Az egyetemek mint szervezetek hatékonyabb működése és a magyar kormány azon felsőoktatási stratégiai célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra, tette szükségessé az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtását.
A nemzeti felsőoktatási törvény határozza meg az intézményrendszer működését. A felsőoktatási intézmények fejlődési irányát, azt a folyamatot és feltételrendszert, hogy képessé váljanak a térség társadalmi, gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetésére, a törvényi keretek megteremtésével kell és lehet létrehozni. A felsőoktatási intézményi modellváltással olyan felsőoktatási intézményi működést alapozunk meg, amelyben az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként az igényekre rugalmasan reagálva biztosítják a képzési, kutatási, innovációs és művészeti, valamint sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.
(15.10)
A modellváltást biztosító, a felsőoktatási intézmények működését meghatározó módosítások a következők. A módosítás alapján a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak köre kiegészül a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján létrejött vagyonkezelő alapítvánnyal. Az új felsőoktatási agrárstratégia és a modellváltás kapcsán a törvénymódosítás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy a modellváltó felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó, eddig is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.
Az intézményi átalakulásokat segíti, hogy az új intézményi szervezetben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek hozhatók létre. A törvényjavaslat egy új finanszírozási keretet határoz meg a felsőoktatási intézmények támogatására. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat még korszerűbb és versenyképesebb felsőoktatás megteremtését célozza meg. Szabályozásunk egyszerűbbé válik, intézményeink rugalmasabban és felesleges kötöttségektől mentesen vesznek majd részt a nemzetközi kutatásokban és programokban. A magyar hallgatók külföldi tapasztalatszerzése is könnyebbé válik, miáltal nemcsak az ő tudásuk, hanem a nemzeti tudáskincs is bővül.
A módosítási javaslatokat tulajdonképpen két részre oszthatjuk. Egyrészt a törvényjavaslat felsőoktatási intézményeink működésének egyszerűsítését és finanszírozásának átláthatóbbá tételét célozza, másrészt a hatékony ismeretszerzést elősegítő szakmai változásokat szeretnénk eszközölni. Ez utóbbi változások egyrészről a felsőoktatás nemzetköziesítését segítik elő, másrészről a képzést érintő szabályokat módosítják annak és magának a pályának a népszerűvé tétele érdekében, végezetül pedig a változások egy része a deregulációt határozza meg, illetve célozza meg.
Felsőoktatásunk nemzetköziesítése érdekében a javaslat a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az „Erasmus+” program keretében létrehozott közös mesterképzés esetében intézményi hatáskörbe helyezi, hasonlóan a szakirányú továbbképzésekhez, ezzel pedig igen jelentősen leegyszerűsíti a programok létrehozását, működtetését a felsőoktatási intézmények számára. Az oktatás, kutatás minőségi feltételeinek biztosítása, külföldi szakemberek magyar felsőoktatásba vonzása érdekében az intézményben egyetemi tanári munkakört betöltő oktató hazai egyetemi tanári kinevezése az európai minősítés alapján egyszerűsített eljárásban, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének külön kikérése nélkül megy végbe. Mindez arra figyelemmel, hogy azonos személy esetén, azonos tárgyban, azonos hatályú minősítésre jogosult szervezet által a kérdéses minősítés külföldön már megtörtént. Ez természetesen csak akkor alkalmazható szabály, ha az adott oktatót már külföldön is egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatták.
A tudományos utánpótlást kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre, vagyis az orvosok számára lehetővé válik az egyedülállóan hosszú, hatéves graduális képzésben a tudományos képzésre való felkészülés. Ezzel a módosítással a kormánynak az a célja, hogy a jövő orvosai ne csak kiváló szakemberek legyenek, hanem a tudományos életben is minél hatékonyabban tudjanak helytállni, a kutatási eredmények minél gyorsabban át tudjanak kerülni a hétköznapi orvoslás területére is.
Mindannyian tudjuk, hogy hazánk jövője a felnövő generációkon is múlik, így a kormány kiemelt figyelmet szentel gyermekeink oktatásának, ezért a pedagógusképzés kapcsán a 2013-ban elindult osztatlan tanárképzésben azokon a tanárszakokon, amelyeknek két változata, a középiskolai és az általános iskolai tanár van, más tanárszakokhoz hasonlóan, egységes szerkezetű tanárképzés jön létre, mely tanárszakok a köznevelési intézmények tekintetében az általános iskolai és a középiskolai tanári feladatokra egyaránt felkészítenek. A tanárképzés formáinak bővítésével könnyebbé válik a pedagógusképzésbe való bekapcsolódás a már felsőoktatási tanulmányokat folytatók számára.
Tisztelt Képviselők! A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia megvalósításának keretében már sor került többek között az intézményhálózat konszolidációjára is. Az állami felsőoktatási intézmények az ország térszerkezetéhez igazodó átszervezésének tapasztalatait felhasználva elérkezett az ideje, hogy a felsőoktatási stratégia nyolc, társadalmi és nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzési területe közül az agrárképzési területre kiemelt figyelmet fordítva, létrejön egy túlnyomóan agrárképzési profilú felsőoktatási intézmény. Az új intézmény hatékonyan fogja kiszolgálni az ágazat jelenlegi és jövőbeli szakemberigényét, képes lesz megfelelő mennyiségű és tudású szakember és vezető kibocsátására, egy technológiailag fejlett infrastruktúrára és tangazdasági bázisra alapozva. Az átalakulással a magyar agrár-felsőoktatás új fejlődési pályára állhat, és 2030-ra magyar agráregyetem kerülhet be a világ legjobb száz agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzés és -kutatás nemzetközi elismertségét és beágyazottságát.
Tisztelt Ház! A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítási javaslata tartalmaz egy további intézményi átalakítást is, amelynek megvalósításával mindkét egyetem fejlesztési lehetőségei új, növekvő pályára állhatnak. Az átalakítással a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyik legrégibb, a rendszerváltás idején elsőként induló egyházi pedagógusképző intézményhez csatlakozhat, kihasználva ezzel a két intézményben jelenleg is magas szintű oktatás egyesítésében rejlő lehetőségeket, valamint ezzel az intézményátalakítással még egy felsőoktatási intézmény jelenhet meg Kecskeméten, a Károli Gáspár Református Egyetem.
Tisztelt Képviselők! A fokozatváltás megkezdődött a felsőoktatásban. Legfontosabb célunk, hogy a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, hazánk gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó és versenyképes felsőoktatási intézményrendszer épüljön ki és működjön. A felsőoktatási stratégia tisztán és világosan fogalmaz. Ha ugyanis nem állítjuk kihívások elé a hallgatókat, ha hiányzik az oktatók lelkesedése, ha a kutatók belefásultak a Nyugattól való évtizedes lemaradásba, akkor a teljesítmény is tartósan elmarad. Másképp fogalmazva, a színvonal-emelkedés és a versenyképesség növekedése csak akkor valósul meg, ha a társadalom nagyobb elvárást támaszt a felsőoktatási rendszer egészével szemben. Bármennyire elkényelmesedtünk is az elmúlt időszakban, versenyre, szigorúbb mércére, kihívásokra, egyszóval teljesítményelvű felsőoktatásra van szükségünk.
(15.20)
Az elmúlt időszakban végbemenő, a képzésre, a kutatásra és a művészeti alkotótevékenységre irányuló felsőoktatási fejlesztések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az intézmények jelentősége nemzetközi térben is jelentősen nő.
A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozása azonban nem követte le ugyanezt a fejlődési pályát, ezért szükségesnek láttuk új finanszírozási elvek kidolgozását. A javaslat értelmében a felsőoktatási intézmények finanszírozásának új szabályrendszere hatékonyabban illeszkedik a felsőoktatási intézmények által folytatott sokrétű tevékenységhez, azok jellegéhez, figyelembe veszi a nemzetgazdaságban és a térségfejlesztésben betöltött szerepüket, és stabil, pénzügyileg fenntartható működési alapokat teremt az intézmények számára. Ennek érdekében osztrák mintára háromlábú finanszírozási modell kerülne bevezetésre, amellyel külön támogatás kerülne biztosításra az oktatási, kutatási, művészi tevékenységekre és az infrastruktúra fenntartására. Az átalakítással az a célunk, hogy a finanszírozáson keresztül még érdekeltebbé tegyük az intézményeket a hatékonyságra és a minőségre. A finanszírozáshoz objektíven mérhető, számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárásokat határoztunk meg. Álláspontunk, hogy az intézmény hatásköre és felelőssége, hogy az átvett erőforrásokat hogyan használja fel. Nekünk a teljesítménycélok megvalósulását kell ellenőriznünk.
Tisztelt Országgyűlés! Hazánk új kihívások előtt áll. Ezek leküzdéséhez pedig a felsőoktatásra jelentős szerep hárul. Kérem ezért, hogy a versenyképes és innovatív felsőoktatást megcélzó törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
