Megemlékezés az ügyészség napjáról
Megemlékezés az ügyészség napjáról
Tisztelt Országgyűlés! A XIX. század második felében több olyan jelentős törvény született, amelyek megfelelő jogi keretet adtak a kiegyezés utáni modern Magyarország működéséhez. Ezek közé sorolható az 1871. évi XXXIII. törvénycikk a királyi ügyészségről, amely kimondta, hogy az igazságszolgáltatás körében az állam közérdekeit az e törvénnyel létrehozott és egységesen szabályozott, az igazságügy-miniszter felügyelete alá helyezett királyi ügyészség képviseli. Mivel e törvényt 1871. június 10-én hirdették ki az Országgyűlés mindkét házában, 1991 óta ezen a napon ünnepeljük az ügyészség napját.
Alaptörvényünk 29. cikke alapján Magyarországon a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
2011 novemberében fogadta el az Országgyűlés az ügyészséget szabályozó 2011. évi CLXIII. törvényt, valamint a 2011. évi CLXIV. törvényt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról. Mindezekkel megvalósult az ügyészség teljes szervezeti egységessége és átfogó szabályozása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés ellenőrző funkciója keretén belül rendszeresen tájékozódhatunk az ügyészség működéséről a legfőbb ügyész által benyújtott beszámoló alapján és a bizottsági meghallgatások során. Figyelemmel követhetjük, hogy az ügyészi szervezet - mint a magyar igazságszolgáltatási rendszer egyik fogaskereke - miként tölti be sokszínű feladatát a büntetőeljárásban, a büntetés-végrehajtásban vagy a közigazgatással összefüggésben.
Ezért ezen a napon, június 10-én, köszönetünket fejezzük ki az ügyészi szervezet valamennyi dolgozójának áldozatos munkájáért.
