NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük szépen az expozét. Részletekbe nem kívánok amiatt belemenni, majd nyilván a vitában lesz erre lehetőség később, amikor fölmerülnek kérdések is, hiszen a részletekbe azért nem kellene belemenni, mert mind államtitkár úr, mind Pósán képviselőtársam is részletesen kifejtette a törvényt.
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a magyar pedagógusoknak, egyetemi oktatóknak, tanároknak, hogy a mostani helyzetben is egy elég magas fokú és magas szintű helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Amikor digitális távoktatás van, amikor az egyetemek, főiskolák fizikailag zárva vannak, de az oktatás folyik, és amikor a középiskolák, általános iskolák is helytállnak, azt gondolom, hogy ezért is megilleti őket a köszönet, ezért a helytállásért. Erről ritkábban beszélünk itt az Országgyűlésben, de szerintem nagyon fontos, hogy ha már egy ilyen témához érkeztünk, akkor erről ejtsünk egypár szót.
A nemzeti kormánynak 2010 óta változatlan a célja. Az a célunk, hogy hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszert építsünk ki, amely piacképes, innovatív, XXI. századi tudást is ad a diploma mellé. Az ellenzék által sokat szidott magyar egyetemek magas színvonalának köszönhető, hogy olyan diplomás fiatalokat bocsátanak ki, akikért a világ legnagyobb presztízsű cégei is sorban állnak. A magyar közoktatás és a magyar felsőoktatás színvonalát is dicséri, hogy olyan képzett fiatalokat adtak, akiknek részben köszönhető, hogy 2010 után talpra állt és folyamatosan növekedett a magyar gazdaság. Az elmúlt két évben a mostani válságig 5 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Az elmúlt években számos multinacionális vállalat választotta kutatási-fejlesztési, innovációs helyszínéül Magyarországot - a BlackRock, a Siemens-csoport, az Ericsson, az ExxonMobil vagy éppen a BMW -, részben szintén köszönhetően a magyar oktatási intézményeknek és az ott végzett hallgatók teljesítményének. Gyurcsány Ferenc és elvbarátai a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, eladósították az egyetemeket, a közoktatásban pedig utcára tettek 14 ezer pedagógust, bezártak több mint száz iskolát, valamint további mintegy 700 iskolát vontak össze, amellyel ezer településen szűnt meg a helyi iskola.
Ezzel szemben mi újranyitottuk az iskolákat, felújítottuk az iskolákat, az elmúlt tíz évben is számos egyetemi campus újult meg, számos egyetemi kollégiumi férőhely újult meg, és folyamatosan történnek ezek a beruházások.
(15.50)
Ez nem egy lezárt folyamat, hiba is lenne, ha ezt egy lezárt listaként tudnánk tekinteni. Az egyetemek megújulása, a kampuszok, a kollégiumok építése egy folyamatos dolog. Mi több alkalommal mint ifjúsági szervezet is kértük a kollégiumi férőhelyek bővítését, és amikor az Oktatási Minisztérium Balog Zoltán vezetésével aláírhatta a megállapodást a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, akkor egy nagyon fontos, jövőbe mutató megállapodás került aláírásra, és azt gondolom, hogy mind az ösztöndíjak fejlesztése, mind pedig a kollégiumi férőhelyek folyamatos felújítása, fejlesztése és újak építése egy olyan folyamat, amit ma Magyarországon mindenki csak üdvözölni tud.
2009-hez képest 2019-ben kétezerrel több hallgató szerzett diplomát, és 1200-zal több oktató van jelen a felsőoktatásban, ezzel együtt a nemzeti kormányunk célja, hogy versenyképes, valódi tudást kapjanak a diplomások, és ne az egyetemisták száma legyen magas önmagában, hanem a diplomát szerzők száma is.
A most tárgyalt törvényjavaslat további módosításokat tartalmaz a még hatékonyabb, még sikeresebb felsőoktatás felé, egyrészről a felsőoktatási intézmények új finanszírozási rendszerének megteremtése a cél a korábbi egyoldalú finanszírozási rendszer helyett, ugyanis a működés alapfinanszírozásának nem lehet az aktív hallgatói létszám az egyetlen mérőszáma és indikátora. Az új rendszer keretében osztrák mintára háromlábú finanszírozási modell kerülne bevezetésre, amellyel külön támogatás kerülne biztosításra az oktatási, kutatási, művészeti tevékenységekre és az infrastrukturális fenntartásra.
A törvényjavaslat tartalmaz számos szakmai, minőségi és deregulációs módosítást, amelyek természetesen a modern felsőoktatás hatékonyságát javítják. Itt részben sikeres nemzetközi példák alapján is került elénk ez a törvényjavaslat, sikeres nemzetközi példák az alapjai azoknak a módosításoknak, amelyeket most magunk előtt látunk.
Brenner Koloman képviselőtársamnak jelezném, hogy amikor az európai minőségbiztosítási regiszternek tagja lett a MAB, akkor először pályáztunk erre a helyre. Amikor a MAB az európai minőségbiztosítási regiszter tagja lett – ami, azt gondolom, hogy önmagában is nagy siker európai szinten, és ez főleg a bolognai rendszert monitorozza -, első pályázatra Magyarország, illetve a MAB ennek tagja lehet, és 2023-ig szóló, biztos tagsága már megvan, ezáltal is a felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer ilyen módon is pluszbiztosított.
Én azt gondolom, hogy a fokozatváltás a felsőoktatásban egy nagyon jó irány. A mostani törvényjavaslat ezt tovább segíti, a hatékonyságát növeli, a finanszírozást elősegíti, és a különböző részmódosítások is arra szolgálnak, hogy egy még jobb, még versenyképesebb felsőoktatása legyen Magyarországnak. Ez, azt gondolom vagy legalábbis remélem, hogy itt a teremben mindenkinek, minden pártnak a közös célja. Azt gondolom, hogy az a több mint 30 ezres külföldi hallgatói létszám is ennek a bizonyítéka, hogy van keresnivalónk a nemzetközi felsőoktatási piacon, közös célunk, hogy egyre jobb legyen a felsőoktatás. Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ezen közös célok érdekében támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
